Új programot indít a VOSZ: a magyar KKV-k bekerülhetnek a multik látókörébe

Milyen kihívásokkal szembesülhetnek a KKV-k, amikor nemzetközi vállalatok beszállítóivá szeretnének válni?

A kérdés megválaszolásához először is érdemes megbecsülni azt, hogy a KKV-k hány százaléka minősül aktív nagyvállalati beszállítónak - tehát szükséges meghatározni azt a kört, ahol felmerül valamilyen kihívás, ok amiért ez a kapcsolat nem jön létre. A VOSZ Beszállító -fejlesztési Program keretében, a 2024 tavaszán, összesen 400 KKV aktív bevonódásával lezajlott VOSZ Barométer felmérés során többek között azt a kérdéskört is körbejártuk, hogy mik a tapasztalatok a nagyvállalati együttműködés terén, jelenleg milyen a KKV-k kapcsolata a nagyvállalatokkal.  

A VOSZ Barométer eredményei alapján a megkérdezett vállalatok 18%-a rendelkezik aktív nagyvállalati beszállítói kapcsolatokkal - a legfeljebb 5 főt foglalkoztató cégek esetében ez az arány 14%, az 5 főnél többet foglalkoztatók esetében 24%. Tehát a felmérés eredményeiből kiindulva a KKV-k 75 - 85%-a nem rendelkezik nagyvállalati kapcsolattal, amely mögött minden esetben valamilyen egészen konkrét ok áll. Ezek az okok rettentően széles skálán mozoghatnak - felmerülhetnek a vállalati adottságokból, szektorból, egyéb hatásokból eredeztethetően.  

A kapcsolatteremtést akadályozó kihívásokat ezek után célzottan vizsgáltuk mind a nemzetközi értékláncokba történő becsatlakozás, mind a nagyvállalati kapcsolatfenntartás és megtartás vonatkozásában. A vizsgálat során alapul vettük a VOSZ Barométer eredményeit, workshopokat és mélyinterjúkat szerveztünk kisvállalkozók részvételével és interjúkat készítettünk a nagyvállalatok beszállítók kiválasztásáért felelős döntéshozóival.  

Mindezek alapján egy komplex elemzést végeztünk, melynek eredményeként megállapítottuk, hogy a KKV-k 57%-a esetében korlátot jelentenek a nagyvállalati beszállítói láncba történő becsatlakozás tekintetében az előfinanszírozási nehézségek, míg a KKV-k 54%-a ütközik adminisztratív és nyelvi nehézségekbe a beszállító kiválasztási és szerződéskötési folyamat során.

További jelentős kihívások közé sorolandók az információhiány, a kiválasztási kritériumok tekintetében (49%), a kis - és középvállalkozók esetében felmerülő munkaerőhiány (45%), valamint a skálázási, kapacitás bővítési problémák (37%).  

Hogyan segíti elő az helyzetértékelési dokumentum a KKV-k és multinacionális vállalatok közötti együttműködést?

Először is azt szükséges hangsúlyozni, hogy a VOSZ Beszállító-fejlesztési program egy több éven átívelő olyan komplex terv, amelyet hosszú tervezési folyamat előzött meg, annak munkafolyamatai egymásra épülnek, azok szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Így az egyes munkafolyamatokat önállóan nem érdemes értékelni. Azzal viszont érdemes foglalkozni, hogy a helyzetértékelési dokumentum milyen szerepet tölt be a projekt egészében.  

A helyzetértékelési dokumentum azért volt elengedhetetlen része a projektnek, hiszen a tervezési szakaszban objektív alapokon, az egyes szektorokba beáramló külföldi működőtőke értékek alapján meg kellett határozni azokat az iparágakat, ahol egyáltalán gazdaságilag racionális vizsgálni az együttműködés lehetőségét. Magyarán szólva ezek azok a nemzetgazdasági szempontból is kulcs ágazatok, amelyekben az európai uniós átlaghoz mérten is lehet tér a termelékenység növelésére a KKV-k bevonódásával.

Milyen konkrét iparágakra fókuszál a „Beszállítói Program” Magyarországon?

A projekt tervezési fázisában három iparág került kiválasztásra, ahol a nagyvállalati kapcsolatokban rejlő potenciált, együttműködéssel azonosítható pozitív externáliákat részletesen vizsgáljuk. A három iparág a járműipar, az akkumulátor ipar, valamint azt élelmiszeripar.  

A fő kiválasztási szempont az iparágakba beáramló külföldi-működőtőke összege volt. Megállapítható, hogy a 2017 - 2024 időszakban a kiválasztott három szektorokba áramlott be a Magyarországra érkező külföldi-működőtőke közel 80%. Ezen szemponton túl részletesen vizsgáltunk olyan kiválasztási kritériumokat is, mint például, hogy a vállalatok esetében mely iparágakban azonosítható tér még fejlődésre - mégpedig a hatékonysági, termelékenységi viszonyszámok alapján.

Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a VOSZ Beszállító-fejlesztési program hosszútávon nem csak a kiemelt iparágakra kíván fókuszálni. Az iparágak csak és kizárólag azért kerültek kiválasztásra, hogy a tervezési szakasz keretében a programmal elérhető termelékenységi mutatószámok a már tényszerűen meglévő és folyamatban lévő beruházások alapján prognosztizálhatóak legyenek. 

Hogyan választják ki a programban részt vevő KKV-kat? Hogyan mérik majd a program sikerességét és hatását a magyar gazdaságra?

A tervezési szakasz végén a tapasztalatok összegzése alapján elkészülő akciótervben egy részletes képet fogunk kapni, egyrészt arról, hogy melyek azok a területek, ahol a vállalatok fejlesztésre szorulnak, illetőleg melyek azok konkrét lépések, melyekkel a nemzetközi értékláncokba való becsatlakozásuk elősegíthető. Értelemszerűen azok fognak bekerülni a programba, akik vállalják az akciótervben előirányozott fejlesztési javaslatok teljesítését. 

A sikerességet, annak nemzetgazdasági hatásait indirekt módon a termelékenységi mutatókon keresztül tudjuk mérni. A helyzetértékelési dokumentum keretében meghatározásra kerültek bizonyos jövőbeni szcenáriók a termelékenységi mutatószámok javulásának esetében. Az elemzés alapján, amennyiben a KKV-k ledolgoznák az európai uniós átlaghoz viszonyított termelékenységi lemaradás 33%-át, úgy az Magyarországon akár 0,48 százalékpontos GDP növekedési többletet eredményezhetne. Egy ötéves előrejelzési időhorizont végére ez azt jelentené, hogy a nominális GDP közel 2000 milliárd forinttal is magasabb lehetne. Ez a nagyságrend 410-880 milliárd forinttal magasabb éves állami bevételnek feleltethető meg.  

A program megvalósítását követően ezen mérőszámokat fogjuk monitorozni és megnézzük, hogy az általunk készített előzetes becslés mennyire felel majd meg a valóságnak. 

Direkt módon pedig teljesen profánul azzal fogjuk mérni, hogy a részvétel hatására, hány vállalat tudott ténylegesen nagyvállalati beszállítóvá válni. 

Milyen szerepet játszik a VOSZ a program megvalósításában és az eredmények terjesztésében?

A VOSZ számára régóta fontos célkitűzés a beszállítók szervezett fejlesztése, ennek okán indította el a Beszállító-fejlesztési programot is.  Azonban ez a projekt nem csupán egy kipipálandó pont a vezetőségünk listáján: éppen ezért a tervezési szakasz lezárulta után a VOSZ széles körben terjeszteni kívánja a kutatások és a vizsgálatok eredményeit.

Ezen túl pedig a tervezési fázis eredményeire alapozva inkubátor programokat tervezünk indítani, ahol a meghatározott akciópontok megvalósíthatóságát még célzottabban szeretnénk elősegíteni.  A VOSZ a megvalósítási szakaszban aktívan bevonódva részt fog vállalni abban, hogy a KKV-k minél szélesebb körének lehetősége legyen részt venni a programban. Konkrétumokkal természetesen itt is a tervezési fázis lezárását követően tudunk szolgálni.  

Milyen konkrét javaslatokat tartalmaz majd az akcióterv, és hogyan befolyásolhatják ezek a gazdaságpolitikát?

Ahogy említettem jelenleg a tervezési fázisban tartunk, de az elmondható, hogy a kulcsterületek már most körvonalazódnak, amelyek tekintetében célzott intézkedés a VOSZ által egyértelműen várható. Ilyen kulcsterületek például a vizibilitás fokozása, a digitális tudásuk, infrastruktúrájuk fejlesztése, KKV és nagyvállalati kommunikáció javítása.  

Az akcióterv konkrét gazdaságpolitikai lecsapódása a kis - és középvállalkozások termelékenységi mutatóinak javulásában fog leghamarabb és leglátványosabban manifesztálódni. Azonban a vállalkozások szerepe és fontossága már most is megmutatkozik, hiszen itt ülünk és róluk beszélgetünk. Ez számomra már hatalmas siker. A számokban mérhető sikerekért pedig közös erőbedobással fogunk dolgozni.

A cikk megjelenését a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége támogatta.

Címlapkép forrása: VOSZ