euro_pénz_készpénz
Uniós források

Hamarosan eljön az igazság pillanata: mennyi pénzt kap Magyarország az EU-tól?

Portfolio
Kezdődik a számháború a költségvetési vitában - írja a Bruxinfo, amely a következő hétéves uniós költségvetés kilátásait értékelte. A tárgyalási folyamat során ugyanis először összegeket is tartalmazni fog az a dokumentum, amit az október 17-18-i EU-csúcs előtt köröztet majd a kormányok között az Unió soros finn elnöksége. A BruxInfónak nyilatkozó EU-források mégsem várnak áttörést idén a következő keretköltségvetésről folyó tárgyalásokon, az alku legkorábbi időpontja 2020 február, vagy március lehet.

Az Európai Bizottság 2018 május elején tette közzé javaslatait, az uniós nemzeti összjövedelem (GNI) 1,114 százalékában rögzítve a hétéves időszak kiadási fő összegét. Azóta három soros elnökség (az osztrák, a román és most a finn) kezében is megfordult a dosszié, ám érdemi előrelépés nem történt a vitában.

A finn soros elnökség lesz az első, amely a tárgyalási keretnek nevezett dokumentum eddig üresen hagyott rubrikáiba számokat is elhelyez majd, hogy a kompromisszumkeresés felé terelje a témában rendkívül megosztott kormányokat. A Bruxinfo értesülései szerint ugyanakkor a finnek sem fognak egy, a keretköltségvetés minden elemére kiterjedő számszerű javaslatot tenni. Ehelyett néhány kulcskérdésben, mindenekelőtt a majdani hétéves pénzügyi keret fő összegében és a költségvetési fejezetek esetében próbálják majd belőni azokat az összegeket, amelyek alapján reményeik szerint közelebb lehet kerülni a megállapodáshoz. Ennek a taktikának az is része, hogy egyelőre konkrét számok helyett tól-ig próbálnak majd javaslatot tenni abban a háttér dokumentumban, amit a jövő héten a tagállami vezetők elé terjesztenek.

A finnek abban bíznak, hogy az akcióval sikerül majd kimozdítani a holtpontról a tárgyalásokat és a vezetőket legalább néhány kérdésben színvallásra kényszeríteni úgy, hogy többé-kevésbé világos iránymutatás alapján dolgozzák ki azt a már konkrétabb és átfogó javaslatot, ami Európai Tanács decemberi ülése elé kerül.

A BruxInfónak nyilatkozó magas rangú tagállami diplomaták ugyanakkor rendkívül szkeptikusak a decemberi megállapodás lehetőségét illetően, ami pillanatnyilag az érvényes, noha nem kötelező céldátuma az Európai Tanácsnak a költségvetési vita lezárására. Tény, hogy még sohasem fordult elő az, hogy a formailag a pénzről, de valójában legalább ilyen mértékben a politikákról szóló vitát első nekifutásra sikerült volna rendezni. Ahhoz, hogy decemberre ennek legalább meglegyen az esélye, Donald Tusknak, az Európai Tanács december 1-jén távozó elnökének novemberre egy soron kívüli csúcsot is össze kellene hívnia, ennek azonban nincs jele – mutatott rá egy magas rangú diplomata. „Ezért reálisabbnak tűnik a februári vagy a márciusi időpont a megállapodásra” – tette hozzá.

Az újabb csúszásnak más okai is lehetnek. Először is Charles Michel, aki Tusk nyomdokaiba lép, a decemberi csúcs idején még csak két hete lesz hivatalában, így diplomáciai források várakozásai szerint aligha azzal kezdi majd a tevékenységét, hogy egy ilyen kemény fába vágja a fejszéjét.

Mivel elvileg november 1-én új Európai Bizottság is belép a ringbe, mégpedig eléggé határozott prioritásokkal (jóllehet a testület 5 éves programja még nem áll rendelkezésre), ezért az az általános várakozás a tagállamok körében, hogy Ursula von der Leyen az új csapat politikai prioritásainak megfelelő változtatásokat eszközöl majd a javaslaton. Ezt egyébként múlt heti parlamenti meghallgatásán Johannes Hahn, a következő Bizottság költségvetési biztosa is megerősítette, a pénzügyi keretre vonatkozó javaslat kiigazítását kilátásba helyezve.

A módosítandó javaslat egyik új eleme annak a pénzügyi alapnak a beemelése lesz az MFF-be, ami az éghajlatváltozással és az energetikával kapcsolatos átállás pénzügyi terheit lesz hivatott elviselhetőbbé tenni

főleg azoknak az országoknak és régióknak, ahol a széntüzelésű erőművek még mindig jelentős szerepet töltenek be az áramellátásban. A lengyel energiaügyi miniszter a dekarbonizáció helyi költségeit 700-900 milliárd euróra becsülte a következő években.

Hahn biztos is figyelmeztetett rá, hogy senki se várjon csodákat a „méltányos átmeneti alaptól”, ráadásul az eszköznek nagyon sok régiót kellene lefednie. A Bizottságban már javában folyik a munka a pénzügyi alapon, és a BruxInfo által látott egyik dokumentum mindössze 20 milliárd eurót szánna a hét év alatt az ambiciózusabb klímacélokkal járó terhek enyhítésére. Ebből is csak körülbelül 10 milliárd származna a büdzséből, a többit az InvestEU (a Juncker-terv) modellje alapján „pénzügyi konstrukciók” révén teremtenék elő, amihez egy alacsonyabb kiinduló összeget biztosítana a büdzsé.

Pedig egyes közép- és kelet-európai várakozások szerint ez a „kiegyenlítő” alap adhatná a kulcsot a megállapodáshoz a többéves keretköltségvetésről.

A közép-európaiakat ezen az alapon keresztül kompenzálhatnák az elveszített kohéziós (felzárkóztatási) forrásokért.

Ismeretes, hogy Magyarország felzárkóztatási támogatásai a Bizottság javaslatának értelmében a jelenlegi időszakhoz képest 24 százalékkal csökkennének, ami a lehető legnagyobb érték.

Ehhez azonban a nettó befizetőknek is lesz még hozzászólásuk. Németország nemrég közölte, hogy kifizetések szintjén a GNI 1 százalékát kész csak elfogadni, amivel a hollandokkal, a dánokkal, a svédekkel és az osztrákokkal egy álláspontra helyezkedett. Berlinben azzal érvelnek, hogy a Brexit miatt még így is évente 10 milliárd euróval nőne a német hozzájárulás a büdzséhez. A nettó befizetők által propagált 1 százalékos büdzsé és a Bizottság 1,114 százalékos javaslata között az eltérés 150 milliárd euró.

Holland részről is felemlegetik, hogy még az 1%-os kiadási fő összeg esetén is a Brexit és a GDP növekedése miatt 20 százalékkal nőne az ország hozzájárulása a közös büdzséhez. Nem csoda, hogy Hága a jelenleg meglévő három költségvetési visszatérítés közül a brit kivételével egyikről sem hajlandó lemondani. A hollandok névértéken befagyasztanák a kohéziós és a közös agrárpolitika büdzséjét a következő hét éves időszakban, ami 50-50 milliárd eurós vágást jelentene. Minden más kiadást is visszafognának, bár nem olyan drasztikusan, mint az előző két esetben.

Hága az így megtakarított forrásokat átirányítaná a von der Leyen által meghirdetett zöld deal és a digitális átállás finanszírozására.

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.
Autógyár robotokkal
Alteo klub
20191003_0003_MOR
Frankfurti tőzsde
Coaching
Boris Johnson szavazas brexit dontes parlament1500
Népszerű
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. november 6.
Portfolio Private Health Forum 2019
2019. november 7.
Energy Investment Forum 2019
2019. november 14.
Portfolio Banking Technology 2019
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Junior elemző/elemző

Junior elemző/elemző

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Online előadás
Befektetési termékek a magas hozam reményében.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Feledy Botond Inforadio Arena kepernyofoto