Palkó István

2026. február 04. 13:00

Ha csak egy perce van, olvassa el a lényeget AI összefoglalónkban.

A strukturális átalakulás, a geopolitikai feszültségek és a technológiai forradalom hullámai egyszerre rángatják a biztosítási piacot. Miközben a díjbevételek növekedése lassul, és új, agresszív tőkeformák jelennek meg a piacon, a siker kulcsa egyre inkább a stratégiai tisztánlátás és a működési rugalmasság lesz a biztosítók számára. Az EY tanulmánya felvázolta a 2026-os év meghatározó trendjeit a szektorról, egyes témáival pedig részletekbe menően a Portfolio március 17-ei Biztosítás 2026 konferenciáján is foglalkozunk, nem érdemes lemaradni a szakmai rendezvényről!

Történelmi jelentőségű ez az időszak a biztosítás világában a tanácsadócég szerint. Az iparág nem csupán újabb gazdasági ciklusba lépett, hanem az évtizedek óta tartó digitális transzformáció döntő fázisához érkezett. Jonathan Zhao, a tanácsadócég globális biztosítási vezetője úgy véli, ez az új korszak nem a nyugodt építkezésé: tartós bizonytalanság, turbulencia, geopolitikai konfliktusok, makrogazdasági instabilitás és egyre gyakoribb, egyre súlyosabb természeti katasztrófák jellemzik.

A rövid távú kihívások és a növekvő komplexitás éles határvonalat húznak a nyertesek és a vesztesek közé. Azok a szereplők, amelyek elköteleződnek az ügyfélközpontúság, az adatvezérelt döntéshozatal és a kreatív növekedési stratégiák mellett, tartós piaci előnyre tehetnek szert – véli az EY tanulmánya, amely itt olvasható.

Üdv a NAVI-világban: a bizonytalanság az „új állandó”

A biztosítási szektor immár végérvényesen az úgynevezett NAVI-világban találta magát: a folyamatok nemlineárisak (N), felgyorsultak (Accelerated), volatilisek és összekapcsoltak (Interconnected). A külső kényszerítő erők soha nem látott intenzitással hatnak a piacra. Az amerikai Fed rámutatott, hogy a gazdasági és politikai bizonytalanság mérőszámai évtizedes csúcsokon állnak, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) adatai szerint pedig a globális vámterhek száz éve nem látott szinteket értek el.

Ez a környezet drámai hatással van a biztosítók növekedési kilátásaira. A „deglobalizáció” trendje felgyorsult: a stratégiák regionalizálódnak, a vállalatok elkezdtek kivonulni instabil piacaikról, mások a stabilitás reményében áthelyezik székhelyüket. A bizonytalanság ára számszerűsíthető:

320 milliárd dolláros profitkiesést okozott a geopolitikai volatilitás 2017 és 2024 között a biztosítási szektorban

az EY-Parthenon számításai szerint.Egy kockázatkezelési vezetők (CRO-k) körében végzett felmérésben a válaszadók 56%-a a geopolitikát nevezte meg a következő három év három legnagyobb kockázataként. Nem meglepő, hogy a vezérigazgatók 73%-a szerint kritikus fontosságú a transzformációs megközelítések újragondolása a külső sokkok váratlan hatásai miatt.

Ugyanakkor érvényes az a paradoxon ma is, amely szerint minél instabilabb a világ, annál értékesebbé válik a biztosítási tevékenység. A volatilitás strukturális jellemzővé válik, és ez felértékeli a hatékony ciklusmenedzsmentet és a gyors szcenáriómodellezést.

Díjak szorításában: puhuló piacok és költséghatékonyság

A biztosítók számára a 2025–2026-os időszak egyik legnagyobb kihívását a díjbevételek növekedésének lassulása, bizonyos szegmensekben azok visszaesése jelenti. A piac „puhulása” (softening market) megkezdődött. A Marsh 2025 második negyedévére vonatkozó adatai riasztó trendet jeleznek a kulcsfontosságú üzletágak globális díjszintjeiben:

a vagyonbiztosítások díjszintje 8%-os, a kereskedelmi biztosításoké 4%-os visszaesést mutatott.

Bár a felelősségbiztosítás globálisan 3%-kal nőtt, a bővülés rendkívül egyenlőtlen: az Egyesült Államokban 8%-os növekedés volt tapasztalható, míg az USA-n kívül minden más régióban a díjak stagnáltak vagy enyhén csökkentek.

A biztosítók satuba kerültek: a bevételeket érintő nyomással párhuzamosan költségoldalon az infláció és a növekvő kárkifizetések dominálnak:

autóbiztosítások (USA): a kárráfordítások várhatóan 24 milliárd dollárral nőnek kizárólag a Kínára, Kanadára és Mexikóra kivetett vámok miatt.
egészségügy: a költségek globális átlagos növekedése 2025-ben eléri a 10,3%-ot,
költséghányad: a kompozit biztosítók bruttó költséghányada a 2023-as 10,0%-ról 2024-re 10,5%-ra emelkedett.

Ebben a környezetben a P&C (vagyon- és felelősségbiztosítási) szektor viseli a legnagyobb terhet az örökölt IT-rendszerek magas költségszintje és a klímaváltozás okozta károk miatt. A válasz egyértelmű: szigorú portfólióirányítás és fokozott operatív fegyelem.

Új ragadozók a vízben: a magántőke és az alternatív források térnyerése

A biztosításpiaci versenykörnyezetet a legmélyrehatóbban az „alternatív” tőke és a nem hagyományos szereplők agresszív megjelenése alakítja át. A magántőkealapok (PE), magánhitel-szolgáltatók és intézményi befektetők már nem csupán passzív szemlélők, hanem aktívan alakítják a termékstruktúrákat és a kockázatátruházás módját a globális szintéren.

A számok drámai átrendeződésről tanúskodnak, különösen az Egyesült Államokban, ahol 2018 és 2024 között:

50%-kal nőtt a PE-tulajdonú biztosítók száma (90-ről 137-re).
Készpénzállományuk és befektetett eszközeik megduplázódtak, elérve a 704,3 milliárd dolláros szintet.

A viszontbiztosítási piacon is történelmi csúcsokat dönt az alternatív tőke:

a viszontbiztosítók alternatív tőkéje 2025 első felében 121 milliárd dollárral rekordot állított be,
2025-re a globális viszontbiztosítási tőke mintegy 17%-át már az alternatív források adták.

Meghökkentő adat, hogy míg 2014-ben az iparági teljes kezelt vagyon (AUM) mindössze 15%-át kezelték alternatív eszközkezelők biztosítási partnerségeken keresztül, ez az arány mára elérte a 90%-ot. Ezek a szereplők gyorsabbak, tőkehatékonyabbak és könyörtelenül hozamorientáltak.

Mesterséges intelligencia: A „pilot purgatóriumból” a valós értékteremtés felé

A technológia, és azon belül is a mesterséges intelligencia (AI) továbbra is a transzformáció motorja, a felsővezetők célja most már nem az egyszerű automatizáció, hanem a skálázható, stratégiai értékteremtés.

A fogyasztói elvárások diktálják a tempót: a vásárlók 55–80%-a használt már AI-alapú eszközt biztosításkötéshez.

Nem véletlen, hogy a biztosítók 90%-a tervezi AI-beruházásai növelését; ezek háromnegyede a kockázatelbírálás (underwriting) és a kárrendezés területét célozza meg.

A nyomás a vezérigazgatókon is érezhető:

A vezetők 66%-a szerint kritikus a transzformáció felgyorsítása.
Az ügynök-alapú MA már a jelen, a neuroszimbolikus AI pedig a küszöbön áll.

A siker kulcsa a rugalmasság: a „dobozos” megoldások és a belső fejlesztésű algoritmusok kombinációja hozhat valódi versenyelőnyt a rejtett növekedési lehetőségek feltárásában.

A növekedés útjai: fúziók és stratégiai partnerségek

Mivel a jelenlegi környezetben rendkívül nehéz organikusan növekedni, a vállalatok egyre inkább a fúziók és felvásárlások (M&A) felé fordulnak. A tranzakciók célja a méretgazdaságosság elérése a marzsok védelmében, illetve a belépés új, stabilabb piacokra.

A legfőbb trendek:

„Acquihire”: cégek felvásárlása a speciális szakértelem vagy technológiai tudás megszerzése érdekében.
Japán expanzió: a japán biztosítók rendkívül aktívak az új régiókba való belépésben.
Vertikális integráció: Az egészségbiztosítók klinikákat, a gépjármű-biztosítók javítóműhelyeket vásárolnak az értéklánc kontrollálása céljából

Munkaerő és kultúra: A digitális átállás emberi oldala

Bár a technológia dominálja a híreket, a munkaerő átalakítása legalább akkora kihívás, mint az AI bevezetése. A hangsúly nem pusztán az átképzésen van, hanem a munkavégzés alapvető szerkezetének újragondolásán: a jövőben az lesz a döntő, hogyan dolgoznak az emberek, nem csak az, hogy mit. A cégeknek szakítaniuk kell a silószemlélettel, és új ösztönzőkkel, illetve modern munkakörülményekkel kell támogatniuk a funkciókon átívelő, agilis együttműködést.

Az iparág demográfiai krízissel is küzd:

a tapasztalt szakértők – különösen a biztosítási szakma magját adó kockázatvállaló munkavállalók (underwriterek) – tömegesen vonulnak nyugdíjba, miközben az utánpótlás akadozik. A legnagyobb készséghiány jelenleg

az adattudomány,
az AI-mérnöki területek,
a kiberkockázat és
az élménytervezés (experience design)

terén mutatkozik. E hiányosságok pótlása költséges és sürgős feladat, ami rugalmas beszerzési modelleket, technológiai akcelerátorokat és dedikált innovációs központokat (Centers of Excellence) követel meg a hagyományos, lassú szervezeti struktúrák helyett. Ezzel párhuzamosan a vezetési stílusnak is radikálisan meg kell újulnia. A felsővezetőknek transzparensen kell kezelniük a mesterséges intelligencia térnyerése miatti félelmeket – például a munkahelyek elvesztésétől való rettegést –, mert csak őszinte kommunikációval tartható fenn a dolgozói elkötelezettség. Bár közhelynek hathat, a biztosítás alapvetően emberi tevékenység marad az AI korszakában is: a technológia és az emberi tényező harmonikus, bizalmon alapuló együttműködése jelenti majd a valódi versenyelőnyt.

Stratégiai imperatívuszok 2026–27-re: a siker pillérei

A siker négy fő területen dől el:

Tőke- és növekedési stratégiák: Könyörtelen őszinteségre van szükség abban, hol tud a cég valóban hatékonyan versenyezni. Ki kell vonulni az alacsony árrésű területekről.
Ügyfélközpontúság: a fiataloknak belépő szintű termékekre, a vállalati partnereknek rugalmas, közösen fejlesztett megoldásokra van szükségük.
Erőforrás-optimalizálás: karcsú és rugalmas szervezeti vízió kell, amelyben a költségfegyelem nem végcél, hanem eszköz az innováció finanszírozására.
Technológia és ember: az AI-t úgy kell bevezetni, hogy segítse, ne pedig kiváltsa az emberi munkavégzést. Az adatirányítás (data governance) rendbetétele megkerülhetetlen alapfeltétel.

A tétlenség 2026-ban már nem csupán lemaradást, hanem egzisztenciális fenyegetést jelent: azok, akik nem racionalizálnak és nem skálázzák az AI-t, elveszítik versenyképességüket. A kulturális transzformáció hiánya a legnagyobb kockázat: jövőkép nélkül a legértékesebb tehetségek távozni fognak.