Dinamikusan növekedhetnek a magyar kkv-k: a forráshiány és az önerő sem szabhat határt

A cikk megjelenését a Hiventures támogatta.

Forrásbőség a magyar gazdaságban

Az Európai Unióban elsőként Magyarországon váltak elérhetővé a mikro-, kis- és középvállalkozások számára a 2021-27-es időszak fejlesztési forrásai (GINOP Plusz) 2021 első félévében. A koronavírus-járványra tekintettel és az előzetes felkészülésnek köszönhetően a kormány minden más tagállamnál gyorsabban indította el a kkv-szektor megerősítését és a munkahelyek megvédését célzó programjait a gazdaság mielőbbi újraindítása érdekében. Soha korábban nem látott mértékű, 587 milliárd forint fejlesztési forrásról született döntés első körben, amely azóta tovább emelkedett. A vissza nem térítendő támogatásoknál szükséges az önrész megléte, így a pályázatok eredményességénél a fő kérdés az lesz, hogy a vállalkozások elő tudják-e teremteni a szükséges saját forrást.

Azt mondtuk, hogy annyi vállalkozást fogunk elérni beruházásösztönző programjainkkal 1,5 év alatt, mint a megelőző 30 évben 15 évenként összesen, mert ez kell ahhoz, hogy működésben tartsuk Magyarországot és megvédjük eredményeinket. Ez nagyságrendileg 15.000 vállalkozást jelent. Időarányosan jól állunk, a járvány kitörése óta 9000 vállalkozásnál járunk” – nyilatkozta korábban György László, gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár.

A vállalkozásfejlesztési forrásokat a kormány három területre csoportosítja. A programok első körét a munkavállalóikat képezni szándékozó cégek előtt jelenleg is nyitva álló, képzést és foglalkoztatást szolgáló lehetőségek, köztük a 70 milliárdos képzési támogatási program jelenti. Emellett elérhetőek a vállalkozások széles körének szóló, technológiaváltást támogató programok is. 2022. januártól például 100 milliárd forintos kerettel nyílik újra a Technológiaváltó támogatási program, amely a termelő és a szolgáltató ágazatokban tevékenykedő mikro-, kis- és középvállalkozások termelékenységének növelését, technológiai és szervezeti megújulását célozza. A feltételesen vissza nem térítendő támogatás intenzitása maximum 70 százalék, azaz 100 forintonként legalább 30 forint önerővel kell rendelkezniük a pályázó cégeknek.

Ide tartozik továbbá a Magyar Falu Vállalkozás-újraindítási Program, amely a kistelepüléseken működő kisvállalkozásoknak biztosít támogatást kisebb fejlesztések megvalósításához. A forrás sok mindenre fordítható, egyebek mellett bérekre, gépekre, műhelyekre, információs technológiai fejlesztésekre és képzésekre. Egy társaság 2-10 millió forintot kaphat, a forrás kombinálható a 10 milliós újraindítási gyorskölcsönnel. A támogatás intenzitása itt is legfeljebb 70 százalék, tehát a költségek 30 százalékát a vállalatnak magának kell előteremtenie.

A programok harmadik körét a kiválósági programok jelentik. Ezek közül kiemelkedik a zöldgazdasági gyártó vállalkozásokat támogató Zöld Nemzeti Bajnokok program, amelynek célja, hogy elősegítse a vállalati, közületi és lakossági zöldgazdasági beruházásokat kiszolgálni képes hazai gyártói bázis szélesedését és megerősödését. A támogatás visszatérítendő támogatás, amely bizonyos feltételek teljesülése esetén részben vagy egészben vissza nem térítendővé válik. A támogatás maximális mértéke az összes elszámolható költség 50%-a.

„A vállalati beruházásösztönző programokkal – amelyekkel minden szegmenst lefedünk a 2 millió forintos fejlesztési igénytől a 2,5 milliárd forintos beruházásig – a mikro-, kis- és közepes vállalkozásainkat egyaránt

arra ösztönözzük, hogy beruházzanak a jövő technológiáiba,

ezzel hozzájárulva a munkahelyek megőrzéséhez és a hozzáadott érték növekedéséhez, működjenek bármely pontján az országnak” – nyilatkozta a Portfolio.hu-nak György László.

100 milliárd forintra pályázhatnak a multi-várományos hazai vállalkozások

Minden eddiginél nagyobb, 100 milliárd forintos keretösszegre lehet pályázni a szintén kiválósági Magyar Multi Programban, amelyre október 11. óta adhatják be támogatási igényüket a vállalkozások. A program keretében olyan mikro-, kis- és középvállalkozásokat támogatnak uniós finanszírozásból, amelyek jelentős növekedési potenciállal rendelkeznek. A felhívás keretében 100 millió forinttól 2,5 milliárd forintig terjedő támogatást igényelhetnek a cégek. A programban a technológiai és infrastrukturális beruházások támogatása mellett lehetőség van szakértői szolgáltatások igénybevételére műszaki-, termék- és szolgáltatásfejlesztés, szellemi tulajdoni oltalomszerzés, marketing, márka- és arculatépítés, stratégiai és vállalati pénzügyi tanácsadás, valamint szervezet-, folyamat- és menedzsmentfejlesztés területén.

A Magyar Multi Programban lehívható feltételesen vissza nem térítendő támogatás intenzitása a megvalósítás helyszínétől függően előreláthatóan 35-50 százalék között alakul. A megvalósítandó projekt költségvetésének tehát maximum 50 százalékát fedezheti, vagyis a jelentkező vállalatoknak a költségek legalább felét önerőből kell előteremteniük. A magyarországi kkv-knak ehhez sok esetben tőkebevonásra van szükségük.

A program első két körében 59 vállalkozás kapott támogatást összesen 14,5 milliárd forint értékben, amelynek eredményeként mintegy 30 milliárd értékű beruházás valósul meg Magyarországon. A cégek nemcsak földrajzi elhelyezkedésük, de tevékenységi körük alapján is rendkívül változatosak. A sporteszközgyártótól az egészségipari vállalkozáson át a precíziós műszerek gyártásáig számos területről érkeznek vállalkozások, amelyek már most is jelentős exportot bonyolítanak.

György László szerint reális várakozás, hogy néhány éven belül akár regionális multivá szilárduljanak pályázóik. Ezt szolgálja az is, hogy a pályázat benyújtását egy havonta megnyíló előminősítés előzi meg, biztosítandó, hogy a legfelkészültebb cégek jussanak támogatáshoz. „Egy szakértői testület vizsgálja meg a fejlesztési terveket, valamint szükség esetén javaslatokat tesz. Mostantól pedig az MFB Csoporthoz tartozó Hiventures tőkealap-kezelő segíti személyre szabott finanszírozási megoldásokkal a program pályázóit, illetve a már előminősítési tanúsítványt szerzett vállalkozásokat” – tette hozzá az államtitkár.

Többé az önrész sem akadály

"Mivel a pályázati program első szakaszában általában nem szükséges bizonyítani az önerő meglétét, ami a teljes fejlesztés akár 50-60%-a is lehet, gyakran csak a pályázat elnyerése után kezdődik el a finanszírozási terv megalkotása. Ilyenkor szembesülnek a cégek a folyamat következő kihívásával: honnan teremtsék elő a szükséges önerőt?" – mutatott rá Katona Bence, a Hiventures tőkealap-kezelő vezérigazgatója, aki szerint a finanszírozási terv a beruházási és finanszírozási döntések egyik kardinális pontja, különösen annak tekintetében, hogy a magyar kkv-k tőkeellátottsága elmarad az uniós átlagtól.

A tőkefinanszírozás ugyanakkor egyszerre két égető kérdésre adhat választ: egyrészt biztosíthatja az aktuális pályázathoz szükséges önrészt, másrészt makrogazdasági szemszögből kompenzálhatja a szektor hagyományosan tőkehiányos helyzetét. „Egyre több cég használja sikeresen a forrásbevonás kapcsán ma már igen széles hazai finanszírozói palettát. A cégek számára jól ismert banki hitelek és európai uniós források mellett ma már számos cég valósít meg jelentős összegű beruházást kötvénykibocsátáson keresztül, vagy von be intézményi tőkebefektetőt azzal a céllal, hogy gyorsabb pályán érje el növekedési céljait.

A Hiventures vállalati alapja által nyújtott intézményi tőke jól kombinálható vissza nem térítendő támogatásokkal,

hiszen állami támogatástól mentes, piaci alapú befektetésként a támogatáshoz elvárt önerő – esetenként jelentős összegét – tudja biztosítani” – tette hozzá Katona Bence.

A Hiventures az elmúlt években rendkívül aktív volt a korai fázisú vállalkozások finanszírozása terén, a koronavírus-járvány okozta új helyzetben pedig szintet lépett kkv-kat és nagyvállalatokat célzó programjaival. Már a kkv-k és nagyvállalatok számára is professzionális finanszírozási megoldásokat ajánl, amelyek optimálisak lehetnek egy-egy fejlesztés során, amelyet az adott cég akár a fentebb bemutatott pályázati programok keretében valósítana meg.

A tapasztalt pénzügyi vezetők egy több százmilliós, vagy akár több milliárdos fejlesztés megindítása előtt alaposan számba veszik a finanszírozási lehetőségeket a vállalat sajátosságai, valamint a piaci környezet alapján.

Az optimális tőkeszerkezet kialakítása ugyanis fontos kulcseleme kell, hogy legyen a növekedési stratégiának.

A magyar vállalatok körében továbbra is a bankhitel a leggyakoribb eszköz az önrész előteremtéséhez, ennek azonban az a hátránya, hogy a folyamatos törlesztési kényszer terhet ró a napi működésre, ami miatt hosszabb távon áldozatul eshet a növekedés. Így túl drága lehet a banki hitel még akkor is, ha összességében alacsonyabb a finanszírozási költsége. „Nem érdemes azt mondani, hogy ne legyen bankhitel, de az fontos, hogy olyan mértékben terhelje a cég fizetőképességét, ami nem jelent túlzott tulajdonosi kockázatot és mellette megfelelő tartalékokkal rendelkezik a vállalkozás akár váratlan helyzetekre is, mégis maximálisan ki tudja használni az európai uniós forrásokban rejlő növekedési lehetőségeket.” – teszi hozzá Katona Bence.

A cikk megjelenését a Hiventures támogatta.

Címlapkép forrása: Getty Images