Százmilliárdokat hozhat, ha javul a digitális írástudás

Portfolio.hu: Magyarországon az IT-szektor húzóágazatnak számít a gazdaságban, viszonylag fejlett az IT-infrastruktúra és jól képzett a munkaerő. Mennyire van még tere a hazai bővülésnek, fejlődésnek? Érdemes lehet új piacokat is meghódítani? Milyen lehetőségek rejlenek a KKE-régióban a T-Systems számára?

Budafoki Róbert: A hazai bővülésnek kétféle lehetősége van, az egyik az, hogy nő a piac, és a piaccal együtt a szereplők. A másik lehetősége az, ami most van. A piac jó esetben stagnál, a szereplők pedig a piaci részesedésüket tudják növelni, vagy esetleg az a sors jut nekik, hogy csökken a részesedésük. Mi arra törekszünk, hogy ezen a piacon növekedjünk, illetve fel kell mérni azt is, hogy melyek azok a szegmensek, ahol még nem vagyunk jelen. Azt szoktuk mondani, hogy teljes spektrumú portfólióval rendelkezünk, de mindig vannak olyan portfólióelemek, amelyekben még lehetőség nyílik a fejlődésre. Annyira dinamikusan fejlődik a piac, hogy mindig vannak olyan szegmensek, amelyeknél tegnap még nem is mérték a piaci részesedést, ma pedig igen, mivel számottevő forgalmat generálnak. Ezután következik az a kérdés, hogy mit tehetünk külföldön. A számok alapján a magyar IKT-szektorban hatalmas kiaknázásra váró növekedési potenciál van. Igaz ez úgy is, hogy a válság időszakában a cégek teljesítőképességére több irányból is nyomás helyeződik. Ezért erőforrásainkat ezen a 93 ezer négyzetkilométeren és azon túllépve a korábbiaknál jóval átgondoltabban kell használnunk. Egy ilyen méretű cégnek, mint mi, kiemelten fontos, hogy külföldi irányba nyissunk, már csak azért is, mert a külföldi jelenlét kitűnő puffer-szerepet tölt be. Ha itthon negatív irányba változik a piac, akkor a munkaerőnket meg tudjuk tartani, mert hasznosítani tudjuk őket külföldi projektekben. Másfelől a külföldi jelenlét egy olyan növekedési lehetőség, amit szinte nulláról el lehet kezdeni. A T-Systems Magyarország esetében milliárdokról lehet beszélni. Jelenleg körülbelül hárommilliárd forintnyi nemzetközi üzlettel rendelkezünk, ami a cég 110-120 milliárd forintos forgalmához képest elenyésző. Óriási lehetőség van még a külföldi növekedésben. A T-Systems Magyarország vállalati stratégiájának egyik legfontosabb fókusza éppen ezért a regionális szerepbe kerülés kiaknázása.

P.: Milyen szerepet tölt be a T-Systems Magyarország a teljes hazai iparágban?

B. R.: Az üzletág szempontjából egy érdekes állatfajta vagyunk, mert azon kevés IKT-szereplő közé tartozunk (sőt, szinte mi vagyunk az egyetlenek), akik telekommunikációs és informatikai szolgáltatást is nyújtanak. Vannak olyanok, akik szintén adnak el informatikát, de nem önerőből, hanem főleg partnerségek révén. Hazánk vezető IKT cégeként nálunk az 1800 főből körülbelül 1500 fő - nagyjából a cég 85 százaléka - IT-vel foglalkozik, még úgy is, ha nem beszélünk a központi funkciót ellátó alkalmazottakról. Természetesen közvetlenül is ki tudjuk szolgálni az ügyfeleket, nem ritkán viszont széles körű ökoszisztémánkból keresünk partnereket. Ha például egy adott területen dolgozó száz alkalmazottunk mindegyike elfoglalt, akkor előfordul, hogy tíz embert átmenetileg "megveszünk" a piacról, hogy az extrém munkaerőigényt képesek legyünk biztosítani. Egyébként is akadnak olyan szakterületek az informatika spektrumában, melyekre nem tartunk folyamatosan kompetenciát házon belül, mert csak időről időre van rá szükségünk. Ezeket a kompetenciákat inkább a több mint 1400 hazai kkv-t felölelő ökoszisztémánkból vásároljuk meg.

P.: A Magyar Telekom alig egy hónapja tette közzé első negyedéves számait. Mi áll a számok mögött, és hogyan járult hozzá a Magyar Telekom első negyedéves teljesítményéhez a T-Systems Magyarország?

B. R.: Az IT-üzletág teljes mértékben projektalapú, itt még a várakozásainkat is felülmúló mértékben tudtunk növekedni 2012-ben, a növekedés üteme 2013 első negyedévében pedig már 20 százalékhoz közelített, annak ellenére, hogy a piac jó esetben is csak stagnál. Fontos kiemelni, hogy a T-Systems Magyarország bevételeinek immár több mint fele az alkalmazás- és üzleti integrációs szolgáltatások és IT szegmensből származik. Ezért nem panaszkodunk, óriási figyelmet szentelünk a piac minden egyes rezdülésére, az ügyfelekre. Amikor tavaly levezényeltük öt elődcégünk egyesülését, nem az volt a cél, hogy elküldjünk embereket, és ezzel érjünk el hatékonyabb működést. Sokkal inkább arra koncentráltunk, hogy a hatékonyabb működéssel nagyobb forgalmat generáljunk, illetve erőteljesebb fókuszt helyezzünk az ügyfelekre, mivel ők ezt meg fogják hálálni. A magyar telekommunikációs piacon viszont jelentős változások zajlanak, ezek a T-Systems Magyarország gazdálkodásában is éreztetik hatásukat. Az olyan hagyományos szolgáltatások súlya, mint a hangalapú szolgáltatások - akár mobil-, akár vezetésekről van szó - folyamatosan csökken, miközben a mobil szélessáv (internet) és az IT-szolgáltatások dinamikusan nőnek.

Mindig kétfelé osztjuk az eredményeinket. Az egyik a hagyományos, telekommunikációs bevétel, amelynél körülbelül 15 százalékos mérséklődés következett be. A jelenlegi recessziós körülmények között ez nem meglepő, hiszen a legtöbb vállalati ügyfél a telekommunikációs költségei csökkentésére törekszik, és a tarifaverseny került előtérbe az üzleti ügyfelek számára. Emellett a mobil oldalon a szabályozási környezetben történt változások - akár a végződtetési, akár a roaming díjak csökkenésére gondolunk - automatikus és azonnali bevételcsökkenést okoztak. A fentiek folyományaként annak ellenére csökkent mobilbevételünk, hogy az ügyfélállományunk körülbelül 6 százalékkal nőtt.

Végződtetési díj Ez az a díj, amelyet az egyik telekommunikációs szolgáltató fizet a másiknak, ha egy adott hívást indító ügyfél a másik társaság ügyfelével kommunikál. A szolgáltatók egymás között másodperc alapon számolnak el. De nem csak telefonhívások, hanem az SMS-ek és MMS-ek után is díjat számítanak fel egymásnak. Ezért is jellemző az a gyakorlat, hogy a szolgáltatók a saját hálózaton belüli hívásokat olcsóbban tudják kínálni, hiszen ilyen hívások esetében végződtetési díj kifizetésére nem kerül sor.

P.: A jelenlegi gazdasági környezetben mennyire jut forrás fejlesztésekre?

B. R.: Természetesen nem ideálisak a körülmények, de örömmel tölt el minket, hogy ennek ellenére meg tudunk valósítani komoly beruházásokat, fejlesztéseket. A 4G mobilinternet-hálózat Budapest 99 százalékát lefedi, és folyamatosan építjük ki az egész ország területén is, lehetővé téve, hogy a mobil eszközök használata korábban nem látott élményeket nyújtson ügyfeleinknek. Szeretnénk ezt a lendületet megőrizni, a területi lefedettséget növelni és a technológiaváltást megvalósítani, amelyhez hamarosan nélkülözhetetlenek lesznek az új frekvenciatartományok. Tény ugyanakkor, hogy Magyarországon, főleg a kis településeken, az internetes lefedettség további fejlesztéseket igényel. Az internet elérhetősége a digitális írástudással is szoros kapcsolatban van. Egy a legutóbbi World Economy fórumra készült kutatás szerint, ha egy országban 10 százalékkal nő a digitális írástudás, annak körülbelül 1,8 százalékos pozitív hatása van a GDP-re. Ezt átfordítva a magyar példára, 10 emberből 6 kvázi digitális analfabéta, és ha ezen az arányon tudnánk javítani, az a GDP-t több száz milliárd forinttal tudná emelni.

P.: Nemrégiben indult el a T-Systems vállalati mobilitás kampánya. Mi az apropója és a célja ennek a kampánynak?

B. R.: Az okoskészülékek előretörésével és a 4G-hálózat kiépülésével a magyarországi cégek előtt korábban nem látott mértékű vállalati mobilitás felé nyílt meg az út. A megfelelő alkalmazások igénybe vételével jelentősen növelhető bármely cég költséghatékonysága. A kiemelkedő sávszélességet biztosító 4G nagyon gyors, egy videó letöltése például egyáltalán nem okoz gondot ezen a hálózaton. Amikor három hónappal ezelőtt, a 4G bevezetésekor egy őrült kaliforniai szörfös úgy döntött, hogy egy 30 méteres hullámot lovagol meg Portugália partjainál, akkor az erről készült két perces videót másodpercek alatt képes voltam teljesen letölteni. A gyorsaság nagyon fontos azoknak az egyéni felhasználóknak, akik YouTube-oznak vagy éppen közösségi médiát használnak, így gyorsabban hozzáférnek az információkhoz. Az üzleti oldalról nézve, a munkahelyi alkalmazásoknak is van egy olyan része, amely nagy sávszélességet igényel. Ilyenek például a döntéstámogató rendszerek, dashboardok, amelyek eddig nem igazán tudtak megjelenni mobil eszközökön a mobilinternet alacsony sebessége miatt. Ezek az alkalmazások ugyanis az élő rendszerekből importálják az adatokat, szinte valós időben, online módon, majd ezeket összesítik, vizualizálják.

P.: Egyre komolyabb gondot jelent a tehetséges fiatalok, a tudástőke itthon tartása. Mit lehet tenni a kedvezőtlen folyamatok visszafordítása érdekében?

B. R.: Az agyelszívás az iparágunkban is jelentős és ez a negatív jelenség minél előbb beavatkozást igényel. Ezért tanulási lehetőségeket, kihívásokat, előmeneteli lehetőséget kell adni a fiataloknak, valamint versenyképes kompenzációt. Ennek a négyesnek az együttállásával lehet a vállalatnál tartani őket, ehhez viszont növekedni kell. A Magyar Telekom csoport egészének, így a T-Systems Magyarországnak is kiemelt kötelessége, hogy a saját lehetőségeihez mérten támogassa a magas hozzáadott értékkel rendelkező munkaerő itthon tartását. Először is a tehetséges fiatalokat nem csak Magyarországon, hanem a saját cégnél is fontos megtartani. Anyavállalatunkkal együtt, az iparág legnagyobb gyakornoki programja keretében mintegy 500 felsőoktatásban tanuló fiatal dolgozik cégeinknél, őket már az egyetemi éveik alatt próbáljuk megtalálni. Hasonló irányú összehangolt lépésekre van szükség nemzetgazdasági szinten is, a T-Systems Magyarország pedig kész e törekvésekben, mint stratégiai partner, komoly szerepet vállalni.

• Címkék:
• információs technológia,
• Vallalatok,
• t-systems