Összefognak a magyar biztosítási alkuszok, itt a válasz a reformjavaslatokra

Egyre szorosabb az együttműködés a két nagy hazai alkuszszervezet, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) és a Magyar Biztosítási Alkuszok Szövetsége (MABIASZ) között. Milyen eredményeket értek el eddig közösen, és melyek az együttes célkitűzéseik?

Papp Lajos: Régi-új együttműködés ez a 30 éves FBAMSZ és a 20 éves MABIASZ között. A legtöbb egyeztetésen az elmúlt két évtizedben is együtt vettünk részt, és közös álláspontot alakítottunk ki, de a koronavírus-járvány időszakában egy kicsit megkopott a partnerség. Idén viszont ismét szorosabbra fűztük a szálakat: együttműködünk a különböző szakmai szekciókban és az oktatás területén, közösen értelmezzük a biztosítói együttműködési megállapodások feltételeit, és amiben csak lehet, egységes álláspontot képviselünk a jogalkotók és a Magyar Nemzeti Bank mint felügyeleti hatóság felé is. A FBAMSZ 72, a MABIASZ 132 tagot tömörít jelenleg, az együttesen kezelt biztosítási állomány az 500 milliárd forintot közelíti. A tagszámban a MABIASZ, míg az állomány volumenében a FBAMSZ mutatója jobb.

Püski András: Érdekes, hogy

miközben az osztrák piac elbír 1500 alkuszcéget, nálunk folyamatosan csökken az alkuszok száma. Ma már csak alig több mint 300 alkuszcég működik, ami egyáltalán nem jó tendencia.

Bár az európai országok többségében nem egy alkuszszövetség működik, nálunk szinte minden esetben kérdésként vetődik fel, hogy miért is működik a két nagy alkuszszövetség külön Magyarországon. Először a nyugati tapasztalattal rendelkező multibrókerek jelentek meg nálunk, akik megalakították a FBAMSZ-t. Közben elkezdett felépülni egy hazai alkusztársadalom is, amely elsősorban kis- és középvállalkozókból állt, és részben eltérő érdekekkel rendelkezett. Azt a célt tűztük ki, hogy nekik segítsünk. Az idő múlásával azonban egyre hasonlóbb kihívásokkal néztünk szembe a nagyobb alkuszcégekkel, a két szervezet tagsága a cégméret és a tulajdonosi háttér alapján is elkezdett kiegyenlítődni. Ma már számos rendezvényt közösen tartunk, együttesen lépünk fel.

Az idei jogszabályi változások hatására 2024 márciusa igazi újdonságot fog hozni: lakásbiztosítási kampányra fog sor kerülni Magyarországon. Jól sejtem, hogy ez lesz a közeljövő együttműködésének egyik mérföldköve?

Püski András: Részben igen. A biztosítók és az alkuszok között megpróbálunk egy egységes eljárásrendet kialakítani annak érdekében, hogy még csak véletlenül se maradjanak pár órára vagy napra sem lakásbiztosítás nélkül azok, akik újrakötnek vagy átkötnek a lakásbiztosítási kampányban. Ide tartozik a felmondás, a szerződéskötés és a díjrendezés eljárásának az egységessé tétele is, emellett a jogszabályok értelmezésében is egységesek igyekszünk lenni mind egymással, mind pedig a biztosítókkal, a későbbi félreértéseket és jogvitákat elkerülendő.

Milyen élesek az érdekellentétek a nagy és a kisebb állománnyal rendelkező biztosítók, illetve a biztosítók és az alkuszok között azt illetően, hogy mennyire legyen intenzív a lakásbiztosítási kampány? Hány váltóra számítanak?

Püski András: Teljesen logikus és természetes, hogy vannak érdekellentétek. Azok a biztosítók, amelyek jelentős lakásbiztosítási állománnyal rendelkeznek, ennek megtartásában érdekeltek. A kisebb biztosítók és az alkuszok is az ügyfélszerzésre törekszenek, de ha ezt tisztességes és korrekt üzleti eszközökkel teszik, akkor az megfelel a jogalkotó szándékának és a kampány szellemiségének.

Papp Lajos: Szerintem mindenki jól végzi majd el a saját házi feladatát. Ne felejtsük el, hogy nem a kgfb-piacról van szó, ahol az ügyfelek nagy része szinte kizárólag a díjat nézi, gondolván azt, hogy nem a saját kárának a megtérítésére szerződik a biztosítóval. Az ügyfeleknek érteniük kell, hogy a lakásbiztosítás esetében saját maguknak vásárolnak védelmet. A legfontosabb szerintem az, hogy ha valaki vált, véletlenül se csak lemondja a biztosítását, hanem újat is kössön, méghozzá úgy, hogy a számára szükséges biztosítás fedezetek mindegyikét tartalmazza a biztosítási szerződés, és a biztosítási összegek is megfelelőek legyenek. Attól, hogy valaki online meg tud kötni egy lakásbiztosítást magának, még nem lesz a téma szakértője. A több mint 3 millió szerződést kezelő piacon

én márciusban mintegy 100 ezer váltóra számítok, a meglévő biztosítójuknál azonban akár félmillióan is átdolgoztathatják a meglévő szerződésüket,

ha aktívan sikerül megszólítania a piaci szereplőknek az ügyfeleket. Ez utóbbi lehet a kampány igazi értéke.

Egy július elején közzétett 12 pontos javaslatcsomaggal reformálná meg a biztosítói és a közvetítői piacot a Keszthelyi Erik által vezetett legnagyobb hazai alkuszcég. Miért nem az érdekvédő szakmai szervezetek, vagyis Önök állnak elő ezen a piacon ilyen határozott jövőképpel és konkrét javaslatokkal?

Papp Lajos: Mi sem ültünk ölbe tett kézzel. Rendezvényeinken most már évtizedek óta biztosítunk fórumot valamennyi érdekelt, a biztosítók, a közvetítők, a kormányzat és a felügyelet számára a párbeszédhez. Nem is eredmény nélkül:

a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások jelenlegi szabályozása például nagyban szövetségeink munkájához kötődik. Mára már kijelenthető, hogy ez a rendszer messzemenőkig az ügyfelek érdekét szolgálja,

hiszen képes biztosítani a károk és a díjak egészséges egyensúlyát, aminek a fenntartására a felügyelet is kiemelt figyelmet fordít. Nem kell arra számítani, hogy a piac egyes szereplői kapitulálni fognak, de arra sem, hogy egyes szereplők erőfölénnyel tornázzák felfelé a díjakat. A magyar állam szerencsére kikéri a szakmai szervezetek véleményét is, ami különösen fontos például az EU-ból érkező új elképzelések értelmezése és véleményezése terén. Csak hogy a legújabb példát említsem: a lakossági befektetési termékek értékesítésének ösztönzőrendszerére irányuló, EU-s ámokfutásként értékelhető kezdeményezések kapcsán a Gazdaság Fejlesztési Minisztérium és a szakmai szövetségek álláspontja gyakorlatilag megegyezik, láthatóan nemcsak kikérték, de adtak is a véleményünkre.

Püski András: Rengeteg dologban értünk el eredményeket, de ezeket nem a sajtón keresztül vagy marketingeszközökkel, hanem szakmai egyeztetéseken és fórumokon képviseltük. Én az eredmények között

az alkuszi állomány örökíthetőségét és átruházhatóságát említeném, ami néhány évvel ezelőtt még nem volt lehetséges. Egy évtizedet kellett rajta dolgoznunk, de sikerült, ezt tartom a legnagyobb közös eredménynek, amit elértünk.

Papp Lajos: Az aktuális céljaink között szerepel (bár már nagyon régóta terítéken van az általunk kezdeményezett szakmai egyeztetéseken)

a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokhoz (kgfb) kapcsolódó, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) által kezelt kártörténeti nyilvántartásban szereplő adatok lekérdezhetősége

a biztosításközvetítők számára is. Ehhez nem szükséges jogszabályváltoztatás, ezért nehezen érthető, miért nem sikerül most már rendkívül régóta megoldanunk ezt a kérdést a biztosítási szakmán belül. Az ügyfelek adminisztrációs terheit csökkentenénk ezzel, mint ahogy azzal is, ha az állam által kezelt lakcím- és gépjármű-nyilvántartás adataihoz lehetne hozzáférésünk a kötési folyamat során.

Hogy fogadták, mit válaszoltak, és ha még nem válaszoltak, ebben az interjúban mit válaszolnak a Hungarikum megkeresésére?

Papp Lajos: Keszthelyi Erik mindkét alkuszszövetségnek elküldött levele úgy fogalmaz, hogy átadja nekünk azt a 12 pontos javaslatcsomagot, amely a Gazdaságfejlesztési Minisztérium, a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Biztosítók Szövetsége részére került összeállításra.

Szó sincs arról, hogy a véleményünket vagy a támogatásunkat kérte volna.

Ezért volt meglepő, amit aztán erről a Portfolio-nak nyilatkozott. Természetesen van véleményünk róla: a javaslatcsomag egyes elemeivel egyetértünk, másokkal nem. Üdvözöljük például a kártörténeti nyilvántartás lekérdezhetőségére vonatkozó, a miénkkel egybevágó szándékot, viszont nem értünk egyet a többes ügynökök állományátruházásának a lehetővé tételével, mert az kizárólag parciális üzleti érdekeket szolgálna. 

UPDATE: A Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt. 2023. november 2-ai reakciója a fent elhangzottakra
"Ezúton megerősítjük, hogy a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt. a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége és a Magyar Biztosítási Alkuszok Szövetsége elnökét – Papp Lajos és Püski András urakat – 2023. június 21-én e-mailben megküldött hivatalos meghívó keretében invitálta meg a Társaság 2023. július 3-án megrendezésre került exkluzív sajtóreggelijére. A meghívásra a fenti szövetségek részvételi szándékukat visszajelezték, és képviseletüket is tették az eseményen, ahol további felkérést kaptak az együtt gondolkodásra. Ezt követően 2023. július 7-én e-mailen kiküldött levél formájában megküldésre került az eseményen való részvételükre vonatkozó hivatalos köszönőlevél, mely a közös együttműködésre vonatkozó felkéréssel zárult. A köszönőlevél mellett 2023. július 12-én a Hungarikum Alkusz 22 oldalas tájékoztatólevél formájában is elküldte a két szövetség részére a 12 pontot tartalmazó teljes javaslatcsomagot, melyben ismételten felkérte őket a partneri együttműködésre. A fentiekben hivatkozott 2023. július 7-én és 2023. július 12-én megküldött levelek közül a szövetségek részéről egyikre sem érkezett válasz a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt. felé."

Mi a véleményük arról, hogy új biztosítási tanácsadói szervezet alakul a FBAMSZ és a MABIASZ mellett? Konkurenciát kapnak?

Püski András: Igazából nem, hiszen az alkusz attól alkusz, hogy van tanácsadója. Ha egy alkusz tagja egy szövetségnek, akkor a tanácsadóival együtt a tagja. Egyelőre tehát kicsit megfoghatatlannak tartom a kezdeményezést.

Papp Lajos:

Szívesen együttműködünk a Keszthelyi Erik vezette Hungarikummal, sőt öröm számunkra, hogy a legerősebb alkuszcégként a piac egészére vonatkozó célokat tűz ki.

Bármikor szívesen együttgondolkodunk velük ezekben a témakörökben. A szervezet azonban, amelyet létre akar hozni, elsőre olyan nekem, mint amikor a vállalat vezérigazgatója hoz létre egy szakszervezetet. Ettől függetlenül, ha megalakul az új szövetség, szívesen együttműködünk velük is a biztosítási, ezen belül pedig az alkuszi szakma, vagyis végső soron az ügyfelek érdekében.

Hogyan érhetjük el a 3 százalék feletti biztosítási penetrációt Magyarországon, amit mindenki, egységesen célnak tart?

Püski András: Olyan egyértelmű ez! Magyarországon, de egész Európában is igaz, hogy a biztosítási terméket értékesíteni kell. Az értékesítés legfőbb bázisa a személyes értékesítés, azon belül az alkuszok. Ha az alkuszok száma csökken, akkor a penetráció is csökken. Nem tartom helyesnek, hogy adminisztrációval és bürokráciával terhelik túl az alkuszokat. Különösen a kisebb állományú vidéki közvetítők birkóznak meg ezzel nehezen. Annyi előírás van, hogy már alig tudnak megfelelni az egyre sokasodó követelményeknek. Ha nagyobb figyelmet fordítanánk arra, hogy vonzó legyen ez a szakma, és megbecsüljük a kis alkuszokat is, akkor minden bizonnyal emelkedne penetráció.

Papp Lajos: Kovács Zsolt miniszteri biztos azt nyilatkozta, hogy közvetítőkre van szükség a nyugdíjpénztári tagtoborzásban. Örülök, hogy ezen a szinten is kimondásra került, amit mi már régóta gondolunk. A nyugdíjpénztári állományok azért nem tudnak gyarapodni, mert ehhez egyszerűen szükséges a közvetítő, az, aki elviszi az üzenetet az emberekhez. Magyarázatra, edukációra, szemléletformáló kommunikációra van szükség, és ez természetesen igaz a biztosítások egészére is. A példánál maradva,

jogszabályi akadálya most sincs a nyugdíjpénztári termékek alkuszi értékesítésének, csak az érdekeltségeket kellene helyre tenni. Fontos lenne a munkáltatói források bevonása is az öngondoskodás piacán.

Ami a nyugdíjpénztári termékekre érvényes, az a biztosításokra is áll. Itt említeném meg a csoportos élet-, baleset- és egészségbiztosításokat, amelyek volumenének érzékelhető növeléséhez szükség lenne a munkaadókra is, hiszen ezeknek a biztosításoknak a megvásárlása lényegesen drágább egyénenként, míg csoportos biztosítások esetén kedvező az ár/érték arány. De visszatérve a nyugdíjtermékekre, ha megfelelőek az ösztönzők, akkor a nyugdíjpénztári termékek és a nyugdíjbiztosítások is remekül megférnek egymás mellett, és nem kannibalizálja egyik a másikat. Összegezve: a penetráció növeléséhez szerintem is több közvetítőre van szükség.

Fotók: Stiller Ákos / Portfolio