Elindult a rakéta: kilőtte Kína a Sencsou-22-est

Az űrhajót egy Hosszú Menetelés-2F típusú hordozórakétával indították el az északnyugat-kínai Csiucsüan bázisról.

Tíz perccel indulás után levált a rakétáról, Föld körüli pályára állt, és automatikusan elvégezte a szükséges pályakorrekciókat, hogy később ki tudjon kötni a Tienkung (Mennyei Palota) űrállomáson, amelyen már több mint fél éve ott tartózkodik a Sencsou-20 űrhajó.

A Sencsou-22 friss zöldséget és gyümölcsöt, egyéb élelmiszert, gyógyszereket, műszaki eszközöket és az űrállomás folyamatos működéséhez szükséges pótalkatrészeket visz az űrhajósoknak. Mivel a Sencsou-20 egyik ablaka megrepedt űrszeméttel való ütközés hatására, a most oda szállítandó műszaki eszközök között van egy olyan berendezés, amellyel az űrhajósok meg tudják vizsgálni a repedést, később pedig ki tudják javítani. A Sencsou-20-at ezután kézi irányítással hozza vissza a Földre a CMSA.

A Sencsou-20 ablakának repedése miatt a legénység - Csen Tung, Csen Csung-zsuj és Vang Csie -, amely fél évet töltött az űrállomáson, csak kilenc napos késéssel tudott visszatérni a Földre azzal az űrhajóval - a Sencsou-21-gyel - amely a váltást vitte oda.

A Sencsou-22 űrállomásra küldése sürgető volt, mert a Sencsou-20 meghibásodása miatt nem állt készenlétben az űrállomáson vészhelyzeti visszatérő jármű, és a Sencsou-21-gyel odautazó, új háromfős legénység -Csang Lu ezredes parancsnok, Vu Fej repülési mérnök és Csang Hung-csang misszióspecialista - szükség esetén nem tudott volna visszatérni a Földre.

Kína az utóbbi évtizedekben jelentős összegeket költött önálló űrprogramjára, miután az Egyesült Államok biztonsági aggályokra hivatkozva kizárta a Nemzetközi Űrállomás (ISS) programból. Az ázsiai ország 2003-ban küldte fel első űrhajósát a Tienkungra, és azt tervezi, hogy 2030-ig embert küld a Holdra.

Címlapkép forrása: VCG/VCG via Getty Images