Mennyit hoz a lakáshiteleseknek Orbánék mai bejelentése?

Az első Orbán-kormány által bevezetettnél jóval kevésbé bőkezű, a költségvetés számára 2012-ben mindössze 1,3 milliárd forintos teherrel járó lakáshitel-kamattámogatási programot jelentett ma be Orbán Viktor és Matolcsy György. Ma délután megjelent az a dokumentum, mely pontosan leírja, ki mekkora kamattámogatást kaphat.

Az otthonteremtési kamattámogatás az alábbi célokra igényelhető:

- új lakás vásárlásához, építéséhez, használt lakás vásárlásához, lakás korszerűsítéséhez;
- késedelmes jelzáloghitellel vagy felmondott kölcsönnel terhelt lakóingatlan vásárlásához;
- hátralékos hiteladós által kisebb lakás vásárlásához.

A program az Európai Bizottság jóváhagyását követően indulhat, és az alábbi kamattámogatásokat tartalmazza:

A kamattámogatás feltételei:

- Új lakás vásárlása/építése esetén a lakóingatlan vételára illetve bekerülési költsége nem haladja meg a 30 millió forintot, használt lakás korszerűsítése esetén a 15 millió forintot.
- Új lakás vásárlása esetén a használatba vételi engedély, építés esetén az építési engedély kiadására 2010. január 1-jét követően kerül sor.
- Használt lakás vásárlása esetén: a kamattámogatás csak olyan, a rendelet hatályba lépését követően megkötött adásvételi szerződéssel rendelkező, legalább komfortos használt lakások megvásárlására vehető, melynek tulajdonosa e lakás helyett másik lakást vásárol és erről nyilatkozik.
- Korszerűsítés esetén a kamattámogatás akkor vehető igénybe, ha a kérelem benyújtásának időpontjában a korszerűsítési munkálatok még nem kezdődtek meg.
- A hitel maximális összege új lakás vásárlása/építése esetén 10 millió forint, használt lakás vásárlása és korszerűsítés esetén a 6 millió forintot.
- A kamattámogatást igénybe vevő csak természetes személy lehet.
- Legalább az egyik szülő bejelentett munkaviszonnyal rendelkezik.
- Az építési/vásárlási, illetve korszerűsítési költségek 70%-át számlával kell igazolni.
- Adóhatósági igazolást kell bemutatni arról, hogy az igénylők köztartozásmentes adózók.

Példa: használt lakás vásárlása

A kamattámogatás mértéke az 5 éves állampapír-hozam 30-50%-a lehet. Ez jelenleg közel 2,2-3,7%-ot jelent.

Vagyis ha egy ügyfél jelenleg 10%-os hiteldíj mellett jut forint alapú lakáshitelhez, ehelyett az első évben 6,7% lehet a hiteldíja. A kamattámogatás mértéke évente csökken. Feltételezve, hogy a referenciahozam (7,35%) és a forinthitel díja (10%) változatlan marad, az ötödik évben az első évi 3,7%-pontról 2,2%-pontra csökkenhet a kamattámogatás mértéke, az ügyfél által fizetendő hiteldíj pedig 7,8% lesz.

A maximálisan igényelhető összeg használt lakás esetében 6 millió forint. Ez utóbbi hitelösszeggel és húsz éves futamidővel számolva azt kapjuk, hogy az ügyfél 58 ezer forintos havi törlesztőrészlete (az említett 6,7%-os hiteldíjjal) a programnak köszönhetően 44 ezer forint lesz az első évben. A későbbi években az alábbi táblázat szerint alakul.

Amennyiben egy kiszámítható gazdaságpolitikának köszönhetően a hatodik évtől 6% közelébe csökkenne a forinthitelek piaci kamatszintje, a fenti példában szereplő hitel törlesztőrészlete a futamidő későbbi részében nagyjából megegyezne a kezdetivel. Ezért ahhoz, hogy kellő ösztönzést jelentsen a program a hitelfelvételre, annak feltételezése is szükségeltetik, hogy a jövőben a hazai gazdaságpolitika kiszámítható, és a kamatkörnyezet a jelenleginél alacsonyabb lesz. A hiteldöntést továbbra sem érdemes csak az első évek törlesztőrészlete alapján meghozni, és a kamatkockázatok nem tűnnek el, de az első öt évben jelentősen mérséklődnek.

A kamattámogatási program 1,3 milliárd forintos keretösszege számításaink szerint 40-50 milliárd forintnyi új lakáshitel kihelyezésében játszhat szerepet, ami néhány ezer háztartást jelenthet (Matolcsy György 3000-5000-ről beszélt). Ennél kisebb lehet az új hitelkihelyezés, ha figyelembe vesszük, hogy a kamattámogatás egy részét a kisebb lakásba költöző, megszorult devizahitelesek vehetik majd igénybe. A későbbi évek kamattámogatási programjairól még nem tudni közelebbit (ha sikeres lesz, kibővítik), az első éves kihelyezések mindenesetre csak öt évig jelentenek (az 1,3 milliárd forinthoz képest egyre kisebb) terhet a költségvetésnek. Ami a magyar hitelpiacot illeti, a 40-50 milliárd forint jelenleg kéthavi lakáshitel-kihelyezésnek felel meg, bizonytalan az is, olyanok is vesznek-e fel hitelt így, akik enélkül nem tennék. Összességében az ismert formájában aligha lesz tehát meghatározó a program a magyarországi lakáshitelezés egészére nézve, némi katalizátor szerepet azonban játszhat benne.

Az állam számára a legnagyobb kockázatok:

1. nehéz megbecsülni, hányan szeretnének részt venni a programban, így annak forrásigénye jóval magasabb is lehet (ehhez persze elegendő hitelképes ügyfél is kell)

2. A kormány kockázatos gazdaságpolitikai lépései (a fenti nem ilyen) hatására nőhetnek az állampapír-hozamok, ami szintén növelheti a program forrásigényét. Igaz, ez esetben a hitelkamatok is nagy valószínűséggel emelkednek, ami a kereslet visszavetésén keresztül csökkenti a fenti hatást.

• Címkék:
• bankok