
Az Európai Bizottság 2018 május elején tette közzé javaslatait, az uniós nemzeti összjövedelem (GNI) 1,114 százalékában rögzítve a hétéves időszak kiadási fő összegét. Azóta három soros elnökség (az osztrák, a román és most a finn) kezében is megfordult a dosszié, ám érdemi előrelépés nem történt a vitában.
A finn soros elnökség lesz az első, amely a tárgyalási keretnek nevezett dokumentum eddig üresen hagyott rubrikáiba számokat is elhelyez majd, hogy a kompromisszumkeresés felé terelje a témában rendkívül megosztott kormányokat. A Bruxinfo értesülései szerint ugyanakkor a finnek sem fognak egy, a keretköltségvetés minden elemére kiterjedő számszerű javaslatot tenni. Ehelyett néhány kulcskérdésben, mindenekelőtt a majdani hétéves pénzügyi keret fő összegében és a költségvetési fejezetek esetében próbálják majd belőni azokat az összegeket, amelyek alapján reményeik szerint közelebb lehet kerülni a megállapodáshoz. Ennek a taktikának az is része, hogy egyelőre konkrét számok helyett tól-ig próbálnak majd javaslatot tenni abban a háttér dokumentumban, amit a jövő héten a tagállami vezetők elé terjesztenek.
A finnek abban bíznak, hogy az akcióval sikerül majd kimozdítani a holtpontról a tárgyalásokat és a vezetőket legalább néhány kérdésben színvallásra kényszeríteni úgy, hogy többé-kevésbé világos iránymutatás alapján dolgozzák ki azt a már konkrétabb és átfogó javaslatot, ami Európai Tanács decemberi ülése elé kerül.
A BruxInfónak nyilatkozó magas rangú tagállami diplomaták ugyanakkor rendkívül szkeptikusak a decemberi megállapodás lehetőségét illetően, ami pillanatnyilag az érvényes, noha nem kötelező céldátuma az Európai Tanácsnak a költségvetési vita lezárására. Tény, hogy még sohasem fordult elő az, hogy a formailag a pénzről, de valójában legalább ilyen mértékben a politikákról szóló vitát első nekifutásra sikerült volna rendezni. Ahhoz, hogy decemberre ennek legalább meglegyen az esélye, Donald Tusknak, az Európai Tanács december 1-jén távozó elnökének novemberre egy soron kívüli csúcsot is össze kellene hívnia, ennek azonban nincs jele – mutatott rá egy magas rangú diplomata. „Ezért reálisabbnak tűnik a februári vagy a márciusi időpont a megállapodásra” – tette hozzá.
Az újabb csúszásnak más okai is lehetnek. Először is Charles Michel, aki Tusk nyomdokaiba lép, a decemberi csúcs idején még csak két hete lesz hivatalában, így diplomáciai források várakozásai szerint aligha azzal kezdi majd a tevékenységét, hogy egy ilyen kemény fába vágja a fejszéjét.
Mivel elvileg november 1-én új Európai Bizottság is belép a ringbe, mégpedig eléggé határozott prioritásokkal (jóllehet a testület 5 éves programja még nem áll rendelkezésre), ezért az az általános várakozás a tagállamok körében, hogy Ursula von der Leyen az új csapat politikai prioritásainak megfelelő változtatásokat eszközöl majd a javaslaton. Ezt egyébként múlt heti parlamenti meghallgatásán Johannes Hahn, a következő Bizottság költségvetési biztosa is megerősítette, a pénzügyi keretre vonatkozó javaslat kiigazítását kilátásba helyezve.
A módosítandó javaslat egyik új eleme annak a pénzügyi alapnak a beemelése lesz az MFF-be, ami az éghajlatváltozással és az energetikával kapcsolatos átállás pénzügyi terheit lesz hivatott elviselhetőbbé tenni
főleg azoknak az országoknak és régióknak, ahol a széntüzelésű erőművek még mindig jelentős szerepet töltenek be az áramellátásban. A lengyel energiaügyi miniszter a dekarbonizáció helyi költségeit 700-900 milliárd euróra becsülte a következő években.
Hahn biztos is figyelmeztetett rá, hogy senki se várjon csodákat a „méltányos átmeneti alaptól”, ráadásul az eszköznek nagyon sok régiót kellene lefednie. A Bizottságban már javában folyik a munka a pénzügyi alapon, és a BruxInfo által látott egyik dokumentum mindössze 20 milliárd eurót szánna a hét év alatt az ambiciózusabb klímacélokkal járó terhek enyhítésére. Ebből is csak körülbelül 10 milliárd származna a büdzséből, a többit az InvestEU (a Juncker-terv) modellje alapján „pénzügyi konstrukciók” révén teremtenék elő, amihez egy alacsonyabb kiinduló összeget biztosítana a büdzsé.
Pedig egyes közép- és kelet-európai várakozások szerint ez a „kiegyenlítő” alap adhatná a kulcsot a megállapodáshoz a többéves keretköltségvetésről.
A közép-európaiakat ezen az alapon keresztül kompenzálhatnák az elveszített kohéziós (felzárkóztatási) forrásokért.
Ismeretes, hogy Magyarország felzárkóztatási támogatásai a Bizottság javaslatának értelmében a jelenlegi időszakhoz képest 24 százalékkal csökkennének, ami a lehető legnagyobb érték.
Ehhez azonban a nettó befizetőknek is lesz még hozzászólásuk. Németország nemrég közölte, hogy kifizetések szintjén a GNI 1 százalékát kész csak elfogadni, amivel a hollandokkal, a dánokkal, a svédekkel és az osztrákokkal egy álláspontra helyezkedett. Berlinben azzal érvelnek, hogy a Brexit miatt még így is évente 10 milliárd euróval nőne a német hozzájárulás a büdzséhez. A nettó befizetők által propagált 1 százalékos büdzsé és a Bizottság 1,114 százalékos javaslata között az eltérés 150 milliárd euró.
Holland részről is felemlegetik, hogy még az 1%-os kiadási fő összeg esetén is a Brexit és a GDP növekedése miatt 20 százalékkal nőne az ország hozzájárulása a közös büdzséhez. Nem csoda, hogy Hága a jelenleg meglévő három költségvetési visszatérítés közül a brit kivételével egyikről sem hajlandó lemondani. A hollandok névértéken befagyasztanák a kohéziós és a közös agrárpolitika büdzséjét a következő hét éves időszakban, ami 50-50 milliárd eurós vágást jelentene. Minden más kiadást is visszafognának, bár nem olyan drasztikusan, mint az előző két esetben.
Hága az így megtakarított forrásokat átirányítaná a von der Leyen által meghirdetett zöld deal és a digitális átállás finanszírozására.

Washington megfúrta volna Ukrajna tervét, akadozik Moszkva nagy nyári offenzívája - Ukrajnai háborús híreink szombaton
Hatalmas az emberi és technikai veszteség.
Durva számokat mondott be a hírszerzés: az oroszok iszonyú rakétaarzenált halmoztak fel
Gyorsítanák a gyártást.
Európai országban csapott volna le Irán, közbeléptek a hatóságok
Egyelőre kevés részlet ismert.
Megjött a figyelmeztetés: pusztító nukleáris katasztrófa jöhet, ha ezt meglépi Izrael
Moszkva is felléphetne.
Módosított kiberbiztonsági határidők!
A 2024. évi LXIX. törvény 2025. május 31-én hatályba lépett módosításai fontos változásokat hoztak, NIS2 irányelv szerinti megfelelési kötelezettségek terén. A módosítás célj
A régiós együttműködés lehet Közép-Európa kitörési pontja a töredező világrendben
A globális gazdasági és geopolitikai környezet gyökeres átalakuláson megy keresztül, ezzel pedig új lehetőségeket kell megragadnunk. Az egyes nemzetek, politikai és kereskedelmi blokkok közöt
Atomenergiával a klímaváltozás ellen: lehetőség vagy zsákutca?
Miközben a világ egyre égetőbb kihívásokkal néz szembe a klímaváltozás terén, egy jól ismert, de erősen megosztó energiaforrás is újra reflektorfénybe kerül: a nukle
Változások a költözési jogban: Mit jelent ez a gyakorlatban?
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Változások a költözési jogban: Mit jelent ez a gyakorlatban? Mi történik 2025. július 1-jétől? Az Országgyűlés elfogadta azt a törvénymódosít
8 működő stratégia a saját ingatlanhoz
Mivel nagyon sokaknak célja, álma, hogy saját ingatlanban lakhassanak, összeszedtem pár tipikus módszert, amivel próbálkozni lehet. Arról már sokat írtam, hogy minden egyéb híreszteléssel ell
Idén minden tizedik lakásvásárláshoz Munkáshitelt igényelhettek
Az év első 4 hónapjában nagyságrendileg 20 ezren vették fel a Munkáshitelt mintegy 77 milliárd forint összegben. Az MNB felmérése alapján nagyságrendileg az igénylők negyede lakásvásárlá
Zöld energiával meleg otthonokat: Megjelent a távhőtermelők új fejlesztési felhívása!
Elstartolt a pályázat, amely a távfűtés zöld átállását ösztönzi: megújuló energián alapuló rendszerek kiépítésére és fejlesztésére kínál támogatást.
Életet lehelni egy megfáradt sportágba
Mivel az atlétika kicsit ellaposodott, kevésbé felel meg a modern tartalomfogyasztási elvárásoknak, egy csapat új lebonyolítással igyekszik életet lehelni a legősibb sportágba. Ez a Grand...
Th


- Kilőtte Irán a Fatah-1-es rakétát – Ez lehet a legsúlyosabb csapás Izrael ellen?
- Irán jelzést adott – máris eldőlt a háború?
- Olyan történhet a forinttal, amire ebben az évtizedben még nem volt példa
- Bármelyik pillanatban háborúra indulhat Amerika: egyetlen oka van a radikális lépésnek
- Elszabadult a pokol a Közel-Keleten: ez most már tényleg háború?
Tőzsdei túlélőtúra: Hogyan kerüld el a leggyakoribb kezdő hibákat?
A tőzsdei vagyonépítés során kulcsfontosságú az alapos kutatás és a kockázatok megértése, valamint a hosszú távú célok kitűzése és kitartó befektetési stratégia követése.
Hogyan vágj bele a tőzsdei befektetésbe?
Első lépések a tőzsdei befektetés terén. Mire kell figyelned? Melyek az első lépések? Mely tőzsdei termékeket célszerű mindenképpen ismerned?
Izrael megsemmisítette Irán legpusztítóbb fegyverét - Elhúzódik a háború?
Mit várhatunk ebben a konfliktusban?
Iráni-izraeli konfliktus – 200 forintos drágulás is jöhet a benzinkutakon
A brent ára a 100 dollárt is elérheti.
Sorozatos mélyütések az agráriumban – Mikor jöhet a várva várt fordulat?
92 milliárd forinttal csökkent a magyar agrárium hitelállománya, ami 10 éve nem látott mértékű csökkenést jelent.
Kiadó raktárak és logisztikai központok
A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen