
Az Európai Bizottság 2018 május elején tette közzé javaslatait, az uniós nemzeti összjövedelem (GNI) 1,114 százalékában rögzítve a hétéves időszak kiadási fő összegét. Azóta három soros elnökség (az osztrák, a román és most a finn) kezében is megfordult a dosszié, ám érdemi előrelépés nem történt a vitában.
A finn soros elnökség lesz az első, amely a tárgyalási keretnek nevezett dokumentum eddig üresen hagyott rubrikáiba számokat is elhelyez majd, hogy a kompromisszumkeresés felé terelje a témában rendkívül megosztott kormányokat. A Bruxinfo értesülései szerint ugyanakkor a finnek sem fognak egy, a keretköltségvetés minden elemére kiterjedő számszerű javaslatot tenni. Ehelyett néhány kulcskérdésben, mindenekelőtt a majdani hétéves pénzügyi keret fő összegében és a költségvetési fejezetek esetében próbálják majd belőni azokat az összegeket, amelyek alapján reményeik szerint közelebb lehet kerülni a megállapodáshoz. Ennek a taktikának az is része, hogy egyelőre konkrét számok helyett tól-ig próbálnak majd javaslatot tenni abban a háttér dokumentumban, amit a jövő héten a tagállami vezetők elé terjesztenek.
A finnek abban bíznak, hogy az akcióval sikerül majd kimozdítani a holtpontról a tárgyalásokat és a vezetőket legalább néhány kérdésben színvallásra kényszeríteni úgy, hogy többé-kevésbé világos iránymutatás alapján dolgozzák ki azt a már konkrétabb és átfogó javaslatot, ami Európai Tanács decemberi ülése elé kerül.
A BruxInfónak nyilatkozó magas rangú tagállami diplomaták ugyanakkor rendkívül szkeptikusak a decemberi megállapodás lehetőségét illetően, ami pillanatnyilag az érvényes, noha nem kötelező céldátuma az Európai Tanácsnak a költségvetési vita lezárására. Tény, hogy még sohasem fordult elő az, hogy a formailag a pénzről, de valójában legalább ilyen mértékben a politikákról szóló vitát első nekifutásra sikerült volna rendezni. Ahhoz, hogy decemberre ennek legalább meglegyen az esélye, Donald Tusknak, az Európai Tanács december 1-jén távozó elnökének novemberre egy soron kívüli csúcsot is össze kellene hívnia, ennek azonban nincs jele – mutatott rá egy magas rangú diplomata. „Ezért reálisabbnak tűnik a februári vagy a márciusi időpont a megállapodásra” – tette hozzá.
Az újabb csúszásnak más okai is lehetnek. Először is Charles Michel, aki Tusk nyomdokaiba lép, a decemberi csúcs idején még csak két hete lesz hivatalában, így diplomáciai források várakozásai szerint aligha azzal kezdi majd a tevékenységét, hogy egy ilyen kemény fába vágja a fejszéjét.
Mivel elvileg november 1-én új Európai Bizottság is belép a ringbe, mégpedig eléggé határozott prioritásokkal (jóllehet a testület 5 éves programja még nem áll rendelkezésre), ezért az az általános várakozás a tagállamok körében, hogy Ursula von der Leyen az új csapat politikai prioritásainak megfelelő változtatásokat eszközöl majd a javaslaton. Ezt egyébként múlt heti parlamenti meghallgatásán Johannes Hahn, a következő Bizottság költségvetési biztosa is megerősítette, a pénzügyi keretre vonatkozó javaslat kiigazítását kilátásba helyezve.
A módosítandó javaslat egyik új eleme annak a pénzügyi alapnak a beemelése lesz az MFF-be, ami az éghajlatváltozással és az energetikával kapcsolatos átállás pénzügyi terheit lesz hivatott elviselhetőbbé tenni
főleg azoknak az országoknak és régióknak, ahol a széntüzelésű erőművek még mindig jelentős szerepet töltenek be az áramellátásban. A lengyel energiaügyi miniszter a dekarbonizáció helyi költségeit 700-900 milliárd euróra becsülte a következő években.
Hahn biztos is figyelmeztetett rá, hogy senki se várjon csodákat a „méltányos átmeneti alaptól”, ráadásul az eszköznek nagyon sok régiót kellene lefednie. A Bizottságban már javában folyik a munka a pénzügyi alapon, és a BruxInfo által látott egyik dokumentum mindössze 20 milliárd eurót szánna a hét év alatt az ambiciózusabb klímacélokkal járó terhek enyhítésére. Ebből is csak körülbelül 10 milliárd származna a büdzséből, a többit az InvestEU (a Juncker-terv) modellje alapján „pénzügyi konstrukciók” révén teremtenék elő, amihez egy alacsonyabb kiinduló összeget biztosítana a büdzsé.
Pedig egyes közép- és kelet-európai várakozások szerint ez a „kiegyenlítő” alap adhatná a kulcsot a megállapodáshoz a többéves keretköltségvetésről.
A közép-európaiakat ezen az alapon keresztül kompenzálhatnák az elveszített kohéziós (felzárkóztatási) forrásokért.
Ismeretes, hogy Magyarország felzárkóztatási támogatásai a Bizottság javaslatának értelmében a jelenlegi időszakhoz képest 24 százalékkal csökkennének, ami a lehető legnagyobb érték.
Ehhez azonban a nettó befizetőknek is lesz még hozzászólásuk. Németország nemrég közölte, hogy kifizetések szintjén a GNI 1 százalékát kész csak elfogadni, amivel a hollandokkal, a dánokkal, a svédekkel és az osztrákokkal egy álláspontra helyezkedett. Berlinben azzal érvelnek, hogy a Brexit miatt még így is évente 10 milliárd euróval nőne a német hozzájárulás a büdzséhez. A nettó befizetők által propagált 1 százalékos büdzsé és a Bizottság 1,114 százalékos javaslata között az eltérés 150 milliárd euró.
Holland részről is felemlegetik, hogy még az 1%-os kiadási fő összeg esetén is a Brexit és a GDP növekedése miatt 20 százalékkal nőne az ország hozzájárulása a közös büdzséhez. Nem csoda, hogy Hága a jelenleg meglévő három költségvetési visszatérítés közül a brit kivételével egyikről sem hajlandó lemondani. A hollandok névértéken befagyasztanák a kohéziós és a közös agrárpolitika büdzséjét a következő hét éves időszakban, ami 50-50 milliárd eurós vágást jelentene. Minden más kiadást is visszafognának, bár nem olyan drasztikusan, mint az előző két esetben.
Hága az így megtakarított forrásokat átirányítaná a von der Leyen által meghirdetett zöld deal és a digitális átállás finanszírozására.

Fordulat az amerikai tőzsdéken - Már pluszban idén a nagy indexek
Máris reagálnak a befektetők.
Irányt váltott a forint az amerikai adatra
Hétfőn jelentős gyengüléssel kezdett a forint, az amerikai inflációs adat hozott valami mozgást.
Macron elárulta: új szankciókon dolgoznak Oroszország ellen Amerikával közösen
A pénzügyi szolgáltatásokat, az olajat és a másodlagos eladókat érintheti.
Elkezdtek bedőlni a lakossági hitelek Amerikában, a diákhiteleknél a legnagyobb a baj
Trump nem akarja, hogy az adófizetők viseljék a diákhitelesek terheit.
A Pentagonban tárgyalt Jászai Gellért
Stratégiai védelmi és űripari együttműködési lehetőségekről volt szó.
Vége a globális blokádnak? Trump új korszakot hirdet az AI-piacon is
Jöhetnek a kétoldalú megállapodások.
Megadóztatja Amerika a pápát? - A második legmagasabb jövedelmi sávba kerülhet XIV. Leó
Bonyolítja a helyzetet, hogy ő lesz a Vatikáni Bank vezetője is.
Beszámolókészítés: mire érdemes figyelni az év végi záráskor?
A beszámolókészítés a vállalati könyvelés egyik legösszetettebb, évente ismétlődő feladata. Az éves pénzügyi beszámoló nem csupán jogszabályi kötelezettség, hanem a vállalat átláth
Az áram ára Európában
A tegnapi hozzászólásokból az jött le, hogy rengetegen úgy gondolják, hogy mennyire olcsó az áram Magyarországon. A helyzet az, hogy nem kiugróan az. A rezsicsökkentett ár valóban nem magas (
Csődbe menni nem jó, de utána is jöhetnek a sikerek
Számos fociklub jut csődközelbe, egyesek konkrétan át is élik, vagy tulajdonosuk jut hasonló sorsra. Még a legmélyebb gödörből is van visszaút, ha okosak vagyunk, de...
The post Csődbe menni
Tudod, hogy nem engedheted meg magadnak!
Már rég nem újdonság a buy now, pay later fizetési séma, de most találtam egy terméket, ami több szempontból is hihetetlen volt számomra. Aki esetleg nem találkozott még vele (talán Magyarors
USA munkaerőpiac: közelgő elbocsátási hullám?
Makrogazdasági területen az elmúlt hét nem okozott számottevő meglepetést. Az USA, Kína és az eurózóna gazdaságát tekintve egyaránt megtorpanni látszik a szolgáltatóipari szektor korábbi
491 milliárd forintos energialöket: tarol a Jedlik Ányos Program
2025-ben a hazai energetikai fejlesztések soha nem látott mértékű támogatást kapnak.
Egyre kínosabb lehetőségek közül kell választani az USA államadóssága miatt
Az Egyesült Államok reálgazdaságának és részvénypiacának tartós szárnyalása az elmúlt másfél évtizedben nagyrészt a kirívó állami költekezésnek volt betudható. A költekezés által
Buffett 30 évig alázta a piacot, aztán csak hozta, akkor nem ő a legnagyobb?
- Miután nyugdíjba megy, sosem lesz hasonló, Buffett 60 éven keresztül évi 20 (!) százalékot hozott, a piaci átlag dupláját! - Hagyjál már, csak a...
The post Buffett 30 évig alázta a piacot


- Megrettent Amerika az üres polcoktól - Hamarosan nagy bejelentések jönnek a vámháborúban
- Kihúzzák a szőnyeget a magyar szankciós vétók alól
- Itt a friss inflációs adat, beütött az árrésstop
- Pápaválasztás 2025: Elhangzott a habemus papam, az új pápa: XIV. Leó, Robert Francis Prevost bíboros
- Megszólalt a szakértő: hónapokon belül 30 ezer forint lesz az OTP
Ingatlanpiaci elemző
Váratlan emelkedés a piacokon – látszik a vámháború vége?
Az OTP lehet a nap nyertese?
Pannonhalmi főapát: komoly egyetértés lehetett a bíborosok között
Nagyon gyorsan döntött a konklávé.
Jó menedék az agrárrészvény? Ha minden zuhan, ez lehet a megoldás
Egyre több befektető figyelmét vonzza az agrárium, ami a bizonytalan piaci környezetben az egyik legstabilabb növekedési pályát kínálhatja.
Ügyvédek
A legjobb ügyvédek egy helyen
Tőzsde kezdőknek: Hogyan ne égesd el a pénzed egy hét alatt!
Előadásunkon bemutatjuk a Portfolio Online Tőzsde egyszerűen kezelhető felületét, a számlatípusokat és a gyors kereskedés lehetőségeit. Megismerheted tanácsadó szolgáltatásunkat is, amely segít az első lépések megtételében profi támogatással.
Sikeres befektető online tanfolyam
Megtanulhatod, hogyan találj rá a legjobb befektetési lehetőségekre, és azonnal alkalmazható, gyakorlati stratégiákat sajátíthatsz el – mindezt egy interaktív, élő online eseményen.