Fejlesztésekkel menekülhetnének előre a cégek, de nincs ki végigvigye a folyamatokat

A tavalyi év számos kihívást hozott a magyar kis- és középvállalkozások számára, a gazdaság stagnálása, az infláció és az euró-forint árfolyam ingadozása tovább nehezítette a szektor helyzetét, amit jól mutat a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) által készített Barométer Index zuhanása, melynek fő mutatója 2024 negyedik negyedévében a megelőző negyedévhez képest 5 százalékponttal 47 százalékra csökkent. A 2023 elején elindított felmérés történetében ez az eddigi legalacsonyabb érték.

Az idei első negyedévben valamelyest javult a helyzet, 4 százalékpontos emelkedéssel újra 50 százalék fölötti tartományba került az index, de jól látszik, hogy a magas adóterhek, a kiszámíthatatlanság és a munkaerőhiány továbbra is sújtják a gazdaság szereplőit, a legfőbb mumus pedig még mindig a magas infláció, amely bár jelentősen csökkent a korábbi rekord magasságokból, a vállalkozások változatlanul beépítik azt a tervezéskor.

A megkérdezett 400 kkv-vezető úgy látja, a megrendelések (részben az állami beruházások) elmaradásából adódó veszteséges működés, a csökkenő vásárlóerő, valamint a partnerek nehézségei, és a fizetési morálnak ezekkel összefüggő romlása mutatták a legnagyobb kockázatokat.

Az üzleti hangulat-alindex 57 százalékos értéke 3 százalékpontos emelkedést jelent az előző negyedévhez képest, de még így is a második legalacsonyabb érték a mérés kezdete (2023 első negyedév) óta. A magyar gazdasági helyzetet pesszimistán értékelők aránya csökkent az előző negyedévhez képest, ám a cégvezetők 56 százaléka kockázatosnak ítélte a következő negyedévre várható általános helyzetet, miközben azt mindössze 10 százalékuk értékelte pozitívan, egyharmaduk szerint pedig a gazdasági helyzet nem fog változni.

Kényszer-digitalizáció helyett kilábalás: a hathetes ciklusok módszertana

A vállalkozók kedve egyelőre nehezen javul, és ez az ország gazdasági működésére is jelentős kihatással van, ezért fontos, hogy a KKV-k figyelme ne csak a problémákra, de a lehetőségekre is irányuljon.  

A digitalizáció jelentősége az elmúlt években a legkisebb cégeknél is előtérbe került, a modern technológiák alkalmazása lehetőséget nyújt a vállalkozásoknak arra, hogy működési költségeiket csökkentsék, hatékonyságukat és eredményességüket növeljék, valamint új piacokat érjenek el.  

Egy szervezet fejlődési pályája sokáig egyértelmű, de egy bizonyos méret és komplexitás felett elhomályosul, hogyan érdemes beavatkozni a jobb működés érdekében

– mondta a Portfolio-nak Pásztor Csaba, a DMS One operatív vezérigazgató-helyettese, aki szerint hosszú a lista, ami létrehozza azt a szervezeti zajt, amely mellett a beavatkozás könnyen előfordulhat, hogy nem valódi előrelépést, csak részmegoldást hoz.

Pásztor szerint, ahol a vezetők munkaidejének jelentős részét a mikromenedzsment teszi ki, ott nem lehet hosszú távon gondolkodni, innoválni, csapatot építeni és fókuszált döntéseket hozni. “Visszatérően találkozunk ezzel a problémával, főleg azoknál a cégeknél, amelyek rövid idő alatt, jelentős növekedést értek el” – tette hozzá a cég vezérigazgató-helyettese, aki szerint ilyenkor az értelmezés az első feladat: a szervezeti zajt kell kiszűrni, amihez a DMS One egy átfogó, megalapozó tervezést is elérhetővé tesz a vállalatok számára.

„A 6 Weeks Method elnevezésű hathetes módszertan alkalmazásával lehetőség nyílik értelmezni és struktúrálni a cég működését, hogy ne csak logikusnak tűnő, de értéktermető döntések születhessenek. Ez egy hathetes közös munka, amely segít felismerni a hibás működési mintázatokat, és azt, hogy hol van értelme fejleszteni” – mondta Pásztor.

A mikromenedzsment kezelésében a DMS One tapasztalatai szerint három vezetői típus jellemző:

• Az elfogadó, aki beletörődik, hogy a működés zajos, feszültséggel teli, sokszor irracionális, de legalább ismert és a cég alkalmazkodik. Ebben az esetben a problémák rejtve maradnak, és akkor buknak ki, amikor már égetőek.
• A változtatni akaró elsőre képtelen benne maradni a helyzetben. Tanácsadót hív, erőforrást allokál, stratégiát irat, ami azonban jellemzően végül a fiókban marad. Részmegoldások születnek, de az átfogó változtatás elmarad, mert nincs, aki végigvigye: hiányzik a belső kompetencia, nincs olyan szakember, aki képes lenne megbirkózni egy szerteágazó működésfejlesztéssel. A menedzsment tanácsadás végül haszontalannak bizonyul, viszont jelentős költséget emészt fel.
• A nyughatatlan innovátor az, aki nem hagyja annyiban. Addig megy, amíg nem talál megoldást a fájdalmaira. Nem eszközt keres, hanem új alapokat akar teremteni.

A hathetes ciklusok módszertana jól ismert a szoftverfejlesztés világában, ez az időtáv kellően hosszú ahhoz, hogy érdemi munkát lehessen végezni, de elég rövid ahhoz, hogy végig fókuszált maradjon a figyelem. Pásztor szerint ez a ritmus kiválóan működik a digitális működés megértésében is, a 6. hét végére egy vizualizációkkal és gyakorlati eszközökkel teli dokumentum készül el, amely nem egy prezentációs csomag, hanem a digitalizáció testreszabott értelmezése: a jelenlegi és a lehetséges működés folyamatábrái, a beavatkozási pontok súlyozva, a megvalósítás ütemezése, valamint a döntésekhez szükséges kulcsinformációk.

Pásztor szerint a “nyughatatlan innovátor” típusú hozzáálláshoz sokszor egyszerűen a megértés hiányzik, de ha látják, hogy miben áll például a megbízható adatok, a gyors döntés, vagy az átlátható felelősség előnye, és van hozzá egy térképük, hogy mindezt hogyan érhetik el, akkor már nem fognak visszafordulni.

A cikk megjelenését a DMS One támogatta.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images