Eldőlt: december 12-én jön a brit előrehozott választás
A legfontosabb elemzések és exkluzív tartalmak a fa alá. Akár az utolsó pillanatban is megajándékozhatsz valakit egy éves Portfolio Signature előfizetéssel. Ha pedig egyszerre több ismerősnek, barátnak, családtagnak vásárolsz éves előfizetést, akkor van lehetőség mennyiségi kedvezményre is. Így azon túl, hogy az ünnepekre hasznos ajándékkal készülsz, még a minőségi gazdasági tartalomgyártást is támogathatod. Tudj meg többet
Az alsóház hétórás vita után, harmadik olvasatban 438-20 arányban hagyta jóvá a javaslatot. Ez a szavazatarány arra vall, hogy számos ellenzéki képviselő tartózkodott. Közvetlenül a végszavazás előtt a képviselők elutasították a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt módosító javaslatát, amelyben december 9-i választási időpont szerepelt.
Boris Johnson miniszterelnök előzőleg háromszor próbálkozott az előrehozott választás kiírásának alsóházi elfogadtatásával parlamenti határozat formájában, mindháromszor sikertelenül. A következő választás a parlament mandátumának hosszát öt évben rögzítő, 2011-ben kelt brit törvény értelmében 2022-ben lett volna esedékes.
A törvény alapján kétharmados támogatásra - a jelenlegi létszám alapján 434 voksra - lett volna szükség az alsóházban ahhoz, hogy parlamenti határozattal ki lehessen írni az előrehozott választást. Ez elengedhetetlenné tette, hogy a Munkáspárt is megszavazza a javaslatot. A Labour azonban eddig rendre elzárkózott Boris Johnson indítványának elfogadásától, azzal az elsődleges érvvel, hogy a választás előtt ki kell zárni a brit EU-tagság megállapodás nélküli, rendezetlen megszűnését.
Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezetője azonban az árnyékkormány keddi ülése után bejelentette: mivel az Európai Unió előző nap beleegyezett a Brexit elhalasztásába három hónappal, megszűnt a rendezetlen kilépés veszélye, és így teljesült a Munkáspárt által szabott feltétel.
Kedden a kormány törvénytervezet formájában terjesztette ismét a ház elé az indítványt, és ennek jóváhagyásához egyszerű többség is elég volt. A sors fintoraként azonban ezúttal megvolt a kétharmados többség is, sőt azt néggyel meg is haladta a támogató voksok száma.
A kedd esti alsóházi jóváhagyás után a tervezet a Lordok Háza elé kerül, amelynek szintén mérlegelnie kell az indítványt és a felsőházi tagok részéről esetleg felmerülő módosító javaslatokat. Teljesen valószínűtlen azonban, hogy a felső kamara bármiféle módon késleltetné az előrehozott választásról szóló indítvány végleges jóváhagyását, és a javaslat II. Erzsébet királynő ugyancsak formalitásnak tekinthető jóváhagyása után a hét végéig törvényerőre emelkedhet.
A kormányzati indítványhoz a kedd esti alsóházi jóváhagyás előtt több ellenzéki módosító javaslat érkezett. Ezek között szerepelt a szavazási jogosultság korhatárának leszállítása 18 évről 16 évre, valamint az, hogy a választáson részt vehessenek az Egyesült Királyságban élő külföldi EU-állampolgárok is. A Downing Street közölte, hogy ha ezeket a Ház megszavazza, akkor Boris Johnson visszavonja az előrehozott választás kiírását célzó indítványt.
Ezeket a módosító javaslatokat azonban az ülést vezető alsóházi alelnök végül nem vette fel a napirendi pontok közé, így ezekről nem is szavaztak a képviselők. A napirendre került egyetlen módosítási javaslat a korábbi, december 9-i választási időpontot célzó munkáspárti indítvány volt. A Labour ezt azzal az indokkal terjesztette be, hogy így a konzervatív kormány a parlamentben már nem tudta volna újból benyújtani a Brexit feltételrendszerét rögzítő megállapodást ratifikálás végett.
A Downing Street már a szavazás előtt tényként közölte, hogy Boris Johnson semmiféleképpen nem fogja a választások előtt újraindítani a Brexit halasztásának kezdeményezése után leállított ratifikációs folyamatot, az ellenzék álláspontja szerint azonban ebben az ígéretben nem lehet megbízni, és ezért kell minél előbb feloszlatni a parlamentet. A korábbi időpont leszavazása miatt az alsóházi végszavazáson számos ellenzéki képviselő nem vett részt.
Donald Tusk, az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanács elnöke hétfőn jelentette be, hogy az EU-ban maradó 27 tagország jóváhagyta a Brexit halasztását kezdeményező brit indítványt. A halasztás 2020. január 31-ig terjedhet.
Így jutottunk az előrehozott választásokig
Boris Johnsont az az ellenzéki kezdeményezésű, szeptemberben elfogadott törvény kényszerítette a Brexit halasztásának kezdeményezésére, amely előírta, hogy ha a parlament október 19-ig nem fogadja el a Brexit-megállapodást és a megállapodás nélküli Brexitre sem ad felhatalmazást, a brit kormányfőnek kérnie kell az EU-nál a kilépés halasztását 2020. január 31-ig.
Mivel aznapig egyik feltétel sem teljesült, Johnson a törvény alapján 19-én éjjel - egyet nem értését erőteljesen hangsúlyozó - levélben értesítette Donald Tuskot arról, hogy London a Brexit halasztását kéri.
A halasztási döntés elfogadásáról Tusknak hétfő este küldött újabb levelében a brit kormányfő azt írta: attól tart, hogy a mostani brit parlament soha nem fogja ratifikálni az EU-val elért Brexit-megállapodást mindaddig, amíg módjában áll a kilépés további halasztása.
Boris Johnson közölte: emiatt kezdeményezte az előrehozott választások kiírását decemberre, egy olyan új parlament megválasztása végett, amely képes a brit alkotmányos normáknak megfelelően rendezni ezt a kérdést.
A halasztás uniós jóváhagyása nélkül az Egyesült Királyság az addigi Brexit-határnapon, vagyis csütörtökön megállapodás nélkül kilépett volna az EU-ból.
A brit választási törvény szerint a parlamentet a választás időpontja előtt 25 munkanappal kell feloszlatni. Ez azt jelenti, hogy a parlamentet várhatóan november 6-án oszlatják fel, és akkor kezdődik hivatalosan a választási kampány. Nagy-Britanniában 1923-ban tartottak legutóbb parlamenti választást decemberben.
