Az Európai Bizottság közel 17 milliárd euró (mintegy 6200 milliárd forint) értékben kibocsátotta a koronavírus-járványból adódó munkanélküliség kockázatait mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó szociális kötvények (SURE) első sorozatát - közölte az uniós bizottság szerdán.
A 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklus naptár szerinti utolsó évének végén nagy lazításról döntött a kormány az 1 milliárd forint feletti támogatású EU-s projektek esetén, amelynek az lehet a fő célja, hogy a rendelkezésre álló pénzeket minél nagyobb arányban le lehessen kötni akár elakadt, pénz visszakövetelés hatálya alatti projektekre is. A változtatás gyakorlatilag azt jelenti, hogy az adott projekt mögötti pályázati forrást ki lehet cserélni egy másik pályázati felhívásra.
Egy új működési formát dolgoztak ki az EU illetékes szervei az olyan nagy beruházási és üzemeltetési költségű kutatási infrastruktúrákra, mint a szegedi lézerközpont, és ezt rövidesen jóváhagyja majd az Európai Bizottság, így még közelebb kerül a szegedi intézmény ahhoz, hogy a világ egyik vezető lézeres kutatási központjává váljon – derült ki az intézmény közleményéből.
Szerda hajnalra megszületett a tagállamok szakminiszterei között a nagy alku a Közös Agrárpolitika (KAP) reformjáról, amely majd kulcsfontosságú kereteket szab a 2021-2027 közötti uniós agrártámogatások felhasználása terén, elsősorban a környezet- és klímavédelmi célok kötelező teljesítésén keresztül. A részletekről és a kilátásokról várhatóan az Európai Bizottság lengyel agrárbiztosa és Nagy István magyar agrárminiszter is beszélni fog majd a Portfolio decemberi Agrárszektor 2020 konferenciáján.
A magyarok 48%-ának személyes jövedelmére már eddig is hatott a koronavírus-járvány és további 26%-uk szerint ez be fog majd következni, és ugyanígy csaknem háromnegyedük ért egyet azzal, hogy az EU-pénzek kifizetéséhez szigorú jogállamisági feltételeket kössenek hozzá – derült ki az Európai Parlament (EP) ma közzétett felmérésének összefoglalójából.
Az Európai Bizottság a minap fogadta el és mutatta be a Nyugat-Balkánra vonatkozó 9 milliárd eurós átfogó gazdaságélénkítési és beruházási tervét, és ennek apropóján küldött a Portfolio szerkesztőségének vélemény cikket a testület magyar tagja, Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztos. Az alábbiakban az ő cikkét közöljük.
A napokban jelent meg, egy hét múlva pedig meg is nyílik az az uniós pályázat, amely a 2021-2027-es fejlesztési ciklus stratégiai és projektszintű előkészítését segíti majd a fővárosi és megyei önkormányzatok, illetve az általuk tulajdonolt cégek számára. A pályázat céljaira összesen 5 milliárd forint áll rendelkezésre, ami megyénként legalább 10 millió, legfeljebb 350 millió forint lehet egy megadott táblázat alapján. A kiírás azért hasznos, mert a válság miatt jellemzően forráshiányos önkormányzati világban 100%-os támogatási intenzitás mellett forrást tudnak kapni arra, hogy végig tudják gondolni a területfejlesztési szempontjaikat a 2021-2027-es időszakra vonatkozóan még azt megelőzően, hogy az uniós keretköltségvetés és helyreállítási alap minden mozaik darabja a helyére került volna.
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ajánlása alapján indult bűnügyben a Fővárosi Főügyészség uniós támogatás és magyar költségvetési forrás jogosulatlan igénybevétele miatt nyújtott be vádiratot, és indítványozta, hogy a bíróság ítélje a vádlottakat letöltendő börtönbüntetésre – derül ki a Főügyészség keddi közleményéből.
Több mint 50 polgármester kérte az Európai Uniót a 2030-as kibocsátáscsökkentési célok emelésére és a városok részére nyújtott közvetlen Covid-helyreállítási alapok biztosítására.
A metánkibocsátás csökkentésére irányuló uniós stratégiát fogadott el az Európai Bizottság annak érdekében, hogy az Európai Unió 2030-ra elérje éghajlat-politikai célkitűzéseit, és hogy Európa 2050-re klímasemleges kontinenssé váljon - közölte az uniós bizottság szerdán.
Nagy jelentőségű volt a keddi (tegnapi) nap az EU-pénzek és a jogállamiság összekapcsolása témájában, mert a lengyel kormányfő-helyettes költségvetési vétóra, a magyar igazságügyi miniszter pedig az egész uniós költségvetési döntéshozatal „túszul ejtésének” lehetőségére figyelmeztetett a holnap kezdődő kétnapos EU-csúcs előtt. Így még Angela Merkel német kancellár is elismerte, hogy nehezebb ennek a vitának a megoldása, mint gondolták, de majd valahogy sikerül. A tagállami kompromisszumra sürgősen szükség lenne, mert addig nem indulhat meg az uniós helyreállítási alap és a normál költségvetés kifizetése, amire epekedve várnak sokan. A gond azonban az, hogy tartósak és hatalmasak a különbségek a tagállamok követelései között, így az EU soros elnökségét vivő Merkelnek minden diplomáciai tapasztalatát és befolyását be kell vetnie ahhoz, hogy ebből a patthelyzetből ki tudja rángatni a közösséget. A potenciális kiút, a kompromisszum tartalma várhatóan erős visszatartó erőt jelent majd idehaza a 2021 utáni EU-pénzes visszaélések, korrupció, szabálytalanságok, csalás terén, mert az igazságszolgáltatás hathatósan fel fog ezek ellen lépni.
A jogállamisági kérdést le kell választani az Európai Unió (EU) 2021 utáni hétéves költségvetési kerete és a helyreállítási alap témájáról - hangsúlyozta Kövér László, az Országgyűlés elnöke, miután szerdán a nyugat-lengyelországi Wroclawban lengyel hivatali partnerével találkozott.
Részben elérte célját Varga Judit magyar igazságügyi miniszter az Általános Ügyek Tanácsa mai ülésén Luxembourgban, igaz végül a tagállami szakminiszterek nem aról a napirendi pontról vitáztak ország-világ előtt, amit ő kért (a Bizottság jogállamisági jelentéséről), hanem arról, hogy az EU-pénzek erős és hatékony jogállami feltételekhez kötése miért fontos (főként az északi tagállamok hangsúlyozták), illetve miért helytelen és miért lenne az alapszerződés megsértése (a magyar és a lengyel szakminiszterek hangsúlyozták). Nagy újdonságot nem hallottunk az eddigi érvekhez képest, azt viszont jól bemutatta a 25 perces közvetítés, hogy tényleg nagy még az eltérés az álláspontok között és ez az egész vita tényleg túszul ejtheti a 2021-2027-es uniós költségvetésről és a helyreállítási alapról szóló döntéseket is.
Érdekünk a kereskedelmi megállapodás megkötése a britekkel még ebben a rövid hátralévő időben is, de „fel kell készülni arra is, hogy nem lesz megállapodás”, ebben az esetben pedig nem fogjuk magára hagyni Írországot – rögzítette a német soros EU-elnökség tevékenységéről a Régiók Bizottságában rendezett mai vitán Angela Merkel. A német kancellár egy európai néppárti honfitársa sürgetésére - aki a jogállamiság kérdéskörébe a független bíróságokat is belevette - elárulta: a jogállamiság és az uniós támogatások kérdésének összekötése „nem annyira egyszerű, mint ahogy azt gondoltuk”, de bizakodásának adott hangot, hogy valahogy megoldást találnak erre a kérdésre is.
Lengyelország nem engedi, hogy pénzzel zsarolják, ezért kész megvétózni az Európai Unió (EU) 2021 utáni hétéves költségvetési keretét és a helyreállítási alapot - jelentette ki egy kedden megjelent interjúban a lengyel kormánypárt elnöke, Jaroslaw Kaczynski kormányfőhelyettes.
Az összes (mind a hét kohéziós politikai) Operatív Programban élt a magyar kormány azzal a koronavírus-járvány miatt tavasszal megadott lehetőséggel, hogy állami önrész nélkül 100%-ban EU-pénzből finanszírozhassa az idei és 2021-es uniós fejlesztéseket – derült ki az Európai Bizottság hétfőn közzétett összesítéséből. Olyanra csak a horvátoknál és nálunk van példa, hogy mindegyik programban éltek volna ezzel a gáláns lehetőséggel. Egy másik nagy könnyítés (az éves előlegek gyors kiutalása) szintén nagyon jól jött a magyar költségvetésnek: a 873 milliós összeg a negyedik legnagyobb volt az összes tagállam között.
Igenis megvalósítható a hatástanulmányok alapján az 55%-os kibocsátáscsökkentés 2030-ra és azért kell ehhez az ambiciózus célhoz ragaszkodni, mert minél később lépünk, annál nehezebb lesz, ezért már ezen a héten bemutatjuk egy átfogó uniós épületkorszerűsítési program első terveit – mondta a hvg.hu-nak adott interjúban Frans Timmermans. Az Európai Bizottság zöld átállásért felelős ügyvezető alelnöke múlt pénteken részt vett a Budapesti Klímacsúcson, ennek apropóján nyilatkozott a lapnak és bevallotta, hogy korábbi feladatköre, a jogállamisági ügyek kezelése nehezebb volt a mostani munkakörénél. Magyarország kapcsán leszögezte, hogy független igazságszolgáltatás és független média nélkül nincs jogállamiság sem.
A koronavírus-válság hatására lényegében duplázódik az EU költségvetése 2021-től, ami hatalmas előrelépés, de ez sem old meg minden helyi problémát, így az EU-nak arra kell koncentrálnia, hogy a rugalmasságot és ellenálló képességet erősítse, a tagállamoknak pedig nem egymásra és az uniós intézményekre kell mutogatnia, hanem együtt kell működnie a válságkezelésben – hangsúlyozta Steiner Attila, az Igazságügyi Minisztérium európai unós ügyekért felelős államtitkára egy EU-ról szóló minapi panelbeszélgetésen.
„Beruházás, beruházás, beruházás” – hangsúlyozta a következő évek egyik legfontosabb gazdaságpolitikai feladatát a Budapest Economic Forumon tartott előadásában Nagy Márton, a miniszterelnök gazdaságpolitikai tanácsadója és ennek során a beruházások egyik fontos finanszírozási forrására, a következő években bőségesen elérhető EU-pénzekre mutatott egy látványos ábrát.
Alapvető különbség látszik abban, ahogy az Európai Unió a 2009-2013 közötti gazdasági és adósságválságot, illetve most a koronavírus-válságot kezeli és a most eldöntött irányok végül integrációs ugrás helyett pazarló pénzköltéshez és parttalan vitákhoz vezethetnek – hívta fel a kockázatra figyelmet a Budapest Economic Forumon tartott előadásában Darvas Zsolt, a brüsszeli Bruegel Intézet vezető kutatója.