Gigantikus közszolgálat-fejlesztési EU-projekt ért véget a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen

Milyen projektről van szó?

A projekt zárásaként ma tartottak egy zárókonferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campusán és ott mutatták be az eredményeket. Az erről kiadott MTI-közlemény emlékeztet rá, hogy a 11,8 milliárd forint összköltségű, 2016-ban indult, "A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés" című, európai uniós projektjéről van szó (KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001), amely a Széchenyi 2020 program keretében valósult meg, a támogatás vissza nem térítendő.

A projekt több ezer dokumentuma: könyvek, archívumok, elemzések, adatbázisok, lexikonok az NKE honlapján megtalálható online közszolgálati tudásportálon szabadon elérhetőek.

A programban a többi között kidolgozták a "Jó Állam jelentések" módszertanát: azokat a mutatókat és azt a rendszert, amellyel a közigazgatás állapota és teljesítménye számszerű adatokkal mérhető. Az évente megjelent "Jó Állam jelentés" kiadvány így pontos képet ad a hazai közigazgatás fejlesztéseinek irányairól és a fejlesztendő területekről.

A projektben számos képzési program indult pályázati és projektmenedzsment, illetve digitalizációs szakértők képzésére. Sor került a többi között az uniós forrásokkal kapcsolatos feladatokat ellátó közszolgálati tisztviselők képzésére, és 22 ezer önkormányzati tisztviselő kapott korszerű tudást és szerzett új kompetenciákat a kifejezetten a számukra kidolgozott képzési program elvégzését követően.

A támogatott projektkereső adatbázis szerint a 2016.07.05-én megszületett támogatói döntés nyomán az Európai Szociális Alapból érkezik a 11,8 milliárd forintnyi projektköltség mintegy 70%-a.

Mi a projekt tartalma?

A projekt összefoglalása almenü szerint "A KÖFOP beavatkozási logikájának megfelelően, a "Jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés" projekt a jó kormányzás szemlélet- és fogalomrendszerének keretében, a közszolgálat-fejlesztés hatásvizsgálati és kutatási megalapozására, a nemzetközi kompetenciaigények támogatására, a közszolgálati tudásmenedzsment fejlesztésére, a fejlesztéspolitikai kapacitások és a helyi önkormányzati közszolgálati stratégiai-fejlesztési képességek erősítésére épít".

A fejlesztés területi kihatását erősíti:

• az országos közszolgálati tudáskoncentráció megvalósítása,
• a tudásmegosztó funkció NKE általi működtetésének fenntartható kialakítása,
• a helyi önkormányzatok, területi államigazgatási szervek és felsőoktatási intézmények együttműködésével megvalósuló hálózati rendszer kiépítése.

A projekt összefoglalója emlékeztet rá, hogy "az NKE legfontosabb és alapvető célja a közszolgálati szervek tevékenységét megalapozó és azt fejleszteni képes tudás megszerzéséhez szükséges kutatások megszervezése és támogatása, alapvetően szervezett együttműködés útján. Az NKE kapacitásai teljes egészében a közszolgálati szervek tevékenységének támogatására szolgálnak. Az NKE-n kívül más felsőoktatási és K+F intézmények is foglalkoznak a kormányzás, a közigazgatás vagy általában az állami tevékenységek alapjául szolgáló kutatásokkal és ismeretanyag előállításával".

A projekt egyik célja tehát "az intézmények kapacitásának együttműködések hálózata révén történő koordinált összekapcsolása, azaz kutatói és kutatási hálózat, tudáshálózat létrehozása. Ez által, az állami tevékenységek (kiemelten a kormányzás) alapjául szolgáló rendszerezett és ellenőrzött tudományos kutatási eredmények összefoglalása, elérhetővé tétele".

"A projekt a közszolgálati szervezeti kultúra komplex, rendszerszintű átalakítását eredményezi, jó szervezési gyakorlatok, korszerű ismeretek, a közszolgálati tudás koncentrációját és annak terjesztését célozza meg. A megvalósítás során követendő KÖFOP specifikus célok mentén olyan fejlesztések megvalósítása tervezett, amelyek hatással vannak az ügyfeleknél jelentkező adminisztratív terhek csökkentésére, illetve amelyek a szolgáltatói szemlélet és az etikus működés megerősítését a közigazgatási kompetenciák fejlesztésén keresztül valósítják meg".

Projekt fejlesztéseinek eredményei és hatásfaktorai:

• hatékony, versenyképes, etikus, szolgáltató szemléletű állam működése
• a jó állam és jó kormányzás érték, eszköz és fogalomrendszerének beépítése a közszolgálat szervezeti kultúrájába
• a kompetenciafejlesztésben résztvevő tisztviselők jelenléte, a fejlesztett tudás alkalmazásával hatékonyabb feladatellátás a közszolgálatban
• felkészült, a modern állam kihívásait kezelni tudó, megfelelő tudással és képességekkel rendelkező magyar közszolgálati tisztviselők
• a hatékonyabb feladatellátásnak köszönhetően az állampolgárok elégedettségének és Magyarország versenyképességének növekedése
• együttműködő közszolgálat és felsőoktatás, országos közszolgálati szakmai hálózat a közfeladatok hatékonyabb ellátásának erősítésére, a közjó etikai érték erősítésére
• korszerű tanulási környezet kialakítása a tisztviselők tudásgyarapítása és tudásalkalmazása céljából
• az állam és kormányzás minőségét és teljesítményét folyamatosan mérni képes erőforrások koncentrációja
• új típusú tudományos és szakmai módszertanok
• nemzetközi közszolgálati tudás és jó gyakorlatok beépülése a magyar közszolgálat működésébe

Bürokráciacsökkentés hatásfaktora:

• Az összefoglaló emlékeztet rá, hogy a bürokráciacsökkentés rendszerszintű beavatkozást igényel, hiszen a munkafolyamatok szabályozását, rendszer-, hatásköri integrációt foglal magában. A bürokráciacsökkentés rendszerszintű előkészítését, szabályozását a szakpolitika végzi vezetői szintű tevékenységként.
• Emlékeztet arra is, hogy az ügyintézői szint a szakpolitikai célok hatékony végrehajtásában közreműködik. A tisztviselők részéről tehát az a kiemelt szempont, hogy ehhez a bürokráciacsökkentési folyamathoz innovatív és elkötelezett módon hozzájáruljanak. A projekt fejlesztései és a keretében megvalósuló nagy volumenű továbbképzések célja, hogy az ügyintézők bürokráciacsökkentési folyamathoz való hozzájárulása minél hatékonyabb legyen.

A projekt keretében megvalósuló fejlesztések ezt a rendszerszintű, bürokráciacsökkentéshez illeszkedő, azt szolgáló tisztviselői hatékonyság növelést jelentik. A bürokráciacsökkentést szolgálja az online elektronikus tartalmak, szolgáltatások körének bővítése és továbbfejlesztése is (e-learning tananyagok, virtuális országos tudásmegosztó funkció, digitális tanulási környezet kialakítása stb.), mivel ezek hozzájárulnak a hatékonyabb időgazdálkodáshoz és a képzési folyamatok egyszerűsítéséhez

- zárul az összefoglaló.Címlapkép forrása: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba

• Címkék:
• Nemzeti Közszolgálati Egyetem,
• fejlesztés,
• kutatás,
• Projektek,
• tudásközpont