Gulyás a brüsszeli gigabüntetésről: még az 500 milliárd is durván túlzó

A miniszter tehát azt érzékeltette, hogy az Európai Bizottság európai parlamenti szakbizottságnak adott minapi válaszaiból túlzó következtetéseket vont le a magyar sajtó. Úgy fogalmazott:

a sajtóban megjelenő találgatások közül a legnagyobb hibát azok követik el, akik a korrekciót az adott audittal érintett programok egészére vetítik.

Hangsúlyozta: az egyes megállapodások, a bevállalt átalánykorrekciók nem az adott Operatív Program teljes egészét érintik, hanem csak annak egy részét és ebből erednek a sajtóbeli számok és a tényleges büntetés közötti jelentős különbségek. Az e heti fejlemények az ügyben:

A Bizottság anyaga egyébként valóban csak azt jelöli meg, hogy mely magyar Operatív Programokban történt pénzügyi korrekciós javaslat (8 programban, amelyből 7 a közbeszerzésekkel függött össze), illetve melyekben javasoltak 10%-os átalánykorrekciót, illetve a 25%-os korrekciót, valamint mely programokban történtek megállapodások a magyar hatóságok és a Bizottság között. Gulyás a tájékoztatón azt mondta, hogy az építési beszerzéseknél 25% volt a korrekció mértéke, de nem részletezte, hogy ez milyen építési beszerzéseket jelentett. Feltehetően a vízügyi keretközbeszerzési 25%-os korrekcióra utalt.

Az sajnos nem derül ki a bizottsági anyagból, hogy a százalékos korrekciós javaslatok és megállapodások pontosan mekkora leszerződött fejlesztést érintenek. Emiatt nem lehet kiszámolni a bevállalt pénzügyi büntetés pontos összegét sem.

Jávor Benedek blogja és a 73. kérdésre adott bizottsági válasz alapján mi is azt írtuk, hogy az Operatív Programokban eddig leszerződött volumenre értendő ez és így jött ki a közbeszerzéseknél kb. 560 milliárdos büntetés (ld. alább). Erre rájön még a vízügyi keretközbeszerzésnél a 25%-os korrekció 65 milliárdos büntetése, valamint a területfejlesztési programnál a forráselosztás módja miatti 10%-os korrekcióval a 60-80 milliárdos büntetés. Ez így együtt közel 700 milliárd forintnyi korrekciót adna, amelynek uniós támogatás tartalma kb. 590 milliárd forint lenne.

Gulyás megjegyzése, miszerint a számítási hiba abból adódik, hogy az audittal érintett Operatív Programok teljes egésze a vetítési alap, valószínűleg az 560 milliárdos és a 60-80 milliárdos tételt viszi félre (túl magasra). Mivel azonban nincs bővebb információnk, így egyelőre nem tudjuk pontosítani a becslést.

A Bizottság anyagának utolsó, 6. melléklete egyébként a 2018-as pénzügyi év tevékenységeinek összefoglalása kapcsán a magyar korrekciós intézkedéseket együttesen 175 millió euróra teszi teljes költség alapon számítva, ami 310-es technikai euróárfolyammal számolva 54 milliárd forint, azaz töredéke a fenti összegeknek. Ez egyébként jóval nagyobb, mint a Bizottság Regionális Támogatásokért és Városfejlesztésért felelős igazgatóságának idén nyáron kiadott 2018-as éves beszámolójában szereplő 71 milliós pénzügyi korrekciós tétel. Az e heti bizottsági anyag utolsó, friss adatokat tartalmazó táblázata azt jelzi, hogy 6 Operatív Programunkban voltak a pénzkifizetést megállító problémák, ezek közül öt esetén a bevállalt korrekció (kb. 165 millió euró) és intézkedések együttesen megindították a pénzkifizetést. Egyelőre a GINOP-ban nincs még teljes megállapodás és erre utalhatott részben Gulyás is.

Egyelőre tehát nem tudjuk, hogy a friss bizottsági anyagban jelzett 10%-os korrekció az egyes Operatív Programokban konkrétan mekkora szerződéses volumenre vonatkozik, így Jávor Benedek becslésére hagyatkoztunk, aki szerint a megszületett alkuig kb. a 7 éves keret háromnegyedére szerződtek le a magyar hatóságok és így jött ki az 5600 milliárdos teljes volumen, abból pedig a 10%-os korrekcióval az 560 milliárdos tétel. Mivel a 7 éves teljes uniós keret 102%-át osztotta már el a kormány a forrásokat, így ebből reális lehet, hogy ennek háromnegyedénél már a közbeszerzési szerződések is meg vannak, igaz nem tudjuk részleteiben, hogy azok közül melyikre mekkora korrekció vonatkozik.

Gulyás egyébként a tájékoztatón azt hangsúlyozta: még nem minden vitás kérdést zártak le a Bizottsággal, így ezért sem tud végső büntetési összeget mondani, de nem akarnak titkolózni, el fogják majd mondani, amint minden ügyben megszületik az összes megállapodás.

A számszerűen most ki nem mondott pénzügyi büntetés mellett Gulyás azt még érzékeltette, hogy azért ment bele a kormány átalánybüntetésbe, mert egyszerűbb volt nem megvárni a pereskedést a bíróságon, mert annak tényleges forrásvesztés is lehetett volna a következménye. Ehelyett inkább bevállalták a pénzügyi korrekciót, hogy megnyíljanak a brüsszeli átutalások (szeptember elejéig tényleg nagy összeg jött) és egyébként is túlvállalták már a 7 éves keretet, így nem okoz gondot többlet számlákat kiküldeni Brüsszelbe kifizetés céljából.

A bevállalt pénzügyi büntetés kapcsán rámutatott: a szóban forgó projektek számláit a magyar költségvetés már kifizette, így most annyi történik, hogy azok egy részét nem fizeti ki Brüsszel, így a magyar költségvetés önrésze emelkedik meg. Érvelése szerint a bevállalt büntetésből azért nem éri egyetlen fillér kár sem a magyar adófizetőket, mert minden végrehajtott fejlesztés indokolt és szükséges volt. A pénzügyi korrekció miatt azonban ez nem teljesen így van, mert valójában többlet fejlesztéseket és többlet költségvetési kifizetéseket kell végrehajtani azért, hogy az eredetileg Brüsszelből megígért keretet le tudja hívni az ország.

Címlapkép forrása: MTI/Soós Lajos

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.