A Brexit és az általa keltett globális hatások is szóba kerülnek az október 16-i Budapest Economic Forum konferenciánkon. További részletek:
2. Közép-Kelet Európai Vállalatfinanszírozási és Kockázati Tőke Konferencia
"A parlamentet nem szabad elnapolni vagy feloszlatni, míg megfelelő mértékben meg nem hosszabbították az 50. cikkely időtartamát vagy az Egyesült Királyság vissza nem vonta kilépési szándékát az Európai Unióból" - olvasható a petíció szövegében, amelyet egy nappal Johnson bejelentése előtt indítottak, miszerint kezdeményezi az uralkodónál a parlamenti munka felfüggesztését október közepéig.A bírálók szerint a szokatlanul hosszú szünettel Johnson lényegében megfosztja a képviselőket attól, hogy jogszabályok révén kikényszerítsék a Brexit október 31-én esedékes határidejének újbóli elhalasztását.
Boris Johnson határozott álláspontja, hogy a brit EU-tagság - "ha törik, ha szakad" - megszűnik október utolsó napján, akár sikerül újratárgyalni az elődje, Theresa May által az Európai Unióval elért, ám a parlament és a jelenlegi kabinet által az ír-északír határellenőrzés elkerüléséről szóló tartalékmegoldás miatt elvetett megállapodást, akár nem. Johnson ugyanakkor tagadta szerdán, hogy lépése a megállapodás nélküli brit távozást célozza. Mint mondta, van elég ideje a parlamentnek megfontolni a kilépést akár az október 17-18-i EU-csúcstalálkozó előtt, akár utána.
Az alsóházban többségben vannak a megállapodás nélküli Brexitet elutasító képviselők, a Konzervatív Párt pedig kisebbségben, az észak-írországi Demokratikus Unionista Párt (DUP) külső támogatásával kormányoz, és így is csak egyfős többséggel.
Jeremy Corbyn, az ellenzéki Munkáspárt vezetője botránynak nevezte a kényszerszünetet, s Johnson szemére vetette, hogy a demokráciát akarja tönkrezúzni a megállapodás nélküli Brexit kikényszerítésével.
John Bercow házelnök pedig "alkotmányos gyalázatként" jellemezte a helyzetet. Szerinte "teljesen nyilvánvaló", a kormányfő azt akarja megakadályozni, hogy a parlament megvitathassa a Brexitet, és teljesítse kötelességét az ország sorsának alakításáról.
Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.
