Ellenőrizhetetlenné válhat a koronavírus-járvány Németországban és hamarosan tízezer fölé emelkedhet a naponta kimutatott új fertőzések száma a Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI) szerint.
Az OTT-ONE 310 millió forintot nyert el a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) keretéből - olvasható a BÉT-en közzétett közleményben.
A fiatal mezőgazdasági termelők korábbi uniós pályázatához nagyon hasonló, de nem 40 ezer, hanem 15 ezer eurós átalánytámogatást jelentő pályázatot jelentetett meg az Agrárminisztérium, amely majd egy hónap múlva nyílik meg és 2,5 milliárd forintos a keretösszege.
Az elmúlt öt nap alapján úgy tűnik, hogy érdemi visszhang nélkül maradt a múlt csütörtöki EU-csúcs reggelén taktikai okokból bedobott, hatalmas anyagi következményekkel járó magyar kormányzati javaslat az uniós helyreállítási alapról. A legfrissebb jelek szerint erős jogállami feltételrendszert akar az Európai Parlament hozzákötni a 2021 utáni uniós pénzek kifizetéséhez és nagyon úgy tűnik, hogy ehhez valami hasonlót el kell fogadnia az ez ellen minden követ megmozgató magyar és lengyel kormánynak is. Óriási kötélhúzás zajlik részben a színfalak mögött, részben a nyilvánosság előtt, aminek a tétje az, hogy a magyarországi uniós projektekre ki, mikor és hogyan oszthat majd pénzt.
Brüsszelben az ezekben a percekben véget ért EU-csúcson utolsókét beszéltek az állam- és kormányfők az uniós költségvetés és helyreállítási alap témájáról, benne a kifizetések jogállamisági feltételekhez kötéséről, és nem úgy tűnik, hogy gyorsan meg lehetne állapodni, ugyanis nagyok még a nézeteltérések. Ezzel párhuzamosan Berlinből viszont bizakodó üzenet szivárgott ki ugyanezen témáról.
Kell nekünk a 16 milliárd euró a helyreállítási alapból, főleg úgy, hogy a következő 5 évben a teljes összeget megkapjuk és ebből a 10 milliárd eurónyi hitelt csak 30 év alatt kell visszafizetnünk évi kb. félmilliárd euró többlet uniós adóbefizetés mellett. A pénzfelhasználáshoz társított, számunkra zsarolással felérő, feltételek viszont nem kellenek, ezért inkább oldjátok meg magatok a helyreállítási alapot, mi pedig hajlandóak vagyunk mind a 16 milliárd euróról lemondani; így legalább a hosszú távú közös eladósodástól és a többlet adóbefizetéstől is mentesülünk. Azt meg kerüljük el valahogy közösen, hogy 16 helyett összesen 52 milliárd eurónk kerüljön veszélybe – lényegében ezt jelenti Orbán Viktor kormányfő javaslata, amelyet a ma kezdődő EU-csúcs elé időzített.
Ha a jogállamiság és az uniós kifizetések összekötéséről szóló vita késleltetné a koronavírus miatti 750 milliárd eurós EU-s helyreállítási alap (NextGenerationEU) felállítását, akkor ezt elkerülendő jobb inkább kormányközi alapon felállítani a programot, azaz az EU intézményi keretein kívül – javasolta a mai uniós csúcsra indulva Orbán Viktor kormányfő az MTI-nek adott interjúban. Ennek a javaslatnak igen súlyos üzenetei és egyúttal pénzügyi következményei lehetnek Magyarország számára, amelyeket el is ismert a mai Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Leegyszerűsítve Magyarország kimaradna a helyreállítási alapból, így ahhoz nem is kellene hozzájárulnia, de cserébe nem is kapna belőle 16 milliárd eurót. Ennél is nagyobb azonban valójában a tét, amint azt ebben a cikkünkben megírtuk.
Főleg a Törökországgal fennálló kapcsolatokra, a Földközi-tenger keleti térségében kialakult helyzet áttekintésére fókuszál az európai uniós tagországok vezetőinek csütörtökön kezdődő kétnapos rendkívüli csúcstalálkozója, de napirenden lesznek a Kínával folytatott együttműködés és a fehéroroszországi válság kérdései is.
Leszavazták a magyar és a lengyel kormány képviselőjét szerdán Brüsszelben az uniós nagykövetek ülésén, azaz megkapta a szükséges támogatást a német soros elnökség javaslata az EU-pénzek és a jogállamisági feltételek összekötésére. Csak látszólag jó hír, hogy megy tovább a javaslat a maga útján, ugyanis délután a német soros elnökség illetékese már arról nyilatkozott, hogy a későbbi magyar és lengyel (illetve az északi kormányok) vétóveszélye miatt az egész helyreállítási alap és uniós költségvetés elfogadása is csúszhat, így maga az európai gazdasági kilábalásra is komoly veszélyek leselkednek.
Románia üdvözli az Európai Bizottság (EB) szerdán bemutatott jogállamisági jelentését, az ebben jelzett hibák kijavítására törekszik, és helyesli, hogy az európai uniós támogatások folyósítását a jogállamisági alapelvek betartásától tegyék függővé - mutatott rá Klaus Iohannis államfő.
Hét területen jelölt meg konkrét problémákat Magyarország kapcsán ma az Európai Bizottság az első jogállamisági jelentésének 28 oldalas sszefoglalójában, és további számos egyéb ügyet is részletesen kifejtett a 25 oldalas külön magyarországi jelentésében. Fontos, hogy nem ezen a jelentésen múlnak Magyarország 2021 utáni uniós pénzei, mert a jogállamiság és az EU-támogatások kifizetésének összekötése egy teljesen másik mederben zajlik. Így a mai jelentéssel inkább egy párbeszédet akar elkezdeni a Bizottság a tagállamokkal és annak hatóságaival, akik eddig gyakran azzal vágtak vissza a felvetett problémákra, hogy "de hát más tagállamban ilyen és olyan gyakorlat van". Most ezt azzal akarja kiküszöbölni a testület és akarja értelmes mederbe terelni a vitát, hogy mind a 27 tagállamot egységes szempontrendszer szerint világította át és ezek alapján jött ki a jelentésével. Ezzel együtt Varga Judit magyar igazságügyi miniszter a konkrét kritikákra reagálás nélkül élesen bírálta az anyag tartalmát, a megállapításokat és a felhasznált forrásokat is.
Bár a német soros elnökség a nyári EU-csúcson született egyezség kereteire építve dolgozta ki az EU-pénzek és a jogállami feltételek összekapcsolásának rendelettervezetét, mégis azzal vádolta meg Varga Judit magyar igazságügyi miniszter a németeket, hogy eltértek attól, ezért szerinte uniós szerződést sértenének, így a javaslatot elfogadhatatlannak, a kijelölt cél elérésére alkalmatlannak nevezte.
Az Európai Unió csak akkor lehet erős a nemzetközi színtéren, ha innovatív és jó ellenálló képességű gazdasági alapokra támaszkodik - emelte ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az uniós tagállamok vezetőinek küldött levelében kedden.
Európa nem csendes, „Brüsszel” újra lendületbe jött: a lezártság elmúltával új és új kezdeményezéseket indít el az Európai Bizottság. Elővesznek régóta égető kérdéseket, de új frontokat is nyitnak. Ebben a hullámzásban erős szemű, távolra látó kormányos kell, az Unió felépítése azonban azt is lehetővé teszi, hogy a hullámok irányát is befolyásoljuk. Európa-elemző vendégszerzőnk, Szabó S. László, ezeket a lehetőségeket boncolgatja.
Megkapta Orbán Viktor kormányfő levelét Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és teljes a bizalma Vera Jourova alelnökben, uniós biztosban, akit a magyar kormányfő ma lemondásra szólított fel – üzente a Bizottság szokásos déli brüsszeli sajtótájékoztatóján az illetékes szóvivő.
Csak az EU-s pénzek rendeltetésszerű felhasználása számítana 2021-től, szó sincs már rendszerszintű jogállamisági hiányosságokról, vagy a médiaviszonyok eltorzulásáról abban a lényegében antikorrupciós feltételrendszerben, amelyet a német soros elnökség dolgozott ki és amely alapján az uniós pénzek kifizetésének felfüggesztése, vagy akár megvágása is lehetne a kacifántos eljárással kiróható szankció, ráadásul a szankcióról szóló szavazás módjánál is a puhább verziót javasolja a német elnökség – rajzolódik ki a Bruxinfo által részletesen megírt javaslatból. Ez afelé mutat, hogy a magyar és a lengyel kormányfő értelmezése volt a helyes az EU-s pénzek és a jogállamiság témájának összekötése terén, akik már nyáron győzelmet hirdettek. Azt viszont azért látni kell, hogy a feltételrendszer még így is viszonylag kemény, erős visszatartó erőt jelenthet a pénzek rossz felhasználására, és a feltételek bevezetéséről, illetve a megsértésük esetén a szankciók kivetéséről szóló szavazás módja sem az ő szája ízük szerint lenne, így tehát valójában egyik kormányfő sem lehet egyelőre teljesen elégedett. Fontos, hogy ez még csak a német elnökség javaslata, amely akár keményebbé is válhat, ha az Európai Parlament és néhány északi, illetve nyugati tagállam ezt követeli a jóváhagyásért cserébe.
Egy múlt pénteki interjúban elmondottak miatt ma azonnali hatállyal lemondásra szólította fel Varga Judit magyar igazságügyi miniszter Vera Jourovát, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős tagját, azaz az egyik olyan uniós biztost, aki az összes tagállamról jövő hétfőn megjelenő jogállamisági jelentésen dolgozik.
Az Európai Bizottság a vámunió megerősítésére irányuló új cselekvési terve javítana a kockázatkezelés, az e-kereskedelem kezelése, illetve a vámhatóságok egységes fellépése területén - közölte Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos az uniós vámhatóságok szerepét növelő cselekvési terv bemutatásakor, hétfőn.
Az EU soros elnökségét vivő Németország a puhább szankciós szavazási módszert javasolja az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötésénél, amivel így nyílt konfrontációba keveredett az Európai Parlamenttel. Ez relatív jó hír a jogállamsági eljárás alatt álló Magyarország és Lengyelország kormányának, de azért nem dőlhetnek hátra, mert egy esetleges szankciót így sem annyira könnyű kivédeniük – derül ki a német soros elnökség Reuters-nek kiszivárogtatott javaslatából. Úgy tűnik, hogy a két ország felől érkezett - nem is annyira burkolt - zsarolás is hatott a német elnökségre, és egyelőre igyekszik azt az álláspontot képviselni az Európai Parlamenttel folytatott tárgyalásokon, ami a nyári maratoni EU-csúcs szövegéből egyébként is következik és közben ennek a két országnak is relatív jó. Később kiderült a konkrét jogállamisági feltételrendszer tartalma is, ezekről és további fontos részletekről ebben a keddi cikkünkben írtunk.
Az Európai Bizottság ma új, ambiciózus cselekvési tervet tett közzé, amelynek célja, hogy az elkövetkező években fellendítse az Európai Unió tőkepiaci unióját. Ma az EU legfőbb prioritása, hogy Európa kilábaljon a koronavírus által okozott példátlan gazdasági válságból. E feladat kapcsán alapvető fontosságú lesz az uniós tőkepiacok fejlesztése és a piaci finanszírozáshoz való hozzáférés biztosítása - közölte a bizottság.
A 2024. évi LXIX. törvény 2025. május 31-én hatályba lépett módosításai fontos változásokat hoztak, NIS2... 
A bankszektor hagyományosan a magas kamatkörnyezet egyik legnagyobb nyertese. Bár a kamatszintek tetőzése már mögöttünk...
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Otthonfelújítás: Ezek a támogatások elérhetőek most - gyermektől függetlenül...
"Fight or flight" - ez lett a jelenkor egyik legnagyobb dilemmája. Küzdjünk tovább (magyarul: éljünk tovább),... 
A globális gazdasági és geopolitikai környezet gyökeres átalakuláson megy keresztül, ezzel pedig új lehetőségeket...
Miközben a világ egyre égetőbb kihívásokkal néz szembe a klímaváltozás terén, egy jól ismert, de erősen megosztó...
Lezárás vagy eszkalálódás jön?
Mit várhatunk ebben a konfliktusban?
A brent ára a 100 dollárt is elérheti.
