Még idén nagyot fordulhat az EU-s pénzek helyzete
Uniós források

Még idén nagyot fordulhat az EU-s pénzek helyzete

Portfolio
Ugyan az Európai Unió hosszú távú költségvetésével kapcsolatos egyezkedések mindig az utolsó pillanatig húzódnak, most tényleg úgy tűnik, hogy a legtöbb érdekelt igyekszik minél hamarabb előremozdítani a tárgyalásokat. Most az uniós soros elnökséget vivő Dánia állt elő a keretfeltételeivel, amelyek közelíthetik a Parlament és a tagállamokat tömörítő Tanács álláspontját.

Egyelőre csak lépésekben, de egyre inkább kiforrni látszik az EU a következő ciklusra szóló többéves pénzügyi kerete (MFF), miután a Politico megszerezte az uniós elnökséget decemberig vivő dán elnökség tárgyalási dokumentumát, amelyben több parlamenti javaslat is visszhangot kapott.

Az MFF-javaslatot még júliusban mutatta be a Bizottságot vezető Ursula von der Leyen, amely sok éles kritikát kapott a nemzeti kormányoktól és a parlamenti jelentéstevőktől, akik úgy vélik, hogy az új elosztási struktúrából hiányoznak azok a garanciák, amelyek a korábbi költségvetéseknél garanciát adtak arra, hogy az összeg eljut a végső kedvezményezettekhez: az európai polgárokhoz.

Persze itt arról is szó van, hogy a Parlament nem látta, mekkora kontrollt gyakorolhat majd rá, hiszen von der Leyen tervében csak az szerepelt, hogy

a tagállamokat vezető kormányoknak a Bizottsággal kell majd elfogadtatni, milyen versenyképes beruházásokra költenék a keretüket.

A részletes szövegben egyelőre a legtöbb érték üresen van hagyva, de például kiáll a parlamenti követelés mellett, hogy az úgynevezett Nemzeti és Regionális Partnerségi Tervek (NRPP) egy részét a "vidéki területekre kell fordítani".

Emellett benne van a továbbra is közös agrárpolitikaként (KAP) hivatkozott, gazdáknak járó közvetlen támogatás és az is, hogy az NRPP ezen felüli összegéből 14%-nak az EU "szociális szükségleteire" kell költeni, így például a lakhatási válság vagy a szegénység kezelésére.

Mindez a jelenlegi arányszámok alapján úgy néz ki, hogy a 2028-2034-es időszakra javasolt MFF hasznos nagyjából 1800 milliárd eurós részének némileg kevesebb mint a fele menne a nemzeti borítékokba, amelyből 300 milliárd eurót különítettek el a KAP-ra, és az ezen kívül eső ~550 milliárd 10 százaléka mehetne vidéki infrastruktúra-fejlesztésre, az előbb említett 14 százaléknak pedig a szociális ügyeken kell javítania.

A Tanács legközelebb december közepén tartott csúcstalálkozóján vitathatja meg a tárgyalási dokumentum felvetéseit, és eddigre ígérte a Parlament MFF-felelőseként előlépett Sigfried Mureșan azt is, hogy konkrét számokat is rendelnek majd az elvi elvárásaikhoz.

Az MFF körüli tárgyalások tipikusan az utolsó pillanatig zajlanak, de most többen is úgy nyilatkoznak, hogy 2026 végére érdemes lenne lezárni őket, hiszen 2027-ben lejár Emmanuel Macron francia elnök hivatali ideje, és attól tartanak, hogy utána egy meglehetősen EU-szkeptikus kormányt állíthat jobboldali ellenzéke, ami jelentősen megnehezítheti a megegyezést.

Címlapkép forrása: EU

Ez is érdekelhet