Ursula von der Leyen kezébe veszi a gyeplőt, új direktíva érkezik a források elköltésére
Uniós források

Ursula von der Leyen kezébe veszi a gyeplőt, új direktíva érkezik a források elköltésére

Portfolio
Az Európai Bizottság egy új kezdeményezéssel terelné irányba a tagállamokat, hogy így gyorsítsa fel védelmi technológiák fejlesztésének és beszerzésének ütemét. A fegyverkezés felpörgetésére nemcsak az egyre gyakoribb orosz légtérsértések miatt van szükség, hanem azért is, mert Brüsszel egyre bizonytalanabb abban, hogy az amerikai egységek mekkora jelenléttel maradhatnak a kontinensen.
Az AI-forradalom legnagyobb innovációiról és a digitális transzformációról is szó lesz a Portfolio november 25-ei AI & Digital Transformation rendezvényén. Regisztráció és részletek itt!

A Reuters által kedden látott tervezet szerint az Európai Unió végrehajtótestülete várhatóan szerdán mutatja be a teljes európai védelmi ipari megreformálására vonatkozó ütemtervét, amelynek célja az unió katonai képességeit javító fejlett technológiák bevethetőségének felgyorsítása.

A lap szerint a dokumentum kiemeli, hogy a modern hadviselést alapvetően átalakítja a mesterséges intelligencia, így az autonóm rendszerek használata és a kvantumtechnológiák integrálása ezekbe a katonai képességekben.

Emellett külön kiemeli az ukrán háborút, ahol a szükség sok innovációt hozott a drónhadviselésben, így gyakorlatilag a hadszíntéren, akció közben tudott fejlődni a technológia.

Európának tanulnia kell Ukrajnából. A diszruptív innovációk fejlesztése és alkalmazása már nem csupán egy, a lehetséges szakpolitikai utak közül.

- fogalmaz a dokumentum.

A Bizottság 2026 elején egy kísérleti kezdeményezést indítana, amely lehetővé teszi a vállalatok számára az új technológiák tesztelését és finomítását, azzal a céllal, hogy a projekteket gyorsabban alakítsák eladásra kész védelmi termékekké. A finanszírozás mértékéről vagy formájáról nem írnak a tervezetben, de a lap szerint az általuk látott anyag még nem a végleges verzió.

A Bizottság emellett javaslatot tesz arra, hogy

  • a tagországok kölcsönösen ismerjék el egymás védelmi technológiai tanúsítványait,
  • segítsék a vállalatok hozzáférését az uniós kutatási létesítményekhez, valamint
  • ösztönzőket vezethetnek be arra, hogy a tagállamok fegyverkezési költségvetésük legalább 10%-át fordítsák új keletű és diszruptív technológiák beszerzésére.

A Bizottság eddig elsősorban a ReArm Europe terv keretében bejelentett 150 milliárd eurós hitelkeretből akarja beindítani az uniós fegyverkezést, amelyben Magyarország is egy jelentős, 16 milliárd eurós összegre pályázott.

Ezen felül hazánk kérte a 3% nemzeti deficit határ felemelését is 4,5%-ra a katonai beruházások finanszírozására, és a Bizottság azt is bejelentette korábban, hogy az Európai Beruházási Bankkal együttműködve akár egy 1 milliárd eurós alapot is létrehozhat a védelmi ágazatban működő kis- és középvállalkozások növekedési tőkéjének biztosítására.

Bár egyelőre kevés részlet ismerhető, úgy tűnik, hogy az EU a kisebb, innovatív vállalkozások akár "kísérleti" stádiumban levő eszközeit is gyorsan csatasorba akarná állítani, amennyiben azok hatékonynak bizonyulnak. Ebben nagy szerepet játszhatnak majd azok a kutatás-fejlesztési források is, amelyek a startup cégek felskálázására szolgálhatnak majd a következő többéves pénzügyi keretben (MFF).

Címlapkép forrása: EU

Ez is érdekelhet