AI factory nélkül ne várjunk áttörést: ezért maradhatnak le a magyar cégek

Az adatközpontok a digitális gazdaság gerincét adják, a szélesebb nyilvánosság számára viszont kevéssé ismert, hogy mit is takar pontosan ez a fogalom. A felhasználók többnyire csak azt érzékelik, hogy az online szolgáltatások működnek, de azt, hogy ezek mögött komoly, speciális infrastruktúrával rendelkező központok állnak, kevesen tudják. Mit nevezünk pontosan adatközpontnak, milyen feladatokat látnak el, és miért kulcsfontosságúak a mindennapi digitális élet és a vállalati működés szempontjából?

Az adatközpontokat a köznyelvben néha összekeverik az adattárházakkal, valójában azonban ennél sokkal komplexebb infrastruktúrát jelentenek. A legegyszerűbben úgy fogalmazható meg, hogy minden digitális szolgáltatás – legyen az egy banki applikáció, közösségi platform vagy akár egy üzenetküldő alkalmazás – működésének hátterében egy adatközpont áll. Ezekben találhatók a szerverek, amelyek futtatják a háttérrendszereket, feldolgozzák és tárolják az adatokat, biztosítva, hogy a felhasználó számára a szolgáltatás folyamatosan és megbízhatóan elérhető legyen. Magyarország adatközponti ellátottság tekintetében jelenleg elmarad a régió több országától: a gazdaság méretéhez képest kevés adatközpont működik, miközben például Lengyelországban vagy Romániában jóval nagyobb a kapacitás. Ez azt jelzi, hogy hazánkban még komoly növekedési lehetőség rejlik ezen a területen, amely hosszú távon a versenyképesség és a digitális gazdaság fejlődése szempontjából is kulcsfontosságú lehet. 

Ez a kérdés ugyanakkor nem választható el a digitalizáció és a mesterséges intelligencia átfogó stratégiájától sem. Nagyon fontos mérföldkőnek tartom, hogy a mesterséges intelligencia ügye kormánybiztosi szintre emelkedett, és immár Palkovics László felel az AI-fejlesztések stratégiai irányításáért. Ez azért lényeges, mert a kormányzaton belül is önálló fókuszt és dedikált felelőst kapott az a kérdés, hogyan tud hazánk a mesterséges intelligencia adta lehetőségekkel élni. Bár az elmúlt években volt némi késlekedés, mára egyértelműen elindult a tudatos építkezés, amely jó alapot ad ahhoz, hogy felzárkózzunk a nemzetközi élmezőnyhöz. 

Magyarország digitális alapinfrastruktúrája több szempontból erős, különösen a telekommunikáció és a konnektivitás területén. Az adatközpontjaink esetében viszont felmerül a kérdés: mennyire tudják ezek a létesítmények kiszolgálni a jövő technológiai igényeit?

Az infrastruktúra több összetevőből áll, és míg egyes elemekben élen járunk, addig másokban komoly lemaradás tapasztalható. Az adatközpontok esetében például kevés kapacitás áll rendelkezésre, és jelentős részük már tíz évnél is régebben épült, korszerűségük messze elmarad a nemzetközi szinttől. Ez önmagában is indokolná a fejlesztéseket, de a technológia rohamos fejlődése miatt még égetőbbé válik a fejlesztési kényszer. 

A kutatásunk is ezt erősítette meg, a válaszadók 97%-a szerint az AI a következő években alapvető befolyással lesz az adatközpontokra. Ez egyértelmű jelzés arra, hogy a vállalatok érzékelik a változást, ugyanakkor sokan még mindig alábecsülik annak stratégiai jelentőségét. A jövőállóság, vagyis az, hogy az adatközpontok mennyire képesek befogadni és kiszolgálni a digitális technológiák következő generációját, ma már nem elméleti, hanem stratégiai versenyképességi tényező. A válasz pedig egyértelmű:

jelentős beruházásokra és modernizációra van szükség ahhoz, hogy Magyarország ne maradjon le az AI-korszak infrastruktúra-versenyében.

Hogyan érdemes értelmezni az adatközpontok szerepét a digitális gazdaságban? Milyen szerepet játszhatnak abban, hogy Magyarországon új szolgáltatások, fejlesztések és beruházások induljanak el?

Maga az adatközpont nem végcél, hanem kiindulópont: olyan alapinfrastruktúra, amelyre később szolgáltatások, termelékenység és hatékonyságnövelő fejlesztések épülhetnek. Jó példa erre az M35-ös autópálya Debrecennél. Átadásakor még üresen állt, sokan kérdésesnek látták a hasznát, mára viszont egyértelművé vált, hogy ez volt az első lépés ahhoz, hogy a város az ország egyik legprosperálóbb befektetési központjává váljon. Ugyanez a logika érvényes az adatközpontokra is: megteremtik azt a szükséges bázist, amelyre új szolgáltatások és beruházások épülhetnek, és amely idővel magától generálja a további igényt a kapacitások bővítésére.

A másik fontos dimenzió a regionális szerepvállalás, vagyis az, hogy Magyarország milyen pozíciót kíván betölteni az adatközpontok és a mesterséges intelligencia világában.

Ezek a központok ugyanis nemcsak egy ország, hanem egy egész régió igényeit is ki tudják szolgálni.

Nem mindegy, hogy Szlovákia, Románia, Bulgária vagy a balkáni országok közül ki ismeri fel először a jelentőségüket, és kezd nagyobb kapacitásokat kiépíteni, hiszen ez közvetlenül meghatározza, melyik ország válik a térség digitális csomópontjává. A tapasztalat azt mutatja, hogy ha egyszer elindul a folyamat, az további beruházásokat és magas hozzáadott értéket teremtő, tudásintenzív iparágakat vonz magához. Az adatközpontok így multiplikátorhatást gyakorolnak a gazdasági ökoszisztémára. 

Ma még a cégek többsége kész, gyorsan bevezethető AI-megoldásokat használ. De hosszú távon elég lesz ez, vagy elkerülhetetlen a saját, testre szabott fejlesztések irányába lépni?

A kutatásunk szerint a vállalatok 73%-a már alkalmaz valamilyen AI-megoldást, többségük elsősorban kész rendszereket. A válaszadók 79%-a úgy véli, hogy az AI növeli a versenyképességet, és ebből a szempontból nem a megoldás eredete, hanem az általa nyújtott üzleti érték a döntő. A legnagyobb hozzáadott értéket ma az operációs folyamatok optimalizálásában, az ügyfélélmény javításában és a döntéstámogatásban látják, míg a stratégiai és érzékenyebb területeken egyelőre kevésbé terjedt el a használat. 

A válaszokból egyértelműen kirajzolódik, hogy a cégek hisznek az AI-ban és hosszú távon is elköteleződnek mellette, de ma még óvatosan engedik hozzá az érzékeny adatokhoz. Ezért van szerepe a személyre szabott algoritmusoknak és saját fejlesztési irányoknak. Rövid távon a legpraktikusabb a külső, felhőalapú megoldások használata, hiszen ezek már önmagukban is komoly hatékonyságnövekedést hoznak. Idővel azonban,

ha egy cég mélyebben akarja integrálni az AI-t – például komplex automatizálás vagy adatbiztonság miatt –, elkerülhetetlenné válik a saját fejlesztés.

Ez azonban nem vagy-vagy kérdés: a jövő mindenképpen hibrid modell lesz, ahol a vállalatok külső megoldásokra építenek, de hozzáadnak néhány saját „építőkockát”, amely a szervezet igényeihez és adatbiztonsági elvárásaihoz illeszkedik. 

Az AI- és digitális infrastruktúra-piac rendkívül gyors növekedést mutat, ugyanakkor sokakban felmerül a kérdés: nem egy túlfűtött, lufihoz hasonló szakaszban járunk-e? Ön szerint hosszú távon fenntartható trendről van szó?

Ez a kérdés a befektetői körökben is gyakran felmerül, de nincs egyértelmű konszenzus arról, hogy ténylegesen lufiban lennénk, a fejlesztések jelentős részénél ugyanis az üzleti modell és a megtérülés még nem látszik tisztán. Találó hasonlat, hogy jelenleg egy olyan tengeren hajózunk, ahol rengeteg szereplő jelent meg: a hatalmas tankhajóktól, mint a Microsoft, a Meta vagy az Oracle, egészen a kisebb startupokig. Nem minden hajó ér majd célba, de néhány megerősödik és piacvezetővé válik – ez a természetes piaci szelekció része. A következő évek inkább a koncentrációról szólnak majd, most viszont még abban a szakaszban vagyunk, amikor az alapinfrastruktúra kiépítése zajlik. Erre támaszkodva jelenhetnek meg később a valóban skálázható és hosszú távon életképes szolgáltatások. 

A nemzetközi projektjeink révén közvetlen rálátásunk van arra is, hogyan formálódnak az adatközponti és AI-infrastruktúra fejlesztések Európában. Egyre inkább előtérbe kerül a hatékonyság, az energiafelhasználás optimalizálása és a fenntarthatóság, például a hulladékhő hasznosítása vagy a szigorú energiahatékonysági sztenderdek alkalmazása révén. Emellett világosan látszik, hogy az AI-hoz kapcsolódó igények dinamikus bővülése folyamatos kapacitásnövelést és új technológiai megoldásokat kényszerít ki, ami hosszú távon is stabil növekedést alapoz meg ezen a piacon. 

Az AI-iparág egyik legnagyobb kihívása a költségintenzitás és a hatalmas számítási igény. Nyilvánvalóan nem reális, hogy minden vállalat saját AI-központot építsen. Milyen modellek vagy infrastruktúrák adhatnak választ arra, hogyan lehet a folyamatosan növekvő kapacitásigényeket hatékonyan kiszolgálni?

Az egyes cégeknél jellemzően kisebb létesítményekre van szükség – szerverteremre vagy szerverszobára –, amelyek helyi szinten látják el a feladatokat. Ezek azonban nem tekinthetők valódi adatközpontnak, inkább kiegészítő megoldások. A kutatásunk szerint a következő három évben mindössze a vállalatok egyötöde tervez kifejezetten AI-hoz kapcsolódó szerverterem- vagy adatközpont-fejlesztést. Kevesen kezdtek már bele konkrét beruházásokba, a többség egyelőre inkább a lehetőségeket vizsgálja.  

Ha viszont az országos szintű AI-infrastruktúráról beszélünk, akkor reálisan legfeljebb egy-két nagy AI-adatközpont létrehozásával lehet számolni.

A növekvő számítási kapacitás-igények kiszolgálásához nem szétszórt, kisebb egységekre, hanem koncentrált, nagy teljesítményű AI-klaszterekre van szükség, ezért kerül előtérbe az úgynevezett AI factory-k koncepciója. Ezek olyan adatfeldolgozó központok, amelyek hasonlóan működnek, mint a fizikai termékeket előállító gyárak, csak éppen nyers adatból tudást, algoritmusokat és mesterséges intelligencia-megoldásokat „gyártanak”. 

Magyarország számára stratégiai kérdés, hogy legalább egy ilyen AI factory létrejöjjön. Ennek két oka van: egyrészt a digitális szuverenitás, amely magában foglalja az adatszuverenitást és az infrastruktúra-szuverenitást is. Normál körülmények között talán nem tűnik lényegesnek, hogy egy kritikus infrastruktúra hol található, de válsághelyzetben a földrajzi közelség és az országhatáron belüliség döntő fontosságú lehet. Másrészt az alacsony válaszidő (latency): vannak olyan üzleti és technológiai alkalmazások, ahol az alacsony késleltetés elengedhetetlen, így a helyben működő feldolgozás egyértelmű versenyelőnyt teremt.

A cikk megjelenését a H1 Systems Kft. támogatta.

Címlapkép forrása: Portfolio