Megvan, milyen uniós biztos lesz Trócsányi László

Három alelnök

A holland Frans Timmermans, a dán Margrethe Vestager és a lett Valdis Dombrovskis is úgynevezett ügyvezető alelnök lesz a novemberben hivatalba lépő Európai Bizottságban - derül ki a hivatalos bizottsági bejelentésből.

A bővítés jutott

Trócsányi Lászlónak a bővítés- és szomszédságpolitikáért felel majd az új bizottságban. Ezt a portfóliót eddig az osztrák Johannes Hahn tartotta kézben.    

A magyar kormány ezt a területet preferálta az uniós biztosok közül a volt igazságügyi miniszter számára korábbi sajtóhírek szerint, miközben úgy tűnt, a humanitárius feladatokért felelős biztosi poszt jut Magyarországnak. Ehhez képest tehát pozitív meglepetés született Magyarország szempontjából, igaz egyelőre továbbra is kérdés, hogy Trócsányit elfogadja-e majd az Európai Parlament illetékes bizottsága a meghallgatás során, vagy sem. Ha igen, akkor majd a teljes biztosi testületről egyszerre szavaz az EP plenárisa várhatóan októberben és ha ott megkapja a támogatást a Bizottság egésze, akkor tud november 1-től felállni az új brüsszeli testület. Ha viszont a Brexit halasztása miatt mégis kellene a briteknek jelölnie brit uniós biztost október második felében, akkor újra kellene szavaznia az EP plenárisának a teljes testületről és így akár az is benne van a levegőben, hogy kis késedelmet szenved az Európai Bizottság felállásának folyamata.

A volt igazságügyi miniszter Trócsányi elődje, Navracsics Tibor oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportügyért felelős biztos volt az előző ciklusban.

Múlt héten Szijjártó Péter külügyminiszter fogalmazott úgy, hogy Magyarország az Európai Unió bővítése mellett van, a kontinens csak akkor lehet erős, ha több tagállama van. 

A Kormányzati Tájékoztatási Központ kiadott egy rövid reagálást Ursula von der Leyen mai bejelentésére, illetve azon döntése kapcsán, hogy Trócsányi Lászlót a bővítésért felelős uniós biztosnak jelölte. A közlemény egyik része úgy fogalmaz:

A magyar biztosjelöltnek szánt szomszédságpolitika és EU bővítése terület az egyik legfontosabb portfólió és lehetőség arra, hogy az Európa Unió újabb tagállamokkal erősödjön. Fontos cél a balkáni országok stabilizálása, a migráció megállítása érdekében is.

Így néz ki az új Bizottság

Az Európai Bizottság a minap fogadta el az ötéves. 2019-2024 közötti politikai iránymutatásról szóló stratégiai dokumentumát és közleményében Ursula von der Leyen azt ígéri, hogy a mostani személyi kinevezések és új struktúra illeszkedni fog ehhez.

Tevékenységünk középpontjában azon változások jelentette kihívások állnak, amelyek az éghajlat, a technológia és a demográfia területén átformálják társadalmainkat és életmódunkat. A meglévő nagyhatalmak egyedül járnak új utakon. Új nagyhatalmak bukkannak fel, és erősödnek meg. Ez Európa-szerte számos közösségben kelt nyugtalanságot, és okoz szorongást. Európának vezető szerepet kell vállalnia bolygónk egészségesebbé tétele és az új digitális korszakra való átállás terén. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha összefogunk, és sajátos szociális piacgazdaságunkat úgy alakítjuk át, hogy az megfeleljen napjaink új célkitűzéseinek

- fogalmazza meg a közlemény.

„Ezen az úton minden erőnket, tehetségünket és képességünket latba kell vetnünk. Az egyenlőséget kell a középpontba helyeznünk, és nemtől, származási helytől és kortól függetlenül mindenki számára meg kell teremtenünk az esélyeket. Meg kell védenünk közös értékeinket, és tiszteletben kell tartanunk a jogállamiságot. A következő 5 évben valamennyi uniós intézménynek szorosan együtt kell működnie a félelmek csillapítása és a lehetőségek kibontakoztatása érdekében.”

8 alelnök, közülük 3 ügyvezető-alelnök

A fentiek után az anyag rögzíti, hogy az új biztosi testületben nyolc alelnök lesz, ideértve az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét (Josep Borrell) is. Az alelnökök felelnek majd a politikai iránymutatásokban megfogalmazott legfontosabb prioritásokért. Ők irányítják majd az olyan, kiemelten fontos, átfogó kérdésekkel kapcsolatos munkánkat, mint az európai zöld megállapodás, a digitális korra felkészült Európa, az emberközpontú gazdaság, az európai életmód védelme, Európa globális szerepének erősítése és az európai demokrácia megerősítése. Az új biztosi testület szerkezetének középpontjában a biztosok állnak. Ők irányítják majd a főigazgatóságok által biztosított szakmai munkát.

Három ügyvezető-alelnökkettős funkciót lát majd el: egyszerre lesz a megválasztott elnök programjában szereplő három kulcstéma egyikéért felelős alelnök, valamint biztos.

Frans Timmermans ügyvezető-alelnök (Hollandia) koordinálja majd az európai zöld megállapodással kapcsolatos munkát. Az Éghajlatpolitikai Főigazgatóság támogatásával ő fogja irányítani az éghajlat-politikát is.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke a következőket mondta: „Azt szeretném, hogy az európai zöld megállapodás az Unió védjegyévé váljon. Lényege azon kötelezettségvállalásunk, hogy a világ első klímasemleges kontinensévé váljunk. Ez egyúttal hosszú távú gazdasági követelmény is: akik először lépnek és a leggyorsabbak, azok élhetnek majd az ökológiai átmenet kínálta lehetőségekkel. Azt akarom, hogy Európa éllovasa legyen e folyamatnak. Hogy a tudás, a technológiák és a bevált gyakorlatok exportőrévé váljon.”

Margrethe Vestager ügyvezető-alelnök (Dánia) koordinálja majd a digitális kornak megfelelő Európa programját, és – a Versenypolitikai Főigazgatóság támogatása mellett – egyúttal betölti majd a versenypolitikáért felelős biztos posztját.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke a következőket mondta: „A digitális átalakulás óriási hatással van arra, hogyan élünk, dolgozunk, kommunikálunk. Egyes területeken – ilyen például a B2C – Európának fel kell zárkóznia, másokon – ilyen például a B2B – élenjárók vagyunk. Egységes piacunkat úgy kell továbbfejlesztenünk, hogy megfeleljen a digitális kor követelményeinek, ki kell aknáznunk a mesterséges intelligencia és a „big data” nyújtotta lehetőségeket, javítanunk kell a kiberbiztonságot, és minden erőnkkel törekednünk kell technológiai szuverenitásunk megőrzésére.”

Valdis Dombrovskis ügyvezető-alelnök (Lettország) koordinálja majd az emberközpontú gazdasággal kapcsolatos tevékenységeket, és egyszersmind ő lesz a pénzügyi szolgáltatásokért felelős biztos, akit a Pénzügyi Stabilitás, a Pénzügyi Szolgáltatások és a Tőkepiaci Unió Főigazgatósága támogat majd munkájában.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke a következőket mondta: „Egyedülálló szociális piacgazdasággal rendelkezünk, mely a jólét és a szociális méltányosság forrása. Ez különösen fontos most, amikor kettős – éghajlati és digitális – átmenetnek nézünk elébe. Feladatunk, hogy gazdaságunkban a szociális és a piaci összhangja érvényesüljön – ezt a munkát Valdis Dombrovskis vezeti majd.”

Az 5 további alelnök

• Josep Borrell (Spanyolország, jelenleg spanyol külügyminiszter): főképviselő/alelnökjelölt, Európa globális szerepének erősítése;
• Věra Jourová (Cseh Köztársaság, biztos a Jean-Claude Juncker vezette Bizottságban): értékek és átláthatóság;
• Margarítisz Szkínász (Görögország, korábban európai parlamenti képviselő, az Európai Bizottság nagy tapasztalattal rendelkező tisztviselője): az európai életmód védelme;
• Maroš Šefčovič (Szlovákia, alelnök a Jean-Claude Juncker vezette Bizottságban): intézményközi kapcsolatok és tervezés;
• Dubravka Šuica (Horvátország, az Európai Parlament tagja): demokrácia és demográfia. A Bizottság részéről Dubravka Šuica vezeti majd az Európa jövőjével foglalkozó konferencia munkáját is.

A többi biztosjelölt a következő:

• Johannes Hahn (Ausztria) lesz felelős a „Költségvetés és igazgatás” portfólióért, és közvetlenül a Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek fog jelenteni. A biztosi testület régóta hivatalban lévő tagjaként tisztában van a modern közigazgatás kialakításának fontosságával.
• Didier Reynders (Belgium), aki ügyvédi képzésben részesült, rendkívül komoly tapasztalattal rendelkező volt pénzügyminiszter, külügyminiszter, Európa-ügyi miniszter és védelmi miniszter. Az új Bizottságban ő lesz felelős a „Jogérvényesülés” portfólióért (beleértve a jogállamiság témáját is).
• Marija Gabriel (Bulgária) jelenleg is a Bizottság tagja. Elkötelezetten és kitartóan dolgozott a digitális portfólióval kapcsolatos kérdéseken, mostantól viszont új perspektívákat fog teremteni a fiatal generáció számára („Innováció és ifjúság” portfólió).
• Sztella Kiriakídisz (Ciprus) orvospszichológus, aki sokévnyi tapasztalattal rendelkezik a szociális ügyek, az egészségügy és a rák megelőzése területén. Ő vezeti majd az „Egészségügy” portfóliót.
• Kadri Simson (Észtország) az észt parlament hosszú ideje hivatalban lévő tagja, valamint gazdasági és infrastrukturális miniszter. Hozzá tartozik majd az „Energiaügy” portfólió.
• Jutta Urpilainen (Finnország) egykori pénzügyminiszter, aki sokáig tagja volt a finn parlament külügyi bizottságának, különleges megbízottként is dolgozott Etiópiában. Ő veszi át a „Nemzetközi partnerségek” portfóliót.
• Sylvie Goulard (Franciaország), az Európai Parlament egykori tagja az Unió elkötelezett és meggyőződéses híve. A „Belső piac” biztosaként felügyeli majd az iparpolitikával kapcsolatos munkát, és támogatni fogja a digitális egységes piacot. Ezenkívül ő felel majd a védelmi iparral és űrkutatással foglalkozó új főigazgatóságért is.
• Trócsányi László (Magyarország) Magyarország korábbi igazságügy-minisztere. Ő vezeti majd a „Szomszédságpolitika és bővítés” portfóliót.
• Phil Hogan (Írország), a jelenleg a mezőgazdaságért felelős tapasztalt biztos a „Kereskedelem” portfólió vezetésével támogatja majd az új Bizottság munkáját.
• Paolo Gentiloni (Olaszország) korábbi olasz miniszterelnök, valamint külügyminiszter a „Gazdaságpolitika” portfólió területén szerzett tekintélyes tapasztalatával járul hozzá az új Bizottság munkájához.
• Virginijus Sinkevičius (Litvánia) litvániai gazdasági és innovációs miniszter a „Környezet és óceánok” portfólióért lesz felelős.
• Nicolas Schmit (Luxemburg) az Európai Parlamentnél, valamint foglalkoztatásügyi és munkaügyi miniszterként szerzett tapasztalatait a „Munkahelyteremtés” portfóliója területén hasznosíthatja.
• Helena Dalli (Málta) a szociális párbeszédért, a fogyasztói ügyekért és a polgári szabadságjogokért felelős miniszterként, valamint az európai ügyekért és az esélyegyenlőségért felelős miniszterként politikai pályafutását az egyenlőségnek szentelte. Ő vezeti majd az „Egyenlőség” portfóliót.
• Janusz Wojciechowski (Lengyelország) az Európai Parlament régóta hivatalban lévő tagja volt a Mezőgazdasági Bizottságban, jelenleg az Európai Számvevőszék tagja. Hozzá tartozik majd a „Mezőgazdaság” portfólió.
• Elisa Ferreira (Portugália) jelenleg a Banco de Portugal vezetőhelyettese. Már sok éve az Európai Parlament tagja, ezenkívül Portugáliában tervezési és környezetvédelmi miniszterként is tevékenykedett. Ő vezeti majd a „Kohézió és reformok” portfóliót.
• Rovana Plumb (Románia) az Európai Parlament tagja (a szociáldemokraták csoportjának alelnöke), aki Romániában korábban környezetvédelmi és éghajlatváltozási, munkaügyi, uniós alapok kezeléséért felelős, oktatásügyi és közlekedési miniszter is volt. Hozzá tartozik majd a „Közlekedés” portfólió.
• Janez Lenarčič (Szlovénia) szlovén diplomata. Uniós ügyekért felelős államtitkárként éveken át szorosan együttműködött az Egyesült Nemzetek Szervezetével, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel és az Európai Unióval. Hozzá tartozik majd a „Válságkezelés” portfólió.
• Ylva Johansson (Svédország) jelenleg svéd foglalkoztatásügyi miniszter, korábban az iskolákért, egészségügyért és idősgondozásért felelős miniszter volt, a svéd parlament tagja. Ezenkívül széles körben elismert szakember a foglalkoztatás, az integráció, az egészségügy és a jólét területén. Ő vezeti majd a „Belügy” portfóliót.

Feladatok és stratégiák

A közlemény szerint Von der Leyen megválasztott elnök olyan biztosi testületet kíván vezetni, amely elkötelezett, érti Európát, és odafigyel arra, amit az európai polgárok akarnak.

A biztosi testület tagjai ezért hivatali idejük első felében minden tagállamba ellátogatnak. Nemcsak a fővárosokat kell megismerniük, hanem fel kell keresniük a régiókat is, ahol az európaiak élnek és dolgoznak.

Ahogy Európának meg kell felelnie a digitális kor követelményeinek, úgy a Bizottságnak is. A biztosi testület ülései papírmentesek és digitálisak lesznek.

Az új Bizottság célja, hogy az emberek és a vállalkozások életét megkönnyítse. Amikor a Bizottság új jogszabályokat alkot, a bürokrácia csökkentése érdekében alkalmazni fogja az „egy be, egy ki”, azaz a bevezetés és a hatályon kívül helyezés egyensúlyának elvét.

A következő lépések

Következő lépésként az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia a teljes biztosi testület összetételét, beleértve az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét/az Európai Bizottság alelnökét is.

Mindezt megelőzően azonban – a Parlament eljárási szabályzata értelmében – a biztosjelölteknek meghallgatáson kell részt venniük az illetékes parlamenti bizottságok előtt.

Az Európai Parlament jóváhagyása esetén az Európai Tanács az EUSZ 17. cikkének (7) bekezdése értelmében hivatalosan kinevezi az új Európai Bizottságot.

Címlapkép forrása: MTI/Koszticsák Szilárd

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.