Az akció keretében a november 23. és november 27. között vásárolt éves SIGNATURE előfizetéseket most 40%-os kedvezménnyel, 17907 forintért lehet megvásárolni. Ezzel is a minőségi gazdasági tartalomgyártást támogatod. Tudj meg többet
Nem sikerült konszenzusra jutniuk az EU28-ak Európa-ügyi minisztereinek kedden Luxembourgban a csatlakozási tárgyalások megnyitásáról Észak-Macedóniával és Albániával. Jóllehet a tagállamok túlnyomó többsége (diplomáciai források szerint 25 ország) ilyen vagy olyan formában támogatta a tárgyaláskezdést, Franciaország és Hollandia viszont nem, mert szerintük a tagjelöltek nem teljesítettek minden feltételt – mutat rá a brüsszeli lap.
A vitáról kiadott soros elnökségi nyilatkozat megjegyzi, hogy az általános ügyek tanácsa az Európai Tanács eheti ülését követően visszatér a kérdésre.
A Tanács nem volt képes egyhangú döntésre jutni, a vita ezzel együtt hasznos volt az álláspontok jobb megértéséhez
– közölte sajtóértekezletén Tytti Tuppurainen, az ülésen elnöklő finn Európa-ügyi államtitkár, aki emlékeztetett rá, hogy Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a csúcstalálkozó napirendjére tűzte a bővítést.
Magyar Levente, a Külügyminisztérium államtitkára szerint a pozitív döntést ellenzők még a téma megvitatását is ellenezték a csütörtöki-pénteki EU-csúcson. Mind a finn államtitkár, mind Johannes Hahn, a bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős uniós biztos reméli, hogy az állam- és kormányfők felülvizsgálják majd a negatív döntést. „Még mindig bízom abban, hogy a vezetők csütörtökön megteszik a szükséges lépést az EU hitelességének helyreállítása érdekében” – fogalmazott Johannes Hahn.
Az osztrák nemzetiségű biztos úgy vélte, hogy a tárgyaláskezdés megtagadása „nem egy dicsőséges pillanat Európa számára”. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az utóbbi fél évben a tagállamok elsöprő többsége három ízben is támogatásáról biztosította a Bizottság tárgyalások megkezdésére vonatkozó javaslatát, és minden további halasztás rombolná az EU hitelességét a Nyugat-Balkánon.
Az EU végleg elveszítette a hitelességét a Nyugat-Balkán országainak szemében. Ez egy szomorú eredmény, ami kisebb tragédiával ér fel. Észak-Macedóniát lassan két évtizede szédítjük
– kommentálta a döntést Magyar Levente, a Külügyminisztérium államtitkára.
Amélie de Montchalin, a francia Európa-ügyi miniszter az ülésről távoztában azt nyilatkozta, hogy „nem volt döntés”, csupán annak konstatálása, hogy jelenleg nincs konszenzus a tagállamok között a kérdésben. Hangsúlyozta, hogy nem 25 tagállam állt 2-vel szemben, mert voltak országok, amelyek csak egy tagjelölttel támogatták a tárgyaláskezdést, és olyanok is, amelyek számára elfogadhatatlan volt a két ország különválasztása. De Montchalin azt is kifejtette, hogy Párizs és Hága sem támasztott új feltételeket, hanem a 2018-ban a két ország esetében rögzített kritériumok maradéktalan betartását kéri számon. Mind a francia, mind a holland kormány úgy véli, hogy Észak-Macedóniának és Albániának is van még pótolnivalója.
Holland részről felhánytorgatják, hogy a korrupciós ügyeket vizsgáló főügyészt a kormány lecsukatta, Albánia esetében pedig a jogállam terén meglévő hiányosságok, a kiterjedt korrupció és a szervezett bűnözés okoznak problémát.
Címlapkép forrása: Konstantinos Tsakalidis/Bloomberg via Getty Images
