Drasztikusan megváltoztak az energiabeszerzés szerződéses keretei – Kényes kérdéseket kell végiggondolni

Portfolio

2023. április 14. 07:30

A tavalyi energiaválság miatt drasztikusan megváltoztak az energiabeszerzési lehetőségek, illetve a fizetési feltételek, és jogi szempontból az igazi kihívást az jelentette, amikor a kereskedők a már megkötött energiaellátási szerződések teljes „üzleti” feltételrendszerét újra kívánták tárgyalni az árazástól kezdve a termékeken keresztül egészen a fizetési feltételekig – mutatott rá a Portfolio-nak adott interjúban Légrádi Gergely és Hanis Dávid. Az Oppenheim Ügyvédi Iroda ügyvédei szerint nagyon fontos kérdés, hogy a kereskedő magatartását, fellépését lehetett-e - akár előzetes - szerződésszegésként értelmezni, hiszen a kedvezőtlen piaci változásokra való hivatkozás önmagában, erre vonatkozó szerződéses rendelkezés nélkül, nem jogosítja fel az érintett felet a szerződéstől való eltérésre. Olyan kényes egyensúlyozást igénylő kérdésekre is kitértek, hogy vajon hol húzódik a határ a jelentős kedvezőtlen változás és a vis maior esetek között, illetve hogyan lehet összehangolni a szerződéses szabadság kérdését az egész energiaszektort átható, eltérést nem engedő közjogi szabályokkal. Szó esett arról is az interjúban, hogy a vállalati ügyfelek részéről az utóbbi időben jelentősen megélénkült a PPA konstrukciók iránti igény.

Mi várható az árak tekintetében a most nyugodtabbnak tűnő energiaár-környezet mellett és meddig érdemes kivárni a jövőbeli energiabeszerzés elintézésével? Milyen ajánlatokat nyújtanak mostanában a kereskedők, milyen új típusai vannak a szerződéseknek és ezeknél mit kell figyelni jogi, illetve gyakorlati szemmel? Hogyan lehet megbirkózni az energiabeszerzés feladataival egy ennyire nehezen tervezhető piaci-gazdasági környezetben? Többek között erre keressük a választ április 18-i Vállalati Energiabeszerzés című konferenciánkon, ahol Légrádi Gergely és Hanis Dávid jogi megközelítéssel mutatja be a piacon elérhető új típusú energiabeszerzési lehetőségeket, konstrukciókat.

A tavalyi drasztikus gáz- és áramtőzsdei áremelkedésre és a visszaeső piaci likviditásra számos energiakereskedő a fizetési feltételek szigorítása mellett azzal reagált ősszel, hogy a szokásos fix helyett változó áras, index alapú árajánlatot adott az energiafelhasználó ügyfelének. Jogi szemmel ezen a területen milyen főbb változásokat emelnének ki?

Hanis Dávid: A piaci környezet drasztikus megváltozása az energiakereskedőket és a felhasználókat - és itt elsősorban nem a lakosságról beszélünk - egyaránt nehéz helyzetbe hozta. A kereskedők számára a már megkötött szerződések változatlan üzleti tartalommal már nem, vagy jelentős kihívások mellett voltak fenntarthatók. Ha gazdaságilag nem akartak nehéz helyzetbe kerülni, vagy éppen ellehetetlenülni, a még „élő” szerződéseik esetén azok módosítását kellett elérniük, míg lejáró szerződéseik meghosszabbítása vagy új ajánlattétel esetén a korábbi, „bejáratott” árazási és termék-struktúrájukat már nem tudták alkalmazni. A felhasználóknak pedig el kellett fogadniuk, hogy piaci pozíciójuk alapvetően megváltozott: a stabil működésükhöz feltétlenül szükséges energia jelentősen megdrágult, a termékek árai kiszámíthatatlanul változtak meg, a kereskedőváltás pedig nem feltétlenül és nem minden esetben jelentett reális alternatívát a kínálati piac egészének érintettsége miatt.

A piaci kihívásokhoz tehát mind a kereskedői, mind a felhasználói oldalnak alkalmazkodnia kellett, ez pedig a legtöbb esetben tárgyalóasztalhoz ültette a feleket. Ahogy említettük,

az igazi kihívást az jelentette, amikor a kereskedők a már megkötött energiaellátási szerződések teljes „üzleti” feltételrendszerét újra kívánták tárgyalni az árazástól kezdve a termékeken keresztül egészen a fizetési feltételekig.

Azt, hogy ügyvédként mire kellett figyelemmel lenni, elsősorban az döntötte el, hogy melyik fél érdekét kellett képviselnünk, még akkor is, ha igyekeztünk mindenkor a kompromisszumos megoldásra törekedni.

Légrádi Gergely: Általánosságban elmondható, hogy ezekben a helyzetekben elsőként meg kellett értenünk az adott fél üzleti érdekét, elvárásait és kockázati profilját, hiszen ez határozta meg a jogi feladatokat és a teljes tárgyalási folyamatot. Ezt követően fel kellett mérnünk a felek mozgásterét, azt, hogy például mit enged meg a már megkötött szerződés és az alkalmazandó jogszabályok. A munkánk során mindig vizsgálnunk kellett, hogy az új üzleti tartalom és struktúra miként illeszthető be a már meglévő szerződésbe, azaz mely rendelkezéseket, milyen tartalommal és hatályba lépéssel szükséges módosítani, továbbá mi lesz a sorsa a kereskedő által már megvásárolt vagy lekötött energiapiaci termékeknek, a folyamatban lévő szállításoknak, így mikor zárják a felek a pozícióikat, hogyan számolnak el egymással.

Arra is nagy hangsúlyt fektettünk, hogy szükséges-e módosítani a fizetési feltételeket és a kapcsolódó bank-, vagy anyavállalati garanciákat, valamint hogy változik-e a szerződés időtartama és az „exit” lehetőségek, például a felmondási okok. Külön figyelmet kellett fordítani továbbá arra is, hogy

a kereskedő magatartását, adott esetben határozott fellépését az adott körülmények fényében lehetett-e - akár előzetes - szerződésszegésként értelmezni,

ugyanis ne feledjük, hogy a kedvezőtlen piaci változásokra való hivatkozás önmagában, erre vonatkozó szerződéses rendelkezés nélkül, nem jogosítja fel az érintett felet a szerződéstől való eltérésre.

Mit tapasztal az Oppenheim Ügyvédi Iroda, mennyire vannak felkészülve ezekre a szerződéses rendszerbeli változásokra a vállalkozások, energiakereskedők?

Légrádi Gergely: A szerződéses keretek, amint említettük, adottak, zömében azok üzleti, vagy ha úgy tetszik, kereskedelmi, tartalma változott és van változóban. Ezt pedig a piaci környezet átalakulása, a bizonytalanság és a kiszámíthatatlanság indukálta. Úgy látjuk viszont, hogy mind az energia-felhasználó vállalkozások, mind pedig az energia-kereskedők hatékonyan és gyors ütemben alkalmazkodtak a megváltozott piaci környezethez. Az alkalmazkodás nyilvánvalóan elemi érdekük volt, hiszen, ha talpon kívántak maradni és profitábilisan működni, nem volt más választásuk.

Milyen jogi nehézségekre számíthatnak a versenypiaci áramszolgáltatás területén a kkv-k és az energiakereskedők?

Hanis Dávid: Úgy látjuk, hogy

a legnagyobb kihívást és a szokásostól eltérő jogi nehézségeket az érzékeny geopolitikai helyzet és a jogalkotás okozhatja:

így például léteznek-e szerződésben rögzített mechanizmusok arra az esetre, ha rendkívüli beszerzési nehézségek lépnek fel, szűkül a kínálat, EU-s vagy nemzeti szintű jogalkotás módosítja a már megkötött szerződéseik tartalmát. Mi történik akkor, ha korlátozni kell egyes fogyasztók energiafelhasználását, hol húzzák meg a felek a határt a jelentős kedvezőtlen változás („material adverse change”) és a vis maior esetek között? Végül, hogyan „egyensúlyoznak” a szerződéses felek az energia-szektort átható, eltérést nem engedő közjogi szabályrendszer és a szerződési szabadság adta azon joguk között, hogy a szerződések tartalmát alapvetően maguk határozzák meg? A jogi munka kihívása éppen abban áll, hogy az ilyen esetekre – amennyire lehet – felkészülve adjunk megoldási javaslatokat ügyfeleink számára.

Az elmúlt hónapok hektikus energiaára és a megváltozott energiakereskedői szerződéses konstrukciók alapján mit tapasztalnak a vállalati ügyfelek részéről, megélénkült-e a valamilyen kiszámítható keretrendszer (PPA) szerinti energiabeszerzés iránti érdeklődés?

Légrádi Gergely: Hangsúlyosan. A háztartási méretű, fotovoltaikus kiserőművek, jellemzően tehát a családi házak tetőszerkezetére szerelt naperőművek piacán évek óta tartó növekedés az ipari méretű felhasználók esetében is jelentkezett, az utóbbi egy-két évben talán még erőteljesebben. A többféle jogi konstrukcióban megvalósítható PPA szerződésekkel az ipari méretű felhasználók ugyanis két legyet üthetnek egy csapásra:

egyszerre felelhetnek meg a leggyakrabban vállalat-csoport szinten előírt ún. zöld elvárásoknak (minél nagyobb arányú „zöld-energia” felhasználása az ipari termelés során) és csökkenthetik függőségüket az energiapiac volatilitásától.

Ez utóbbi oka, hogy a PPA szerződések esetében a felhasználók tervezhető, kiszámítható költségekkel számolhatnak.

Hanis Dávid: Az egyik gyakran követett modell esetében a felhasználó a maga számára termel - megépítteti a PV erőművet egy vállalkozóval, aztán ő maga lesz a villamosenergia-termelő a szükséges engedélyek birtokában -, ekkor a kivitelezési és üzemeltetési díjjal kell fix költségként számolnia. Egy másik elterjedt megoldás esetében a felhasználó nem csupán a létesítési fázisra bízza meg a vállalkozót, de a teljes PPA szerződés futamideje alatt, amely általában 10-20 év, a vállalkozó marad villamosenergia-termelő, ő üzemelteti a PV parkot. Tehát a felhasználó csak a földfelszíni vagy tetőfelületeit bocsátja a termelő rendelkezésére, míg a termelő eladja a megtermelt áramot a felhasználónak a PPA szerződés teljes futamideje során, fix vagy indexált árazás mellett. Természetesen számos további alternatívája van a PPA konstrukcióknak, így rendkívül flexibilisen alakíthatóak a felek igényeihez. Talán éppen ez az oka annak, hogy a piac szereplői ennyire megkedvelték az ilyen típusú beruházásokat az elmúlt időszakban.

Új típusú szerződéses konstrukciók, árindexálás (spot, forward), felárak és előre fizetés - mire kell figyelni és miért annyi az annyi? Energiahatékonyság best practice-ek - milyen beruházás támogatja leginkább a költséghatékony vállalati működést? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphatnak a résztvevők a Portfolio április 18-i Vállalati Energiabeszerzés című konferenciáján, amelynek részletei itt érhetők el, jelentkezni pedig itt lehet.

Címlapkép: Getty Images

A cikk megjelenését az Oppenheim Ügyvédi Iroda támogatta.