A támogatást elnyert cégek 80 százaléka hisz abban, hogy ez lendít rajtuk

A főbb eredmények

• Az elnyert, illetve folyamatban lévő vissza nem térítendő támogatásokkal kapcsolatban a piaci szereplők túlnyomó többsége elégedett, illetve bizakodó (62%, illetve 16%).
• A KKV-szektor köszöni szépen, életben van, viszont több olyan terület aggasztja a szereplőket, melyek terveik megvalósításában gátolják őket: a túlzott állami adminisztráció, a szakképzett munkaerő hiánya, annak magas költsége, valamint a magas közvetett költségek.

A felmérésről röviden

A Via Credit több száz fős mintán végzett kutatása kiterjed többek között Magyarország jelenlegi gazdasági helyzetének értékelésére, a kilátásokra, a vállalkozások 2020-as intézkedésterveire és az elnyert támogatások értékelésére. A KKV-k véleményt fogalmaztak meg a gazdasági és jogszabályi környezet nehézségeivel, problémáival kapcsolatban, valamint pályázatokról is.

Lássuk az eredményeket!

Azon cégek körében, amelyek már elnyertek valamilyen vissza nem térítendő támogatást és bekerültek a mintába, 79,5% azok aránya, akik szerint segített a támogatás és 20,5% ebben bizakodik.

A mintába bekerült többi cég pedig reménykedik abban, hogy nyerés esetén sikerül új terméket fejleszteni vagy új piacokat meghódítani. (Az összes megkérdezett cég között a 62% volt azok aránya, akik szerint segített a támogatás, további 16% ebben bízik, hiszen már nyert, további 22% pedig még nem nyert, de reménykedik ebben, így jött ki az, hogy a támogatást már elnyert cégek körében 79,5%-os azok aránya, akik szerint segített a támogatás – a szerk.).

Elnyert, vissza nem térítendő támogatások esetében egyértelműen jellemző, hogy a vállalkozások sikerként, gazdasági helyzetük stabilizálásaként élik meg annak eredményeit. Fejlesztések valósulhattak meg, amin keresztül a piac felsőbb szegmensébe tudtak lépni, ugyanakkor olyan vélemény is volt, hogy a pályázati részvétel még mindig túl sok adminisztrációval jár, ami az ilyen méretű cégekre jelentős többletterhet róhat azon keresztül, hogy nincs erre a folyamatra szakosodott belső kapacitás.

– emelte ki Papadimitropulosz Alex a Via Credit ügyvezetője.

A magyar gazdaság 2020-ban várható növekedési lassulását a válaszadók fele prognosztizálja, ugyanakkor saját szektorukat tekintve e kérdéssel kapcsolatban jelentősen optimistábbak.

Az optimista kilátásoknak megfelelően a vállalkozások nagyobb része tervez idén fejlesztéseket, melynek egy részét pályázati forrásokból kívánják megvalósítani. A fejlesztések értékét a KKV-vállalkozások mintegy 60 százaléka 50 millió forint körül vagy a fölött határozta meg.

Papadimitropulosz Alex szerint a vállalkozások tisztában vannak azzal, hogy a fejlesztésekkel párhuzamosan szükséges a költségek folyamatos kontrollja, azok optimalizálása, illetve a hatékonyságnövelés is, hiszen tudják, hogy e nélkül versenyképtelenné válnának.

Azzal kapcsolatban, hogy milyen jellegű költségcsökkentést terveznek, legtöbb esetben a működési költségek, ezen belül a rezsi- és bérköltségek kerültek említésre. Jellemző továbbá, hogy nagy arányban szerepel a hatékonyságnövelés igénye, amit belső folyamatoptimalizálással, például gépidő-csökkentéssel, a beszállítók újrapályáztatásával, forgótőke-optimalizálással, automatizálással kívánnak elérni.

A munkavállalók bérével kapcsolatban teljesnek tűnik a konszenzus. Egyértelműen jellemző az, hogy a KKV-szektorban is évenként felülvizsgálják a dolgozók bérét és a hozott teljesítményhez mérten fejlesztik azt. A kérdőív kitöltésében részt vevő vállalkozások több, mint kétharmada arról számolt be, hogy 2020-ban létszámbővítést is tervez. Ezzel párhuzamosan a válaszadók kevesebb, mint egynegyede említette, hogy elbocsátásokat tervez, aminek részben „vérfrissítés”, tehát nem létszámcsökkentés az oka.

A Via Credit felmérésében a KKV-k legfőbb problémáival kapcsolatos kérdésre születtek a legsokrétűbb válaszok. Többször megjelenik a szakemberhiány, ezzel összefüggésben az elvárt bérek túl magas szintje, a méretből adódóan a kifejlesztett termék piaci bevezetésének elhúzódása, a túlzott adminisztráció és a technológiai hátrány.

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.