Megtudtuk, mi áll a mai 32 milliárdos kormánybejelentés mögött

Mivel tavaly és idén járnak csúcsra a kutatás-fejlesztési és innovációs célú uniós pályázatok kifizetései Magyarországon, majd visszaesés várható a kifizetésekben jövőre, így régóta fennálló félelem a magyar KFI-intézményrendszerben, hogy nem lehet elérni a 2020-ra meghatározott 1,8%-os GDP-arányos célt. Már Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal korábbi elnöke is többször szorgalmazta a Portfolio-nak adott interjúkban, hogy 2020-tól radikálisan meg kell emelni a Hivatal irányítása alá tartozó, magyar költségvetési forrásokból gazdálkodó Nemzeti Kutatási, Fejlesztés és Innovációs Alap (NKIF Alap) éves költségvetését, hogy a kutatási intézményrendszer finanszírozása egyrészt kiszámítható és fenntartható legyen, másrészt elérhető legyen a 2020-as cél.

Ennek a javaslatnak a kormányzati "felkarolása" egyértelműen visszaköszönt például a Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, illetve Birkner Zoltán NKFIH-elnök által idén április 30-án tartott között sajtótájékoztatón. A miniszter többek között azt jelezte, hogy a 2020-as 1,8%-os GDP-arányos cél eléréséhez a 2020-2021-es magyar állami költségvetésben "komoly összeget" kell fordítani az állami hátterű kutatás-fejlesztés és innováció finanszírozására, de mivel még zajlott a 2020-as költségvetés tervezése, így részleteket nem mondott. Mivel a 2020-as költségvetési törvénytervezet bemutatása jövő keddre, június 4-re várható, így a mai 32 milliárdos bejelentés már ezzel függ össze.

Elsőre azonban nem volt teljesen világos, hogy a 32 milliárddal miért/hogyan nőhet 157 milliárdra jövőre a hazai KFI-kiadások teljes összege, ahogy azt Varga Mihály pénzügyminiszter a mai Kormányinfón mondta. Az idei évi költségvetési törvényben ugyanis az van, hogy az NKIF Alap idei kiadási előirányzata "csak" 78,5 milliárd forint, ehhez hozzáadva a 32 milliárdot még nem jönne ki a 157 milliárd.

Mindezeket megkérdezve az ITM-től, a Sajtóosztály az alábbi választ küldte szerkesztőségünknek:

Magyarország célul tűzte ki, hogy a kutatás-fejlesztési ráfordítások GDP-arányos összege 2020-ig eléri az 1,8 százalékot. A kormány több kutatást szeretne, ennek érdekében jelentősen bővíti a rendelkezésre álló forrásokat, 2020-tól a korábbiakhoz képest 32 milliárd forinttal növeli meg a KFI támogatási keretet. A többletforrás az NKFI Alap jelenleg elérhető pályázati programjainak továbbvitele mellett új kutatás-fejlesztési programok elindítására is lehetőséget biztosít.

A 78,5 milliárd forint az NKFI Alap 2019. évi kiadási előirányzatának összege, a Kormányinfón említett összeg pedig a jövő évre vonatkozó tervszámokon alapszik.

A fentiekből tehát az derül ki, hogy az NKFI Alapon felül idén más csatornákon keresztül összesen 125 milliárdos a KFI-célú kiadás, és ezt az együttes összeget növelik meg jövőre 32 milliárddal és így lesz elérhető a Varga Mihály által említett 157 milliárdos összeg.

Címlapkép és kép forrása: MTI Fotó Illyés Tibor

• Címkék:
• kutatás-fejlesztés-innováció,
• Varga Mihály,
• Palkovics László,
• NKFIH,
• birkner zoltán,
• nemzeti kutatási fejlesztési és innovációs hivatal,
• gazdaságvédelmi akcióterv,
• nemzeti kutatási, fejlesztési és innovációs alap