Mi várható az árak tekintetében a most nyugodtabbnak tűnő energiaár-környezet mellett és meddig érdemes kivárni a jövőbeli energiabeszerzés elintézésével? Milyen ajánlatokat nyújtanak mostanában a kereskedők, milyen új típusai vannak a szerződéseknek és ezeknél mit kell figyelni jogi, illetve gyakorlati szemmel? Hogyan lehet megbirkózni az energiabeszerzés feladataival egy ennyire nehezen tervezhető piaci-gazdasági környezetben? Többek között erre keressük a választ április 18-i Vállalati Energiabeszerzés című konferenciánkon, ahol Légrádi Gergely és Hanis Dávid jogi megközelítéssel mutatja be a piacon elérhető új típusú energiabeszerzési lehetőségeket, konstrukciókat.
A tavalyi drasztikus gáz- és áramtőzsdei áremelkedésre és a visszaeső piaci likviditásra számos energiakereskedő a fizetési feltételek szigorítása mellett azzal reagált ősszel, hogy a szokásos fix helyett változó áras, index alapú árajánlatot adott az energiafelhasználó ügyfelének. Jogi szemmel ezen a területen milyen főbb változásokat emelnének ki?
Hanis Dávid: A piaci környezet drasztikus megváltozása az energiakereskedőket és a felhasználókat - és itt elsősorban nem a lakosságról beszélünk - egyaránt nehéz helyzetbe hozta. A kereskedők számára a már megkötött szerződések változatlan üzleti tartalommal már nem, vagy jelentős kihívások mellett voltak fenntarthatók. Ha gazdaságilag nem akartak nehéz helyzetbe kerülni, vagy éppen ellehetetlenülni, a még „élő” szerződéseik esetén azok módosítását kellett elérniük, míg lejáró szerződéseik meghosszabbítása vagy új ajánlattétel esetén a korábbi, „bejáratott” árazási és termék-struktúrájukat már nem tudták alkalmazni. A felhasználóknak pedig el kellett fogadniuk, hogy piaci pozíciójuk alapvetően megváltozott: a stabil működésükhöz feltétlenül szükséges energia jelentősen megdrágult, a termékek árai kiszámíthatatlanul változtak meg, a kereskedőváltás pedig nem feltétlenül és nem minden esetben jelentett reális alternatívát a kínálati piac egészének érintettsége miatt.
A piaci kihívásokhoz tehát mind a kereskedői, mind a felhasználói oldalnak alkalmazkodnia kellett, ez pedig a legtöbb esetben tárgyalóasztalhoz ültette a feleket. Ahogy említettük,
az igazi kihívást az jelentette, amikor a kereskedők a már megkötött energiaellátási szerződések teljes „üzleti” feltételrendszerét újra kívánták tárgyalni az árazástól kezdve a termékeken keresztül egészen a fizetési feltételekig.
Azt, hogy ügyvédként mire kellett figyelemmel lenni, elsősorban az döntötte el, hogy melyik fél érdekét kellett képviselnünk, még akkor is, ha igyekeztünk mindenkor a kompromisszumos megoldásra törekedni.
Légrádi Gergely: Általánosságban elmondható, hogy ezekben a helyzetekben elsőként meg kellett értenünk az adott fél üzleti érdekét, elvárásait és kockázati profilját, hiszen ez határozta meg a jogi feladatokat és a teljes tárgyalási folyamatot. Ezt követően fel kellett mérnünk a felek mozgásterét, azt, hogy például mit enged meg a már megkötött szerződés és az alkalmazandó jogszabályok. A munkánk során mindig vizsgálnunk kellett, hogy az új üzleti tartalom és struktúra miként illeszthető be a már meglévő szerződésbe, azaz mely rendelkezéseket, milyen tartalommal és hatályba lépéssel szükséges módosítani, továbbá mi lesz a sorsa a kereskedő által már megvásárolt vagy lekötött energiapiaci termékeknek, a folyamatban lévő szállításoknak, így mikor zárják a felek a pozícióikat, hogyan számolnak el egymással.
Arra is nagy hangsúlyt fektettünk, hogy szükséges-e módosítani a fizetési feltételeket és a kapcsolódó bank-, vagy anyavállalati garanciákat, valamint hogy változik-e a szerződés időtartama és az „exit” lehetőségek, például a felmondási okok. Külön figyelmet kellett fordítani továbbá arra is, hogy
a kereskedő magatartását, adott esetben határozott fellépését az adott körülmények fényében lehetett-e - akár előzetes - szerződésszegésként értelmezni,
ugyanis ne feledjük, hogy a kedvezőtlen piaci változásokra való hivatkozás önmagában, erre vonatkozó szerződéses rendelkezés nélkül, nem jogosítja fel az érintett felet a szerződéstől való eltérésre.
Mit tapasztal az Oppenheim Ügyvédi Iroda, mennyire vannak felkészülve ezekre a szerződéses rendszerbeli változásokra a vállalkozások, energiakereskedők?
Légrádi Gergely: A szerződéses keretek, amint említettük, adottak, zömében azok üzleti, vagy ha úgy tetszik, kereskedelmi, tartalma változott és van változóban. Ezt pedig a piaci környezet átalakulása, a bizonytalanság és a kiszámíthatatlanság indukálta. Úgy látjuk viszont, hogy mind az energia-felhasználó vállalkozások, mind pedig az energia-kereskedők hatékonyan és gyors ütemben alkalmazkodtak a megváltozott piaci környezethez. Az alkalmazkodás nyilvánvalóan elemi érdekük volt, hiszen, ha talpon kívántak maradni és profitábilisan működni, nem volt más választásuk.
Milyen jogi nehézségekre számíthatnak a versenypiaci áramszolgáltatás területén a kkv-k és az energiakereskedők?
Hanis Dávid: Úgy látjuk, hogy
a legnagyobb kihívást és a szokásostól eltérő jogi nehézségeket az érzékeny geopolitikai helyzet és a jogalkotás okozhatja:
így például léteznek-e szerződésben rögzített mechanizmusok arra az esetre, ha rendkívüli beszerzési nehézségek lépnek fel, szűkül a kínálat, EU-s vagy nemzeti szintű jogalkotás módosítja a már megkötött szerződéseik tartalmát. Mi történik akkor, ha korlátozni kell egyes fogyasztók energiafelhasználását, hol húzzák meg a felek a határt a jelentős kedvezőtlen változás („material adverse change”) és a vis maior esetek között? Végül, hogyan „egyensúlyoznak” a szerződéses felek az energia-szektort átható, eltérést nem engedő közjogi szabályrendszer és a szerződési szabadság adta azon joguk között, hogy a szerződések tartalmát alapvetően maguk határozzák meg? A jogi munka kihívása éppen abban áll, hogy az ilyen esetekre – amennyire lehet – felkészülve adjunk megoldási javaslatokat ügyfeleink számára.
Az elmúlt hónapok hektikus energiaára és a megváltozott energiakereskedői szerződéses konstrukciók alapján mit tapasztalnak a vállalati ügyfelek részéről, megélénkült-e a valamilyen kiszámítható keretrendszer (PPA) szerinti energiabeszerzés iránti érdeklődés?
Légrádi Gergely: Hangsúlyosan. A háztartási méretű, fotovoltaikus kiserőművek, jellemzően tehát a családi házak tetőszerkezetére szerelt naperőművek piacán évek óta tartó növekedés az ipari méretű felhasználók esetében is jelentkezett, az utóbbi egy-két évben talán még erőteljesebben. A többféle jogi konstrukcióban megvalósítható PPA szerződésekkel az ipari méretű felhasználók ugyanis két legyet üthetnek egy csapásra:
egyszerre felelhetnek meg a leggyakrabban vállalat-csoport szinten előírt ún. zöld elvárásoknak (minél nagyobb arányú „zöld-energia” felhasználása az ipari termelés során) és csökkenthetik függőségüket az energiapiac volatilitásától.
Ez utóbbi oka, hogy a PPA szerződések esetében a felhasználók tervezhető, kiszámítható költségekkel számolhatnak.
Hanis Dávid: Az egyik gyakran követett modell esetében a felhasználó a maga számára termel - megépítteti a PV erőművet egy vállalkozóval, aztán ő maga lesz a villamosenergia-termelő a szükséges engedélyek birtokában -, ekkor a kivitelezési és üzemeltetési díjjal kell fix költségként számolnia. Egy másik elterjedt megoldás esetében a felhasználó nem csupán a létesítési fázisra bízza meg a vállalkozót, de a teljes PPA szerződés futamideje alatt, amely általában 10-20 év, a vállalkozó marad villamosenergia-termelő, ő üzemelteti a PV parkot. Tehát a felhasználó csak a földfelszíni vagy tetőfelületeit bocsátja a termelő rendelkezésére, míg a termelő eladja a megtermelt áramot a felhasználónak a PPA szerződés teljes futamideje során, fix vagy indexált árazás mellett. Természetesen számos további alternatívája van a PPA konstrukcióknak, így rendkívül flexibilisen alakíthatóak a felek igényeihez. Talán éppen ez az oka annak, hogy a piac szereplői ennyire megkedvelték az ilyen típusú beruházásokat az elmúlt időszakban.
Új típusú szerződéses konstrukciók, árindexálás (spot, forward), felárak és előre fizetés - mire kell figyelni és miért annyi az annyi? Energiahatékonyság best practice-ek - milyen beruházás támogatja leginkább a költséghatékony vállalati működést? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphatnak a résztvevők a Portfolio április 18-i Vállalati Energiabeszerzés című konferenciáján, amelynek részletei itt érhetők el, jelentkezni pedig itt lehet.
Címlapkép: Getty Images
A cikk megjelenését az Oppenheim Ügyvédi Iroda támogatta.
Elfogyott Brüsszel türelme: példátlan csapás készül Oroszország ellen
Még sosem használták ezt az eszközt, senki ellen.
Otthon Start program: egységes reklámot írt elő a kormány
Rendeletben, a bankoknak, ingatlanhirdető portáloknak és ingatlanközvetítőknek.
Megjött a figyelmeztetés: katonai járművek lépnek be Magyarországra
Három napig halad majd át a konvoj hazánkon.
Megdicsérte Oroszországot a világ egyik legerősebb vezetője
Úgy látják, példátlanul erős a kötelék.
Már csak ez hiányzott, kimondták: újabb válság ütötte fel a fejét a németeknél
Ez is a gyenge gazdaság hatása.
Nem áll le a Rheinmetall: hamarosan a hadihajó-bizniszbe is beszállhatnak
Az NVL megvásárlása iránt érdeklődnek.
Építkeznél az Otthon Starttal? Rád speciális szabályok vonatkoznak, amikről tudnod kell!
Jó hír, hogy az Otthon Start Program nemcsak lakásvásárlásra, hanem építkezésre is felhasználható. Ám aki házat szeretne építeni a 3%-os hitelből, annak számolnia kell azzal, hogy ez jóva
Az USA adósság mögötti árnyékkereslet felemelkedése
Az amerikai államkötvények piacán a hedge fundok és a stabil érmék kibocsátói egyre fontosabbá válnak a napi árazásban. Ezek a szereplők gyakran a rövid távú profitra és piaci feltételek
A világ legnagyobb kibocsátói
A világ szén-dioxid- és metánkibocsátásának jelentős részéért csupán néhány vállalat tehető felelőssé. Mai bejegyzésünkben velük foglalkozunk.
Tartozik-e nekünk az állam, ha van pénzünk?
Egy modern bankjegy tulajdonosa nem követelhet semmi "értékesebbet" az államtól a pénzéért cserébe. Miért sorolják a készpénzt mégis az államadóssághoz a statisztikák? És számít-e ez
Trump Signs Stablecoin Law - But Can We Stabilize the Stablecoin?
In a landmark move, the United States has passed a long-awaited law regulating stablecoins, signalling a turning point for digital assets pegged to the U.S. dollar. What if making stablecoins more stable o
ESG és adózás: így kapcsolódik össze a társadalmi felelősségvállalás és a vállalati adományozás
Az elmúlt években egyre nagyobb figyelmet kapott az ESG, azaz a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontokat figyelembe vevő működés. Az ESG nem csupán trend vagy megfelelési k
Zsugorodó világ, táguló tudomány - együttműködés és rivalizálás a fejlődés motorjaként
Verseny vagy együttműködés? A tudomány és technológia fejlődését évszázadokon át ez a kettősség hajtotta előre. Ma a világ zsugorodóban, az elmúlt évtizedekben egyre több a közös kut
Indul a verseny a jövő energiájáért - Megnyílt az EKFI 2025 pályázat!
Olyan energetikai problémáról tudsz, amit csak te vagy képes megoldani? Ha igen, akkor most itt az idő, hogy megmutasd.
Limit, Stop, vagy Piaci? Megbízások, amikkel nem lősz mellé!
Ismerd meg a tőzsdei megbízások világát, és tanulj meg profin navigálni a piacokon!
Bikák és Medvék: Kivel jobb haverkodni a tőzsdén?
Hogyan ismerd fel, hogy épp emelkedő (bull) vagy csökkenő (bear) piacon jársz? Megtanulhatod, mikor érdemes növelni a kockázatvállalást, és mikor jobb óvatosan hátrálni.
Meddig fékezheti az inflációt az árrésstop?
Kozák Tamással, az OKSZ főtitkárával beszélgettünk.
Nagy pofont kaptak a boltok - Mi jön most?
Örülhetnek a vásárlók ennek?
Az európai sikerország is lecsap a bankokra, mégis mi folyik itt?
Mi történik a pénzzel Lengyelországban?
