Brexit: történelmi döntés lesz szombaton - Mik a kilátások?

Az UniCredit Bank péntek délutáni helyzetértékelése szerint az északír unionisták (DUP) ellenkezése miatt 10-20 fővel alulmaradhat a támogatók tábora ahhoz a számhoz képest (318), mint amit minimálisan el kell érnie Johnsonnak ahhoz, hogy átmenjen az alsóházon a friss Brexit-megállapodás (ha néhány képviselő tartózkodik, akkor a 318 főnél kevesebb támogató szavazat is elegendő).

A Reuters helyzet összefoglalója nem mondja ki, csupán a politikai táborokból kiszűrődő preferenciákat összesíti, de abból is az derül ki, hogy valamennyivel elmaradhat a szükségeshez képest az új megállapodást támogatók tábora.

Az ING Bank szintén péntek délutáni forgatókönyv elemzése 4 forgatókönyvet vázol arra, hogy egyes pártok belső megosztottsága végül milyen szavazási kimenetekhez vezethet el és amint látjuk, 2 forgatókönyv szerint átmehet, 2 szerint viszont nem. A két „belső” forgatókönyv szerint tényleg csak néhány szavazaton múlik, hogy átmegy-e a deal, vagy nem. Az ING szöveges elemzése azt rögzíti: az ő alap forgatókönyvük szerint 2 szavazat hiányzik majd ahhoz, hogy átmenjen a megállapodás.

A Goldman Sachs viszont az eddigi 60%-ról 65%-ra emelte annak valószínűségét, hogy megállapodás mellett hagyja el az Egyesült Királyság az EU-t, 15%-ról 10%-ra csökkentették a megállapodás nélküli kiesés forgatókönyvének esélyét és 25%-on hagyták azt, hogy újabb halasztásra kerül sor. A Goldman megközelítése tehát nem a most szombati szavazás kimeneteleihez, hanem a végső kimenetelekhez rendel esélyeket, mégis jó indikációt ad arra, hogy a világ egyik legbefolyásosabb befektetési bankjában hogyan látják a forgatókönyveket.

Szombaton egyébként nem csak egyetlen szavazásra kell számolni a brit alsóházban, hanem szavazási sorozatra, ahol a minap kiharcolt Brexit-megállapodásról szóló döntés után további döntések is lesznek.

Ilyen lesz a Brexit-megállapodás jóváhagyáság kérő kormányzati indítványhoz benyújtott módosító indítványokról szóló szavazási sorozat, illetve esetlegesen a második Brexit népszavazás felé való elmozdulásról szóló döntés is. A pontos szavazási menetrend nagyban függ John Bercow alsóházi házelnök döntéseitől. A vita egyébként magyar idő szerint szombat délelőtt fél 10-től kezdődik és korábban 90 perces volt az időkeret, de azt már eltörölték. Így tehát valamikor délelőtt 11-12 között lehet majd számítani a történelmi döntésre, illetve az azt követő további szavazásokra.

Amennyiben Johnson szombaton nem kapja meg a szükséges többséget az alsóházban, akkor a már korábban elfogadott Benn-törvény alapján egy előre megírt levélformula segítségével kötelezően kérnie kell az EU vezetőitől a Brexit újabb halasztását jövő január 31-ig. Johnson számos korábbi kétértelmű nyilatkozata után legutóbb már azt mondta, hogy végülis hajlandó engedelmeskedni ennek a törvényi előírásnak és kérni fogja a Brexit halasztását (igaz trükközésre még ezzel együtt is lehet számítani tőle).

Nagy kérdés elvileg, hogy az EU 27 másik tagállama erre hogyan reagálna, hiszen Emmanuel Macron francia államfő péntek délutáni brüsszeli sajtótájékoztatóján azt mondta: nem lenne értelme további halasztást adni a briteknek. Ezzel azt sugallja, hogy ekkor megállapodás nélkül zuhanna ki az ország az EU-ból, mert egyetlen tagállam is képes a vétóra (ahogy azt most Észak-Macedónia és Albánia csatlakozási tárgyalásainak megindítása kapcsán láthattuk is a francia elnöktől).

Sokkal inkább esélyes azonban az, hogy végül, ha ezt tényleg kéri Johnson, egy október végi rendkívüli EU-csúcson megadják a halasztást neki.

Igaz ezt az újabb halasztást megengedő döntést „megolajozhatja” az, ha közben az alsóházban megbuktatják Johnsont és elindul az előrehozott választások, vagy a második Brexit népszavazás felé vezető úton az ország. Ezeket a fejleményeket látva sokkal szívesebben adna időt az ország az EU 27 másik vezetője.

Az esetleges második népszavazáson egyébként 2, vagy 3 kérdés szerepelhetne majd a Reuters friss elemzése szerint: a most kiharcolt Johnson-megállapodás elfogadása, vagy a megállapodás nélküli kilépés, vagy az EU-ban maradás. Így az emberek nemcsak a menjünk-maradjunk kérdésben tudnának véleményt mondani (2016-ban megtették), hanem a kilépés formájáról is, hiszen most már tudják az emberek, hogy mi az a megállapodás, amit 3 év alatt ki lehetett harcolni az EU-tól. Egyelőre azonban csak korlátozott a valószínűsége, hogy egyáltalán valaha is eljut a brit politikai káosz a második népszavazásig, amit egyébként Johnson hevesen ellenez, akárcsak elődjeként Theresa May.

Címlapkép forrása: Didier Lebrun © Photo News via Getty Images

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.