Vallott a kormány Brüsszelnek, lehúzták a GDP-várakozásokat is

Hétfő délelőtt nyilvánosságra került a kormány középtávú strukturális terve, amelyet az Európai Bizottság számára készített a Magyarország ellen a nyáron ismét elindult túlzottdeficit-eljárás kezelésére. Az EU 2024/1263 rendelete alapján a tagállami terveknek tartalmazniuk kell a nettó kiadási pályákat, az azok alapjául szolgáló makrogazdasági feltételezéseket, valamint a költségvetési és strukturális intézkedéseket. A rendelet szigorú előírásokat támaszt az államadósság és az államháztartási hiány kezelésére is, melyeknek teljesítése érdekében az EU a tagállamoknak technikai párbeszédet is biztosít, ennek részeként küldte meg a tervezetét.

„Magyarország kormánya elkötelezett az új uniós szabályozás követelményeinek teljesítése mellett, és kiemelt célként tekint a költségvetési hiány mérséklésére, valamint az államadósság GDP-hez viszonyított arányának csökkentésére” – derül ki a dokumentumból, amelyet az október 31-i határidő után néhány nappal, ma adott le a gazdasági kabinet.

A tervet az Európai Bizottság és a Tanács fogja értékelni, amelyet vagy elfogad, vagy – ha hiányérzete van – újratárgyalást kezdeményez.

A kormány előrejelzései szerint a magyar gazdaság 2024-ben 0,8%-kal, míg 2025-ben 3,4%-kal növekszik, amihez 2026-tól 4%-ot meghaladó ütem társulhat.

A 0,8 százalékos növekedési előrejelzés korrekciót jelent az eddigi hivatalos 1,5%-os prognózishoz képest. A pesszimistább képet a magyar gazdaság harmadik negyedéves kiábrándító teljesítménye magyarázza, amellyel technikai recesszióba csúszott vissza az ország.

A kormány most beadott tervei szerint a strukturális hiány 2025-ben a GDP 2,7 százaléka lesz, mely 2028-ra -1,5%-ra mérséklődik.

Az államadósság a 2033-ig tartó kivetítésben évente átlagosan 1,4 százalékponttal csökkenhet a kabinet várakozásai szerint, de a jelenlegi adósságdinamikai tényezőket ismerve nem meglepő, hogy a csökkenés csak az időszak második felében gyorsul be.

A magyar kormány makrogazdasági forgatókönyve – a beadott dokumentum szerint – az Európai Bizottság 2024. tavaszi előrejelzésén alapszik, amely optimista képet mutat az infláció csökkenésével és a fogyasztás növekedésével kapcsolatban. Így arra számítanak, hogy

az infláció a 2023-as szint után idén 3,7%-ra, majd 2025-re 3,2%-ra mérséklődik, és 2026-tól várhatóan 3% körül stabilizálódik.

A GDP-deflátor szintén csökken, 2024-ben 8,0%-ról 2025-re 4,0%-ra, majd 2026 és 2028 között 3,2%-ra. 

A kormány emellett a devizaarány alacsonyan tartását és az államadósság hátralévő futamidejének növelését is prioritásként kezeli az ígéretek szerint.

A gazdasági növekedést a háztartások fogyasztásának emelkedése és a pozitív exporteredmények segítik majd az Orbán-kormány előrejelzése szerint. Ebben megjegyzik, hogy 2024 első felében a magyar GDP az uniós átlagot meghaladóan, 1,5%-kal nőtt, és a háztartások fogyasztása a csökkenő inflációnak, a javuló reáljövedelmeknek, valamint arra számítanak, hogy a gazdasági bizonytalanság esetleges mérséklődése révén tovább élénkülhet. Arra már nem térnek ki, hogy a harmadik negyedéves adatok alapján Magyarország a várható uniós átlag, 1 százalékos növekedési szint alá csúszhat.

Arra számítanak a Pénzügyminisztériumban, hogy a beruházások, különösen a vállalati szektorban, lassan helyreállnak, amit az alacsony kamatkörnyezet és a korábban elhalasztott fejlesztések ösztönözhetnek.

A hosszú távú célok között a munkaerőpiac stabilitása és a versenyképesség növelése is szerepel. A munkaerőpiac folyamatos bővülése és a dinamikus bérkiáramlás a következő években további növekedést eredményezhet, miközben az infláció mértékének csökkenése lehetőséget teremt a vásárlóerő megőrzésére. A kormány a KKV-szektor támogatására különböző ösztönzőket vet be – például elindul a Demján Sándor Program – , amelyek a technológiai fejlesztéseket, az innovációt és a digitalizációt segítik elő a kormány ígéretei szerint, amelytől azt várják, hogy növelheti a magyar gazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát. 

Átalakulóban a költségvetés is

A kormány megfogalmazása szerint a büdzsé kapcsán a gyorsuló gazdasági növekedés és a csökkenő infláció adta lehetőségekre építenek, hogy megerősítsék a költségvetés helyzetét. A célok középpontjában továbbra is a lakosság támogatása áll, különös tekintettel a családtámogatásokra és a nyugdíjak reálértékének megőrzésére, valamint a honvédelmi kiadások szinten tartására. Az adópolitikai irányelvek változatlanul a munka- és vállalkozásbarát környezet biztosítását helyezik előtérbe – állítja a kormány.

A 2023-as év kedvezőtlen gazdasági környezete miatt a tervezettnél magasabb infláció és a gazdasági teljesítmény csökkenése rontotta az államháztartás helyzetét, így 2024-re új, 4,5%-os hiánycélt határoztak meg. Kiemeli a Pénzügyminisztérium a dokumentumban, hogy a költségvetés fő prioritásai, mint a rezsivédelem és a honvédelem, nem változnak, GDP-arányosan maradnak 2%-on a honvédelmi kiadások.

Kiderül az is a tervezetből, hogy az állami szektorban a GDP-arányos bértömeg 2023-as 9,8%-ról 2024-re 10,4%-ra nő, ami különösen a közszférában dolgozók anyagi megbecsülését erősíti. A nyugdíjak reálértékének megőrzése szintén fontos cél – a kormány állítása szerint –, amely a várható alacsonyabb inflációnak köszönhetően tényleges reálérték-emelést eredményez az idén, amikor 5 százalékos inflációval tervezve emelték az idősek jutattásait.

Az állami beruházások hatékonyságát és fenntarthatóságát célzó intézkedések között kiemelik, hogy a kormány 675 milliárd forint értékű projekt elhalasztásáról döntött már az év első felében, melyek végrehajtása a következő években várható. Emellett a kormány azt állítja, hogy júliusban további, 400 milliárd forint értékű egyenlegjavító lépéseket vezettek be, amelyek között szerepel a pénzügyi tranzakciós illeték és a bankszektorra kivetett adók módosítása. Az energiaszektorban pedig az Urals-Brent adó került átalakításra. Ezen intézkedések célja a bevételi oldal megerősítése, ami hozzájárul az idei hiánycél eléréséhez a kormány állítása szerint.

A költségvetési előrejelzés alapján a kormány 4,5%-os GDP-arányos hiánycélja teljesül, a következő években pedig további mérséklődés várható, 2025-re 3,7%-os, majd 2028-ra 1,5%-os strukturális hiánycéllal.

A tervezett hiánycsökkentés mellett az adósság GDP-arányos csökkentését is biztosítani kívánják, évente legalább 0,5 százalékpontos mérsékléssel.

A költségvetési tervezet fontos része az adósságfék mechanizmus, amely évente 0,5 százalékpontos csökkentést ír elő. E célok elérése érdekében a kormány a nettó kiadási indikátorokat is meghatározta: 2024-ben és 2025-ben 4,9%, illetve 6,1%-os növekedést engedélyeznek, ami 2026-2028 között éves átlagban 4,2%-ra mérséklődik. Az Európai Bizottság referencia forgatókönyve is hasonlóan szigorú növekedési ütemet mutat, ami biztosítja az adósság folyamatos csökkentését. Míg a kamatkiadások GDP-arányos értéke 2025-re az idei 4,8%-ról 3,8%-ra, majd 2028-ra fokozatosan 3,1%-ra csökken a kabinet várakozásai alapján. A különbözetet pedig a GDP-növekedés lefedezheti a kormány.

A kormány a jelentésében ki is emeli, hogy

a csökkenő kamatkiadások révén több forrás marad a gazdasági növekedést és foglalkoztatottságot előmozdító programokra, valamint a szociális kiadások fenntartására.

A kormány 2024-es Új Gazdaságpolitikai Akcióterve további gazdaságélénkítő intézkedéseket foglal magában, amelyek a társadalom széles rétegeit, különösen a családokat és a KKV szektort támogatják. A terv szerint megmaradnak az otthonteremtési támogatások, mint a CSOK Plusz és a Vidéki Otthonfelújítási Program is bővülnek, míg a KKV-k számára elérhető finanszírozási programok, mint a „1+1 KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Program”, jelentősen csökkentett kamatozású hiteleket biztosítanak. Az intézkedések célja, hogy a magyar gazdaság termelékenysége és növekedési potenciálja tovább javuljon, amely hosszú távon segíti a költségvetési stabilitás fenntartását és az adósságcsökkentési célok elérését.

A modellszámítások alátámasztják a kormányzati érvelést

A kormány célja, hogy az államadósság-ráta középtávon 60% alá csökkenjen, még kedvezőtlen gazdasági forgatókönyvek esetén is. Az elemzések szerint az adósság minden vizsgált szcenárióban stabilizálódik és csökkenni kezd. 

E forgatókönyvek között szerepel az alacsonyabb strukturális elsődleges egyenleg, a kamatnövekedés és a pénzügyi stressz lehetősége. A strukturális egyenleg esetén feltételezik, hogy két éven át évente 0,25 százalékponttal csökken a GDP arányában, és ezen a szinten stabilizálódik. A kamatráta és növekedési ráta közötti különbség tartósan 1 százalékponttal nőhet, míg egyes években átmenetileg akár 1 százalékponttal is emelkedhetnek a piaci kamatlábak.

Az adósságráta alakulását a Bizottság által preferált sztochasztikus elemzési módszerekkel is értékelte a Pénzügyminisztérium, amelyek azt mutatják, hogy 

77% a valószínűsége annak, hogy az adósság 2033-ra alacsonyabb lesz, mint 2028-ban.

Ez a küszöbértéket meghaladó mérték lehetővé teszi, hogy a magyar kormány hosszú távon is fenntartható pályán tartsa az adósságot, biztosítva ezzel az EU-s szabályoknak való megfelelést.

Állítása szerint a kormány elkötelezett az adósság befektetői szerkezetének diverzifikálása mellett, amely az állampapírok hazai lakosság általi magas arányú birtoklásával válhat fenntarthatóvá a tervek szerint. A kabinet érvelése szerint a lakosság által birtokolt államkötvények nemcsak az államadósság finanszírozásában játszanak fontos szerepet, hanem hozzájárulnak a GDP növekedéséhez és közvetve az adóbevételekhez is,

mivel a kamatkifizetésekből a lakossági fogyasztás is élénkülhet.

Azt a kormány is elismeri, hogy az energiaszektorban emelkedő árak jelentős állami szerepvállalást igényelnek, hogy a rezsiköltségeket alacsonyan lehessen tartani. Az energiaárak csökkenésével ezek a költségek várhatóan mérséklődnek, de addig is támogatásokban részesülnek az állami és önkormányzati intézmények, valamint a közszolgáltató vállalatok.

Az energiahatékonyság növelésére irányuló beruházások és programok tovább csökkenthetik az ország energiafüggőségét, amely hosszú távon hozzájárul az adósságcsökkentési célok eléréséhez – derül ki a Pénzügyminisztérium reformtervéből.

A kormány célja a szociális bérlakásállomány növelése is: az RRF projekt keretében 2026-ig 1600 lakás felújítása és megvásárlása, valamint 400 új szociális bérlakás építése várható

Az viszont erősen kérdéses, hogy a Helyreállítási és Ellenállóképességi program forrásait mekkora mértékben tudja lehívni a kormány. A hivatalos uniós szerződések szerint az RRF-vállalásokat 2026 nyaráig nemhogy elkezdeni, befejezni kellene. Bár várható hogy a határidőt meghosszabbítják, Magyarország egyelőre nem fér hozzá a programból elérhető 10,4 milliárd eurónyi támogatott hitelhez és visszatérítendő támogatásokhoz.

A szegénység csökkentésére irányuló intézkedések a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia 2030 keretében zajlanak, amely a szegénység újratermelődésének megakadályozását és az egyenlő hozzáférés biztosítását célozza. Az első intézkedési terv 2024-ig tart, majd újabb terv készül a 2025-2027 közötti időszakra, amely további forrásokat is bevon a szociális ellátórendszer javítására, különös tekintettel a társadalmi befogadás és a roma közösségek támogatására.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az Európai Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.