Megszólalt Oroszország energetikai erős embere: a nyugati szankciós politika gazdasági válságot fog okozni

A Pekingben megtartott orosz-kínai energiaügyi üzleti fórumon (RCEBF) Sechin, Oroszország legnagyobb olajipari vállalatának, a Rosznyeftnek az elnöke elmondta, hogy a nyugati fogyasztók már most is magas árat fizetnek az energiáért, ami gyengíti a nyugati hatalmak erejét.

Az Oroszország és Kína elleni folyamatos szankciós politika kétségtelenül újabb gazdasági válságot fog okozni a nyugati országokban. Ezzel nem minden nyugati politikus van tisztában

- mondta Sechin.

Az EU a mai napig 19. szankciós csomagot adott ki Oroszországra válaszul az Ukrajna ellen indított háborújára. Emellett most decemberben arról is döntenek az unióban, hogy 2028-ig teljesen kivezessék az orosz fosszilis forrásokat. Múlt hónapban Amerikai is szankciókat vetett ki a Rosznyeftre és Lukoilra, amely két energetikai óriás az orosz kőolaj-kitermelés felét adja.

A hírügynökség beszámolója szerint a Rosznyeft vezére hozzátette, hogy Oroszország nem fog behódolni a nyomásnak, és továbbra is a saját elképzeléseinek megfelelő politikát fog folytatni.

Hadd emlékeztessem önöket, hogy Oroszország, akárcsak Kína, évek óta egyre nagyobb külső nyomásnak van kitéve. Ennek elsődleges célja, hogy országunkat kiszorítsa a globális piacról. Az elmúlt tíz év tapasztalatai azt mutatják, hogy ezek a kísérletek kudarcra vannak ítélve

- mondta Sechin.

Kiemelte, hogy Oroszországban és Kínában az áram ára kétszer alacsonyabb, mint az Egyesült Államokban, és három-négyszer alacsonyabb, mint az Európai Unióban. Sechin szerint a nyugati országokban az áram magas ára a nyugati államok kiadásainak és a háztartások kiadásainak hirtelen emelkedését válthatja ki, ami zavargásokhoz vezethet. Sun Tzu szavait idézte: "A stratégia nélküli taktika csak hiúság a vereség előtt".

Nem eszik olyan forrón a kását

Oroszország gyakorlatilag már elvesztette az Európai Unió piacát, amely egykor a legnagyobb bevételi forrása volt az olaj- és gázértékesítésből. A leválás ellenére az uniós földgázpiaci árak folyamatos lejtmenetben vannak a 2022-es energiakrízis óta, idén például már 50%-os mínuszban jár a holland gáztőzsde irányadó árjegyzése. Ráadásul minden afelé mutat, hogy a bővülő amerikai és katari LNG-export, a norvég és észak-afrikai vezetékes szállítások együttesen elegendő mozgásteret biztosítanak az uniónak és nincs pánik a gázpiacon a leválás miatt - ezekről részletesen itt és itt írtunk.

Viszont annál nagyobb problémát jelent az EU-s piac elvesztése az oroszoknak. Arról tegnap számoltunk be, hogy novemberben mintegy 35%-kal, 520 milliárd rubelre eshetnek Oroszország állami olaj- és gázbevételei az előző év azonos hónapjához. A visszaesést legfőképp az olajár esése és a rubel erősödése magyarázza. Ha csak a fosszilisekből származó bevételt vesszük, akkor az első 11 hónapban az olaj- és gázbevételek összesítve 22%-kal eshetnek, 8 ezermilliárd rubelre. Azért nagy probléma ez Oroszországnak, mert az olaj- és gázszektor a Kreml legfontosabb finanszírozási forrása, a szövetségi költségvetés bevételeinek mintegy harmadát-negyedét adja.

Ezért pont Oroszország lehet bajban, hiszen gazdasága három évvel a háború kitörése után látszólag még mindig működik, de egyre több repedés jelenik meg a felszínen. A hivatalos adatok szerint két évig tartó erős növekedés után 2025-ben már alig éri el az 1 százalékot a bővülés, miközben a költségvetési hiány gyorsan nő. A háborúra fordítandó kiadások pedig hatalmasak, így a fosszilis energiahordozókból származó költségvetési bevételek elvesztése súlyos csapást jelent az oroszoknak.

Összességében kijelenthető: bár a kezdeti sokk miatt megemelkedő, és tartósan magasabban ragadt áram- és gázpiaci árak valóban kihívást (leginkább versenyképességit) jelentenek az uniónak,

de korántsem olyan mértékűt, ami miatt gazdasági válsággal kellene számolni.

Ráadásul ez inkább EU specifikus probléma, amely nem csak az orosz leváláshoz, hanem a zöld átálláshoz is kapcsolódik.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images