Két megyét szúrt ki magának az Európai Unió

Az Európai Bizottság saját hatáskörben felmérte, mely régiók tarthatnak majd igényt annak az uniós pénzügyi alapnak a támogatására, amely a klímasemlegességi célok elérésének negatív hatásait tompítaná a szenes, illetve a nagy CO2-kibocsátású régiókban. Brüsszel előzetesen nagyjából 100 ilyen, NUTS 3-as típusú statisztikai régiót azonosított be az EU 27 tagállamában, az összes európai régió kevesebb, mint 10 százalékát. 

Következő lépésként a tagállamok már jövő hónapban pályázhatnak az úgynevezett strukturális reformtámogatási program keretében forrásokra, amelyből a területi méltányos átállási tervek elkészítéséhez vehetnek igénybe szakértői tanácsadást. A Bizottság azt szeretné, ha a következő többéves keretköltségvetéssel egyidőben, a méltányos átállási mechanizmust is alkalmazni lehessen 2021. január 1-től.

A Bizottság által szerdán, a 2020-as európai gazdasági szemeszter keretében közzétett terjedelmes országjelentések egyik melléklete a zöld átállási alap esetleges felhasználásával is foglalkozik. Emlékezetes, hogy az uniós büdzsén belül 2021 és 2027 között 7,5 milliárd eurót különítenek majd el a méltányos átállási alapra, ami alapvetően a szenes erőművek és energiaintenzív ipari létesítmények bezárásával és a munkahelyek megszűnésével összefüggő problémák megoldásában kíván segítséget nyújtani az érintett régióknak.

A 7,5 milliárd eurós keretet két fő szempont alapján osztották szét, egyelőre papíron a tagállamok között. Ezek: szénintenzív ipar, szén, lignit és más fosszilis tüzelőanyagok előállítása. A 7 és fél milliárd eurós keretből a legnagyobb összeg, 2 milliárd euró Lengyelországnak jut majd, a második fő haszonélvező Németország 877 millióval, a harmadik pedig Csehország lenne 581 euróval. 

A Magyarországra eső rész 2018-as árakon valamivel több mint 92 millió euró,

de a tagállami társfinanszírozással és a felzárkóztatásra majdan rendelkezésre álló nemzeti borítékokból származó kiegészítéssel (minden egyes euróhoz a JTF-ből 1,5 euró strukturális alapot kellene hozzárendelni) a magyar beruházási keret felmenne 330 millió euróra. És a méltányos átállási mechanizmus másik két javasolt pénzügyi eszközét (InvestEU rész és EIB-s közberuházási hitelezés) is figyelembe véve a Bizottság 1,234 milliárd euróra becsüli a Magyarország számára a klímaátálláshoz potenciálisan elérhető forrásokat. (A lengyeleknél a beruházások becsült összértéke a 27 milliárd eurót is elérheti). 

A 7,5 milliárd eurós költségvetési pénzből a Bizottság a fent említett kiegészítésekkel minimum 30 milliárd euró forrásra számít, amivel a tagállamok enyhíthetik majd az átállás negatív hatásait az említett régiókban, az elbocsátandó munkaerő átképzése, a fertőzött területek rehabilitálása és más intézkedések révén.  

A Bizottság országjelentésének vonatkozó melléklete megemlíti, hogy a magyar gazdaság üvegházhatású gáz intenzitása a nyolcadik legnagyobb az EU-ban. Ennek ellenére egy főre lebontva az egyik legalacsonyabb kibocsátó.

A CO2-kibocsátás területileg két megyére, Hevesre és Baranyára koncentrálódik.

A Bizottság szerint ez a két megye lehet jogosult a méltányos átállási alapból származó támogatás igénybe vételére. A Mátrai Erőmű – amely a hazai villamos áram termelésének 15 százalékát adja – felelős az országos széndioxid-kibocsátás 14 százalékáért. Eközben az energiaszektor teljes kibocsátásának közel 50 százaléka is az erőműből származik. A nemrég az MVM által visszavásárolt erőmű közelében két lignitbánya is működik – ezek együttesen nagyjából 2 és fél ezer embernek adnak munkát. 

A Bizottság előzetes elemzése szerint a fosszilis tüzelőanyagok termelésével való szakítás várhatóan a kitermelő helyek és az energiatermelő erőművek lényeges átalakítását követelik majd meg. Ennek következtében a fosszilis értékláncban közvetlenül vagy közvetve foglalkoztatott munkavállalók közül sokakat érinteni fog a zöldebb technológiákra való átállás. 

A regionális főigazgatóság szakértői úgy látják, hogy Baranya megyében is elkel majd a pénzügyi alap segítsége, elsősorban a rendkívül energia intenzív beremendi cementgyár és a megyében található hulladékfeldolgozó üzemek lehetnek jogosultak a támogatás igénybevételére az átállással összefüggő gazdasági és társadalmi hatások mérséklésére. 

A Bizottság meg is nevezett néhány célszerűnek tűnő intézkedést, amit finanszíroznának. Ezek: 

• a megfizethető tiszta energiaforrásokba, az üvegházhatást okozó gázok csökkentésére, az energiahatékonyság javítására és a megújulókba irányuló beruházások
• a körforgásos gazdaság megteremtését előmozdító beruházások, beleértve a hulladékmegelőzést illetve csökkentés, a forráshatékonyságot és az újrafelhasználás különböző formáit
• az ipari létesítmények és helyek helyreállítására és megtisztítására, más tevékenységekre való átállítására szolgáló beruházások
• a munkások át- és újraképzése
• a munkások elhelyezkedését segítő szolgáltatások
• az álláskeresők aktív bevonása
• technikai segítségnyújtás

A Bizottság először is márciusban kiírja a pályázatot a szakértői tanácsadás igénybevételére és ezzel párhuzamosan az illetékesek egymás után felkeresik a fővárosokat, egyeztetéseket kezdeményezve a kormányzatokkal.

Címlapkép: Akos Stiller/Bloomberg via Getty Images

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.