Az Josep Borrell külügyi főbiztos javaslata alapján az Európai Unió egy újabb szankciós körben 71 személyt venne fel a büntető lajstromba, akik aktívan segítik Oroszország Ukrajna elleni hadjáratát. Magyarország azonban nem engedné az uniós szankciós listára felkerülni három személyt. Köztük van az ukrán gyerekek deportálását segítő tatárföldi elnök is.
Az Európai Unió új szankciókat vitatott meg Oroszország ukrajnai háborúja miatt, amelyek kínai és iráni cégeket céloznak, és lehetővé teszik a kereskedelmi korlátozások megsértése miatt harmadik országok exportjának korlátozását. Magyarország lehet az egyik vonakodó tagállam, amely miatt elhúzódó vita lehet az új büntetőintézkedésekről.
Az Európai Parlament szavazni fog arról a jelentésről, amely a pénzügyi tranzakciókra és a nagy multinacionális vállalatokra kivetett új adókat szorgalmazza a 2024-es költségvetés finanszírozása érdekében, amely a megnövekedett felelősségek - többek között a gazdasági biztonság és a védelem - miatt feszített helyzetben van. A jelentést Valérie Hayer, francia Renew frakcióhoz tartozó EP-képviselő terjesztette be, aki szerint az, hogy az EU költségvetése a blokk GDP-jének csak 1%-a, jelentősen korlátozza a közös uniós fellépést.
Az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságában már a múlt hónapban kibukott, hogy több német multinacionális vállalat is az Európai Bizottság elé vitte az Orbán Viktor vezette kormány törvénykezési gyakorlatát, diszkriminatív és versenykorlátozó szabályokra hivatkozva. Amellett hogy az EP-bizottság egy feltáró delegációja érkezik Magyarországra, egy elmarasztaló jelentéssel is nyomást helyeznek az Európai Bizottságra, hogy tegyen lépéseket, ami az uniós források kifizetésére is kihathat.
Olaf Scholz német kancellár az "Ez Európa" vitasorozatban felvázolta az egységes és alkalmazkodóképes Európáról alkotott elképzelését, hangsúlyozva az EU felelősségét a globális jólétért, valamint a megreformált, geopolitikailag kibővített és megreformált EU szükségességét. Scholz viszont azt is elmondta, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy a külügyek és az adózás több területére is kiterjesszék a minősített többségi döntéshozatalt a Tanácsban. Mindez pedig a magyar kormány által alkalmazott vétófegyver élét is elveheti.
Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter egy konferencia után jelentette be, hogy a magyar kormány már hivatalosan is benyújtotta az Európai Bizottsághoz az uniós helyreállítási alap hitelkérelmét. Ez mintegy 2600 milliárd forintnyi forrást jelenthet.
Az Európai Bizottság minden tagállamban keményebb fellépést javasol a korrupció ellen. Elő is terjesztettek egy kötelező érvényű direktívát, amely az egyes országok vesztegetési ügyei, közbeszerzési szabálytalanságai ellen is komolyabb szankciós lehetőségeket vezetne be. Noha az apropót a katargate-botrányban felszínre jött külföldi befolyásolási kísérletek adták, de az unión belüli oligarchák kaphatják a legnagyobb pofont. Magyarország épp most szigorít a korrupcióellenes szabályain, de a brüsszeli terv újabb jogszabályváltoztatásokat vetít előre.
Magyarország igazságügyi reformjai pozitív lépésnek számítanak az ország felfüggesztett uniós finanszírozásának egy részének felszabadítása felé, de a Fitch Ratings szerint az esetleges kifizetések időzítése és mértéke továbbra is bizonytalan. Emellett a gazdasági kormányzat döntéseivel kapcsolatban is problémákat látnak, hitelességi kockázatok miatt a leminősítés felé mutató negatív kilátásokat jeleztek.
Az Európai Bizottsággal kötött technikai megállapodás után szerdán megszavazta a parlament a kohéziós források nagyobbik részének felszabadítását lehetővé tevő igazságügyi reformcsomagot. A törvényt viszont még közel egy hónapig egyáltalán nem értékelik majd Brüsszelben, utána pedig egy maximum háromhónapos procedúra veszi kezdetét. Ez az időkeret abba az irányba mutat, hogy az ősz végére jöhetnek az uniós pénzek a Portfolio forrásai szerint. A helyreállítási alap pénzeinek lehívása még jobban kitolódhat.
Magyarország több mint két évig blokkolta, hogy az Európai Unió kereskedelmi és együttműködési megállapodást kössön az Afrikai, Karibi és Csendes-óceáni Államok Csoportjának Szervezetével. A kormány a múlt hónapban engedett végül a vétójából, de most Lengyelország akasztotta meg a finisre forduló tárgyalásokat a gabonaszállítási egyezmények miatt.
Megerősíti az Országos Bírói Tanácsot (OBT) az igazságügyi törvények parlament által szerdán elfogadott módosítása, amely további feltételeket határoz meg arra, ki lehet a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke.
Az uniós tagállamok túlnyomó többsége felsorakozott egy belga javaslat mögé, amely a "kritikus gyógyszerekről szóló törvény" létrehozására irányul, az uniós "chips-törvény" mintájára. A javaslat importkorlátozásokat vezetne be, valamint pénzügyi támogatást folyósítani az EU-s gyógyszeriparnak. A javaslatot 19 állam támogatja, köztük Magyarország is, amely jellemzően a Kínával szorosabbra vont gazdasági kapcsolatok mellett tör pálcát.
Súlyos válságban az Európai Parlament önkéntes nyugdíjalapja. Három lehetőség van arra, hogy a fizetésképtelenné vált befektetői alapot megmentsék, de vagy az adófizetők járnak rosszul, vagy a befizetők. Egyre nagyobb botrány bontakozik ki az ügyben.
Kedden a parlament elé került az igazságügyi törvénytervezet, amely feloldhatja mintegy 13 milliárd eurónyi uniós forrás blokkolt utalását. Azonban a Politico szerint még hónapokig tartó vita lehet az Európai Bizottsággal, ahonnan egyelőre csak szakmai jóváhagyás érkezett, de politikai nem. A civilek szerint van még orvosolandó jogállamisági probléma.
Az Európai Bizottság terve az, hogy mintegy félmilliárd eurót fizet ki az európai fegyvergyártóknak, hogy finanszírozza Ukrajna lőszerszükségletét. A soha nem látott védelmi költekezés miatt a helyreállítási alap (RRF) terveit is átdolgozzák, ahogy korábban Orbán Viktor miniszterelnök is javasolta.
Orbán Viktor kormányfővel, valamint Varga Mihály pénzügy-, Navracsics Tibor területfejlesztési és Varga Judit igazságügyi miniszterekkel tárgyalt kedden Budapesten Johannes Hahn, az Európai Bizottság költségvetési és igazgatási ügyekért felelős biztosa. A diplomata a többéves pénzügyi keret felülvizsgálata miatt érkezett, de többnyire csak számonkérték, miután korábban megállapodtak az Orbán-kabinettel a kohéziós források nagyobbik részét felszabadító igazságügyi reformról.
A katargate-botrány után az Európai Bizottság fokozná az uniós intézményrendszeren belül is a korrupcióellenes lépéseket, de közben a tagállamok közötti együttműködést is fokoznák. A Věra Jourová és Margaritis Schinas bizottsági alelnökök által beterjesztett reformterv közös uniós standardeket fogalmazna meg Magyarországtól Németországig, hogy mi is számít vesztegetésnek.
Noha a múlt héten a kormány megerősítette, hogy technikai előzetes megállapodást kötött az Európai Bizottsággal a magyar igazságügyi reformról, Brüsszelben óvatosak. A törvénymódosítások megszavazására és kihirdetésére várnak. Közben pedig Budapesten találkozik, hogy a forráskifizetésekről egyeztessen Johannes Hahn költségvetési és igazgatási ügyekért felelős biztos, aki Orbán Viktor és Varga Mihállyal is találkozik.
2021 és 2027 között a megelőző 7 évben elnyert direkt EU támogatások 2,5-szerese, mintegy 7 milliárd euró érkezhet Magyarországra. A Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) megszületéséhez az a kormányzati felismerés vezetett, hogy a direkt források megszerzésében még óriási kihasználatlan lehetőségeink vannak - mondja Sere Péter, az MFOI vezető szakértője. Digital Transformation konferenciánk előadója szerint a direkt EU források - ellentétben a Kohéziós Alap forrásaival - elsősorban olyan projekteket finanszíroznak, amelyek kiválóságukon keresztül példát mutathatnak az EU egészének. A digitalizáció területén egyértelműen meghatározhatók a fontos témák, mint például a közlekedés, a közszolgáltatások vagy az egészségügy digitalizációja, az adatalapú működés, a hatékony és fenntartható energetika, a kiberbiztonság vagy éppen az 5G infrastruktúra fejlesztése.