Magyarország milliárdos beruházásai veszélyben: az EU új szabályai mindnek odacsapnának

Az Európai Bizottság új szabályokon dolgozik, amelyek szigorítanák a külföldi – főként kínai – befektetések feltételeit – számolt be a Financial Times.

A cél az, hogy a Kínából érkező beruházások ne csak az uniós piac elérését szolgálják, hanem helyi munkahelyeket és technológiai tudást is hozzanak.

Az uniós végrehajtó testület december 10-én terjeszti elő a javaslatot, amely a következő hónapokban az iparpolitikai csomag központi elemévé válik. A háttérben az áll, hogy a kínai termékek uniós dömpingje az amerikai vámok mellékhatásaként erősödött, és tovább nyomja az európai acél- és vegyipart.

Magyarország számára különösen fontos a tervezet, mivel az elmúlt években számos jármű- és autóipari beruházás érkezett, vagy jelentettek be, hogy tervben van. Egy szigorított szabály akár ezeknek az életképességét is befolyásolhatja.

Az Európai Bizottság jólétért és ipari stratégiáért felelős ügyvezető alelnöke, Stéphane Séjourné szerint az új kritériumoknak kötelezően elő kell írniuk a helyi munkaerő alkalmazását, és bizonyos ágazatokban – például az akkumulátorgyártásban – a technológiatranszfert is. Úgy fogalmazott:

a beruházásoknak az európai értéklánc teljes működéséhez kell hozzájárulniuk, nem csak az összeszereléshez.

Séjourné szerint a cél hasonló Donald Trump reindustrializációs törekvéseihez, de Brüsszel vámok helyett a működési feltételek szigorításával avatkozna be.

A bizottsági közlések alapján a Financial Times arról ír, hogy a külföldi működőtőke Kínából 2024-ben 80 százalékkal nőtt, és elérte a 9,4 milliárd eurót. A figyelem középpontjában a CATL áll, amely Németország után 7 milliárd eurós akkumulátorgyárat épít Magyarországon, és 4 milliárd eurós üzemet Spanyolországban. Míg egy spanyolországi projektben a cég 2 000 kínai építőipari dolgozót hozna Zaragoza mellé, miközben a gyár üzemeltetéséhez 3 000 főt helyben venne fel. A beruházások kapcsán vitát váltott ki, hogy a vállalat – a szakszervezetek szerint – várhatóan nem osztja meg a legértékesebb technológiai tudását.

Több tagállam, köztük Spanyolország kifejezetten támogatja az Európai Bizottság lépését, mert szerintük a szigorítás növeli Európa gazdasági biztonságát és ellenálló képességét. A hidrogénszektorban is gyorsan nő a kínai jelenlét, de az iparági szervezetek szerint a tulajdonosi szerkezet gyakran átláthatatlan, és a jelenlegi uniós szabályokat – például a 25 százalékos nem uniós komponenskorlátot – könnyű megkerülni.

A tervezett szabályok várhatóan pontos definíciót adnak majd a „helyi tartalomra”, vámkódok alapján.

Lényegében tehát az EU belső piacán előállított kínai termékek is részben vámkötelesek lehetnek, ha az ellátási lánc nagyobbik része nem európai.

Elemzők szerint ez mérsékelheti az európai országok közötti „verseny a lazaságban” jelenséget, amely eddig főleg a dél-, közép- és kelet-európai országokban jellemezte a beruházásvonzó stratégiát. A szigorítás nemcsak kínai, hanem japán és dél-koreai beruházókat is érint majd, bár az EU szerint ezek a vállalatok jellemzően könnyebben alkalmazkodnak a brüsszeli feltételekhez.

Címlapkép forrása: EU