Több területen is kellemetlen lehet Magyarországnak az új EU-s költségvetés

A politikai elemző által elmondott főbb gondolatok az összefoglaló szerint:

• Több nyitott kérdés is van az unió új költségvetésében és elsőként azt kell eldönteni, hogy a britek távozása miatt kieső pénzt pótolják-e a tagállamok, vagy csökkentik a költségvetést.
• Itt nyilvánvaló érdekütközést lát az elemző a nettó haszonélvezők között, akik hajlandók lennének többet is befizetni, és a nettó befizetők között, akik kisebb büdzsével is megelégednének. A legutóbbi fejlemények egyébként afelé mutatnak, hogy utóbbi tábor a britek kiesése miatt megelégedne 1%-os büdzséplafonnal is, ami még nagyobb forrásvesztés felé mutatna Magyarország számára, mint amit az Európai Bizottság javaslatából kalkulálni lehetett tavaly.
• Azt is el kell dönteni, hogy az unió létrehoz-e olyan új eszközöket, amelyekkel a tagállami befizetéseken kívül is forrásokhoz juthat a közös költségvetés. Arról is határozni kell, hogy milyen arányban osztják el a pénzeket, a mezőgazdaságra fordítható források nagysága például várhatóan tovább csökken majd.
• Ugyancsak kérdéses, hogy miként csoportosítják át a strukturális és kohéziós alapok forrásait a tervezett nagy európai innovációs központok finanszírozására. Ennek a kelet-közép-európai országok, így Magyarország is a vesztese lehet.
• Kijelentette: „Amit el kellene kerülni, az az, hogy Párizsban és Frankfurtban legyen egy-egy innovációs központ, amit európai pénzből finanszírozunk, és ahol német és francia cégek informatikai globális szerepre tudnak törni. Egyfelől szeretnénk ezt, hogy legyenek európai olyan bajnokok az új generációs informatikában, a szoftverfejlesztésben, akik felveszik a versenyt a kínai és az amerikai versenytársakkal, de ez ne annak az árán legyen, hogy ebbe nincsenek bevonva a keleti tagállamok!”
• Úgy folytatta: „A munkaerő át tud áramlani, ehhez képest nyilván hosszú távon cél lenne, hogy a vásárlóerővel rendelkező mérnököket itt tartsuk ezekben az országokban, de azt gondolom, hogy Berlin sem akarja, hogy a keleti végek kiürüljenek." Feledy Botond kiemelte: a kelet-közép-európai országoknak ebben is össze kell fogni, egyértelműen jelezniük kell, hogy a térség milyen szerepet akar vállalni európai innovációs törekvésekben.

Az új eurózóna költségvetésről, amely a 7 éves keretköltségvetés részeként jön létre és amely Magyarország számára inkább kedvezőtlen következményekkel jár rövid távon, itt írtunk részletesen:

Az elemző a Brexit kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a skót függetlenségi törekvések egyre erősebbek, folyamatosan napirenden tartja azokat a skót miniszterelnök. Szerinte

ez lehet egy dominó első darabja is; akár elindulhat egy északír eseménysorozat, és ne felejtsük el, hogy Walesről is keveset beszélünk, a birodalom szép lassú, de szabályozott töredezésében Wales is komolyan halad.

Címlapkép forrása: InfoRádió Aréna adás képernyőfénykép

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.