Padkáztathatja Magyarországot és fél Európát a németek történelmi hibája

Friedrich Merz kancellár vezetésével a német kormánykoalíció jelentős költségvetési ösztönző csomagot jelentett be, amely papíron impozáns méretű. Az ország költségvetési hiánya várhatóan meghaladja a GDP 4%-át jövőre, ami példátlan szintnek számít  – írta meg a Les Echos.

A német gazdasági növekedés 2026-ra vonatkozó előrejelzései azonban megoszlanak.

Míg a kormány és a gazdaságkutató intézetek 1,3%-os GDP-növekedést jósolnak a következő évre, majd 1,4%-ot 2027-re, a kormányt tanácsadó szakértői bizottság csupán 0,9%-os növekedést vár 2026-ra.

Becslésük szerint ennek a növekedésnek mindössze egyharmada lesz köszönhető a "fiskális bazookának".

A Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) még pesszimistább, mindössze 0,7%-os növekedést prognosztizál 2026-ra a gyenge üzleti beruházások miatt. Egy 23 000 vállalat körében végzett felmérés szerint ezek a beruházások jövőre 10%-kal alacsonyabbak maradnak, mint 2019-ben voltak.

A német gazdasági modell pillérei – az autóipar, a vegyipar és a szerszámgépipar – válságban vannak, amit a túlzottan magas energiaárak, a kínai verseny és az amerikai vámok nehezítenek.

A Német Gazdasági Intézet felmérése szerint a német iparvállalatok több mint 40%-a tervez elbocsátásokat jövőre.

Az ösztönző csomag infrastrukturális kiadásokat tartalmaz, amelyek elsősorban a német vállalatoknak kedveznek. A katonai kiadások azonban amerikai beszerzéseket is magukban foglalnak, ami növeli az importot és csökkenti a GDP-t.

Ezért nem valószínű, hogy a Berlin által vállalt új kiadások már jövőre hatással lennének az európai államokra, így például Magyarországra is.

A Goldman Sachs közgazdászainak becslései szerint "a német közkiadások GDP-arányos 1 százalékpontos növekedése körülbelül 0,1%-os GDP-növekedést eredményez más országokban". A Spanyol Nemzeti Bank 2018-as tanulmánya szerint egy hasonló mértékű német ösztönző hatása az euróövezetre további 0,2 százalékpontos GDP-növekedést jelentene.

Florence Pisani, a Candriam vezető közgazdásza a Les Echosnak arról beszélt, hogy „ha a német belföldi kereslet valóban fellendül, és a munkahelyteremtés növekvő fogyasztáshoz vezet, akkor a fellendülés más európai országoknak, különösen a keletieknek is hasznára válik”. Ezt remélik az európaiak, különösen a franciák – de a magyarok is –, akik azzal vádolják Berlint, hogy két évtizeden át elfojtotta a belföldi keresletet a versenyképesség növelése érdekében.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images