Félmillió ember marad víz nélkül egy EU-tagországban – egy tanulságos történet Magyarország számára

Bulgáriában egyre súlyosbodik a vízhiány, amely az ország közel harmadát érinti, és a nyári hónapokban mintegy félmillió ember számára okoz rendszeres ellátási problémákat.

A csapok júniustól szeptemberig sok településen minden másnap szárazon maradnak, miközben a kormány egy egyszeri palackozottvíz-szállítmánnyal próbálta enyhíteni a gondokat.

Az aszály, a csökkenő csapadékmennyiség és a tartós hőhullámok miatt a felszíni vizek és a kutak gyorsan apadnak, a mezőgazdaságban pedig a napraforgó- és kukoricatermés a történelmi mélypont felé közelít. Az állattartók szintén súlyos kihívásokkal küzdenek, mivel az öntözés és az állatok ellátása is egyre nehezebb.

A gondokat súlyosbítja az ország elöregedett víziközmű infrastruktúrája. A vízhálózat nagy része a szocialista évtizedekben épült, olcsó acél- és vasanyagokból, amelyek azóta erősen korrodálódtak. Ennek következményeként a vezetékeken átfolyó ivóvíz közel 60 százaléka elvész, ami a legrosszabb arány az Európai Unióban. A fő tározók augusztus közepére átlagosan csak félig voltak feltöltve, az északnyugati régiókban pedig mindössze 20–25 százalékos kapacitással működtek.

A helyzetet súlyosbítja, hogy a közel 900 veszélyeztetettként azonosított gátból alig minden hetedik esetében történt érdemi javítás az elmúlt öt évben.

A vízgazdálkodás intézményi széttagoltsága szintén komoly akadály. Az ágazat felügyelete több minisztérium és állami cég között oszlik meg, miközben az önkormányzatok és vízművek gyakran egymásra hárítják a felelősséget. A korrupciós kockázatok magasak: uniós forrásokból finanszírozott projekteknél rendszeres a túlárazás és a közbeszerzési visszaélés gyanúja. Az elmúlt években több nyomozás is indult, köztük egy 2,6 millió eurós ügyben, ahol állami tisztviselők és magáncégek összejátszását vizsgálják. A 2019-es perniki vízválság idején pedig a környezetvédelmi minisztert vádolták meg szándékos hanyagsággal, miután egy alacsony vízszintű tározóból engedett felhasználást.

Az EU csatlakozás óta közel 2 milliárd eurónyi kohéziós forrást biztosított Brüsszel a vízügyi fejlesztésekre Bulgáriában, ez azonban messze elmarad a környezetvédelmi minisztérium által becsült 18 milliárd eurós igénytől.

A kormány ugyan előkészített egy új vízgazdálkodási törvényt, amely egy állami holding jogi státuszát rögzítené, ám szakértők szerint a javaslat nem oldja meg az alapvető problémát: nincs egységes, központi hatóság, amely a teljes rendszert átláthatóan és hatékonyan felügyelné. Emiatt a vízügyi válság kezelésére továbbra sincs átfogó stratégia, miközben Bulgária hamarosan belépne az euróövezetbe.

A krízis következményei messze túlmutatnak az ivóvízellátás akadozásán.

A lakosság egy része kénytelen elvándorolni az érintett régiókból, ami gyorsítja az ország demográfiai zsugorodását és súlyosbítja a szociális rendszerre nehezedő terheket.

A vidéki térségek elnéptelenedése, a mezőgazdasági termelés visszaesése és a közbizalom erodálódása együtt komoly gazdasági és társadalmi kockázatokat hordoz. Bulgária vízgazdálkodási válsága így nem csupán helyi probléma, hanem az egész dél-európai régióra jellemző folyamat egyik legsúlyosabb példája, amely sürgeti egy közös uniós stratégia kidolgozását az egyre gyakrabban jelentkező aszályok és vízhiány kezelésére.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio

Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az Európai Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.