Az összes tagállam belemegy az EU-pénzek jogállamisági feltételekhez kötéséhez

A Reuters tudósítása szerint a 2021-2027-es uniós költségvetésben a jogállamisági feltételek és az EU-pénzek kifizetésének összekötése kapcsán Rinne azt mondta:

A cél nem az, hogy bármelyik tagállamot is falhoz szorítsuk, hanem az, hogy hogyan védjük meg az egyszerű európai embereket a despotizmustól, azaz attól, ha nem tartják be a jogállamiság elveit.

Az ebben a félévben a soros uniós elnökséget vivő finnek láthatóan erősen nyomják a jogállamisági és az EU-pénzek összekötésének témáját. Egy olyan ország teszi ezt, amely az Economist demokrácia indexe szerint a világ leginkább demokratikus állama – emlékeztet a hírügynökség egyrészt erre, másrészt arra, hogy közben Lengyelországgal és Magyarországgal szemben zajlik az uniós alapszerződés 7-es cikke szerinti jogállamisági eljárás.

Arra már szeptember elején felhívtuk a figyelmet a finn elnökség ügyeit ismerő vezető szakértő alapján, hogy nagyon úgy tűnik: össze lesznek kötve az EU-pénzek és a jogállamisági keretrendszer, igaz még véglegesítés előtt áll, hogy pontosan milyen objektív kritériumrendszer szerint történjék az összekapcsolás (pl. OLAF-fal való múltbeli együttműködés, bírósági határozatok nyomon követése, stb.) és az EU-pénzek mely részére vonatkozzon. A finn jelzések szerint a felzárkóztatási támogatásokra (vagy azok egy részére) vonatkozna ez az összekötés és úgy működne, hogy minél inkább felvizezik a tagállamok a feltételrendszert, a támogatások annál szélesebb körére vonatkozna a szankció, és fordítva.

Érdemes egyébként megjegyezni, hogy ma 6 régi uniós tagállam igazságügyi minisztere ül össze, hogy a kérdésről tanácskozzon: Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Belgium és Luxemburg tárcavezetői Hágában egyeztetnek a kérdésről. A Politico rámutat: ez azért lényeges fejlemény, mert eddig az igazságügyi miniszterek helyett inkább az EU-ügyi, vagy pénzügyi tárcavezetők hallatták a hangjukat a kérdésben, de ezek szerint egy új irányból (az EU Tanács igazságügyi és belügyi tanácsa felől) is nyomás helyezőik a vonakodó tagállamokra.

Címlapkép forrása: Steffen Trumpf/picture alliance via Getty Images

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.