Bank

Visszaélések, túlszámlázások a járműpiacon: ki jár rosszul?

Portfolio
Bővülés látható mindkét nagy gépjármű-biztosítási területen: a casco és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) piacán is. Az emberek többsége azonban még mindig nem tudatos a pénzügyi döntésekkel - és így a biztosításokkal, személyes megtakarításokkal - kapcsolatban. Magával a kárrendezéssel kapcsolatban pedig több kérdést vet fel, hogy a károsult, a járműjavítók és a biztosító érdekei nem minden esetben egyeznek. Milyen típusú visszaélések fordulnak elő ezen a piacon, és mire érdemes figyelni az autós kárrendezéseknél?
Az OECD felmérése szerint az Európai Unió polgárainak 80%-a ma gyakorlatilag mindennemű előzetes informálódás vagy tanácsadás nélkül választ a pénzügyi szolgáltatók kínálatából. Sokan személyes megtakarításaik, hosszú távú pénzügyi céljaik meghatározásának fontosságával sincsenek tisztában. Bár a gépjármű-biztosítások az ismertebb biztosítási termékek közé tartoznak, mégis vannak olyan alapvető információk a kárrendezéssel kapcsolatban, amelyek kevéssé ismertek: például, hogy milyen kárrendezési módok vannak, és mire számíthat az ügyfél a biztosítótól?

Bővült az autóbiztosítási piac 2016-ban több mint 5%-kal bővült a hazai biztosítási piac, a díjbevétel az egy évvel korábbi 875,8 milliárd forintról 920,6 milliárd forintra emelkedett - tette közzé nemrég a tavalyi előzetes adatokat a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ). A nem életbiztosítási üzletágak közül a kötelező gépjárműfelelősség-biztosítások esetében a szerződések darabszáma közel 260 ezer darabbal, a 2015. év végi 4,6 millióról 4,85 millióra nőtt. A kgfb-átlagdíjak 17 százalékkal emelkedtek, így az éves átlagdíj 2016 végére elérte a 28 ezer forintot, ami alig több, mint 90 euro, gíy Magyarországon a kgfb átlagdíj a legalacsonyabbak közé tartozik az Európai Unióban. A másik nagy gépjármű-biztosítási üzletág, a casco 2016-ban 4 százalékkalbővült, így a szerződésszám év végén meghaladta a 853 ezret, ami alatta maradt a kgfb-szerződések esetében tapasztalt szerződésszám-emelkedésnek. Ennek oka, hogy feltételezhetően az újautó-értékesítés mellett a használtgépjármű-kereskedelem is fellendült, és a használt autókra általában nem, vagy legalábbis ritkábban kötnek casco-biztosítást tulajdonosaik. A casco-biztosítások éves átlagdíja 2016-ban 2,9 %-kal, a 2015 év végi 81 528 forintról 83 855 forintra emelkedett.

Visszaélések, túlszámlázások a járműpiacon: ki jár rosszul?

A nagy vita: számlás vagy egyezségi kárrendezés?

A kgfb a károsult és a károkozó érdekeit egyaránt szolgálja, a gépjármű üzemeltetése során másnak okozott károkat fedezi, így mentesíti a károkozót az anyagi terhek alól.
A casco nem kötelező, de ebben az esetben a jármű mindenféle káresemény ellen be van biztosítva, így mindenképp ajánlott azoknak, akiknek az autó munkaeszköz, ami gyakorlatilag bármikor megsérülhet.

A gépjármű-károk megtérítése kapcsán a károsult két kárrendezési mód között választhat:
  • Számlás kárrendezés: a tulajdonos gépjárművet számlára javíttatja meg, a biztosító pedig az ügyfél által, vagy a biztosítói partner javítóműhely által benyújtott számlára fizet;
  • Egyezségi kárrendezés: a biztosító a kárfelvételi jegyzőkönyv alapján kiszámol és felajánl az ügyfélnek egy összeget, amelyet, ha a károsult elfogad, akkor egyezséget köt a biztosítóval, ezt követően a biztosító rövid idő alatt ki is fizeti az egyezségben szereplő összeget. Ez a gyorsított kárrendezés, ilyenkor az egyezség tárgya nem a javítási költség, hanem a bekövetkezett kár összege.

A kgfb-nél a károk kb. 40%-a egyezségi kárrendezéssel kerül kifizetésre, casco esetében ez az arány kb. 10-15%. Ennek oka az, hogy casco szerződéssel jellemzően a fiatalabb gépjárművek rendelkeznek, illetve a legtöbb ilyen szerződés avulásmentes

- mondta el a Portfolionak Bauer Zoltán kárrendezési szakértő.

Vannak olyan gépjármű-értékesítő és -javító szervezetek, amelyek évek óta azt szeretnék elérni, hogy a biztosítók csak számla ellenében fizessék a jármű károkat, és szűnjön meg az egyezségi kárrendezési forma. Főképp azzal érvelnek, hogy a szakszerű javítás révén javulna a közlekedésbiztonság és csökkenne a feketegazdaság súlya.

A szakértő szerint a számla nélküli, egyezségi kárrendezés mint lehetőség megszüntetése ellen a fő ellenérv az a Ptk. szabály, mely szerint a biztosító kártérítésre vállal kötelezettséget, nem pedig a jármű megjavítására. A kártérítés lehet tisztán pénzben történő kártérítés is. Az ügyfél a kártérítés összegét nem köteles a jármű javítására fordítani, a kapott kártérítést másra is elköltheti.

Ettől a lehetőségtől fosztanánk meg a károsultakat, ha megszüntetnénk az egyezségi kártérítést.

Az egyezségi kárrendezés nem zárja ki annak lehetőségét, hogy az illető keressen egy olyan javítót, ahol olcsóbban megjavítják a járművét, erről számlát kap, csak nem kell bemutatnia a biztosítónak. Ha például utángyártott, vagy bontott alkatrészt használnak fel a javításra, még maradhat is a kártérítésből

- tette hozzá a kárrendezési szakértő, aki szerint annak sincs akadálya, hogy a javításról kapott számla végösszege mégis magasabb legyen, mint az egyezségre kifizetett összeg, akkor a különbözetet utólag kérheti a biztosítótól.

Ha az egyezségi kárrendezés eredményeként a kárköltségek alacsonyabbak a számlás kárrendezéshez képest, akkor ez a kárszükséglet csökkenésén keresztül nemcsak a biztosítóknak, hanem a biztosítottaknak is kedvező, hiszen a kisebb kárszükséglet alacsonyabb díjakat eredményez.

Mi történik, ha totálkáros lesz a hitelre vett autó?

Ha egy autó megsérül egy balesetben, akkor is könnyen totálkáros lehet, ha esetleg meg lehetne javítani. A biztosítók ugyanis kétféle totálkárt különböztetnek meg:
  • Műszaki totálkár: Annyira megsérült az autó, hogy nem lehet megjavítani, vagy egy olyan fődarabja sérült meg, ami javítva sem lenne biztonságos (például megcsavarodik az alváz);
  • Gazdasági totálkár: Az autó javítható lenne, de nem gazdaságosan, vagyis a javítása többe kerülne, mint az autó becsült káridőponti értéke.

Gazdasági totálkár esetén tehát a biztosítónak már nem éri meg a javíttatás, ez főleg idősebb autóknál áll fenn, akár kisebb sérülések esetén is. Ha egy autó totálkáros, akkor a biztosító nem a javítási költségek alapján fizet kártérítést, nem is teheti, hiszen az autót leselejtezik, így nincs javítási költsége.

A totálkár problémája különösen a hitelbe vásárolt autóknál okozhat nagy problémát a gépkocsi tulajdonosoknak. Ilyenkor ugyanis a biztosító kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetén a gépjármű aktuális káridőponti forgalmi értékét köteles megtéríteni a károsultnak, casco esetén pedig a konkrét szerződéstől függően előfordulhat, hogy bizonyos ideig (pl. 6 hónapig) még a biztosító új értéken térít a biztosítottnak. A kártérítés viszont nem terjed ki a hitelezésből eredő veszteségekre.

A hitelre vásárolt autók kapcsán a hitelszerződés gyakran azt is kimondja, hogy ha a gépkocsi totálkárossá válik, a pénzintézet akár azonnali hatállyal, egyoldalúan szerződést bonthat. Ilyenkor a még nem törlesztett hitelösszeget a hitelező pénzintézet egy összegben jogosan visszakövetelheti.

Ennek a problémának a részbeni kiküszöbölésére létezik egy kiegészítő biztosítás: a pénzügyi veszteségekre kötött biztosítás. Ennek birtokában a kiegészítő biztosítást nyújtó biztosító az aktuális forgalmi érték és a vételár különbözetét is megtéríti totálkár esetén a biztosítottjának. Viszont fontos tudni, hogy a vételár-biztosítást az autóvásárlást követő 60 napon belül lehet megkötni a gépkocsira.

Harc a visszaélések ellen

A biztosítóknak és a károkozóknak is érdeke, hogy akkora kártérítést fizessenek, amekkora károkozás történt. Ezért számlás javítás esetén a biztosítók szúrópróba szerűen, a javítás közben és a javítás végén ellenőrző szemlét végezhetnek. Ezzel próbálják kiszűrni azon visszaéléseket, hogy a javítók esetleg olyan alkatrészeket, javítási munkafolyamatokat is leszámlázzanak, amelyeket a valóságban nem végeztek el.

A kárrendezési szakértő arra hívja fel a figyelmet, hogy a károsultak is tehetnek a visszaélések, túlszámlázások csökkentése érdekében, ezért fontos, hogy amikor átveszik a kijavított gépjárművet, ellenőrizzék le a számlájuk tartalmát.

Ha valamelyik tétel nem egyértelmű, még aláírás előtt ajánlott rákérdezni, illetve kérhetik, hogy mutassák be a leszerelt alkatrészeket. Cascós javítás esetén ehhez anyagi érdekük is fűződik, hiszen jelentősebb önrész esetén nem mindegy, mennyi lesz a számla végösszege.

Egyébként az ország minden régiójában számtalan márka és márkafüggetlen szerviz tevékenykedik, biztosítva a javítók közötti versengést. Január elsejétől pedig a járműjavítók kötelesek online pénztárgépeket használni, ez az előírás lényegesen javítja a transzparenciát ebben az iparágban

- véli Bauer Zoltán.

A jármű-javítási piac torzító hatásai

Az autóbiztosításoknál a díjak legmeghatározóbb eleme a kárráfordítás, amivel a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nemrég átfogó piacelemzésben foglalkozott. Bár a dokumentum szerint az online alkuszok, árösszehasonlító portálok elterjedése és ezzel összhangban a fogyasztói tudatosság növekedése, az online szerződéskötés lehetősége mind javították a verseny feltételeit és intenzitását az autóbiztosítási piacon, néhány problémára is felhívja a figyelmet.

Az egyik az árverseny hiánya a kgfb-alapú javítási szolgáltatásoknál: a számlás biztosítói kárrendezéssel összefüggésben történő javítás speciális piacot jelent a javítói piacon belül, mivel ezekben az esetekben más a megrendelő (károsult) és más a szolgáltatásért konkrétan fizető személy (biztosító).

Mivel a biztosító és a javító között csak elszámolási viszony van, ezért a biztosító nincs abban a helyzetben, hogy a javítóval piaci körülmények között egyezzen meg a szolgáltatásról és annak ellenértékéről.

Nem biztosítói javítás esetében a javítást végző vállalkozások az ügyfelekért folytatott árversenyben akár jelentős összegű kedvezményt is adnak a szolgáltatás megrendelése esetén (alkatrész árengedmény, egyedi árszabás, egyéb szolgáltatások). Biztosítós számlás javítások esetében azonban a javítást végző vállalkozások ösztönzöttek arra, hogy a javításokat a lehető legmagasabb áron számlázzák ki, amit a biztosító kénytelen kifizetni.

A másik probléma a GVH szerint, hogy a különböző kárrendezési eljárások során a biztosítók, valamint a javítóműhelyek nagymértékben támaszkodnak különböző kalkulációs rendszerekre, azonban az ezen rendszerekben szereplő adatok nem minden esetben tükrözik a tényleges piaci árakat,

tekintve, hogy a kalkulációs rendszerekhez az alkatrész- és festékgyártók, illetve importőrök szolgáltatnak adatot, akik egyéni megrendelők részére jelentős kedvezményeket nyújtanak. Míg a javítóműhelyek esetenként jelentős kedvezményekkel szerzik be a gépjármű javításához szükséges alkatrészeket, festékanyagokat, a biztosítók felé kiállított számla a kalkulációs rendszerekben szereplő árak alapján történik.

Míg a biztosítási piac egy versengő piac, ugyanez nem mondható el a járműjavítói piac esetében, ahol a GVH szerint sem transzparencia, sem verseny nem állapítható meg, és ez a biztosítókkal szembeni indokolatlanul magas árazáshoz, végső soron a biztosítási díjak emelkedéséhez vezet.

Fontos tanácsok kárrendezési problémák elkerüléséhez

  • Fontos mindig az autóban tartani néhány Európai baleseti bejelentőt, köznyelven kék-sárga dokumentumot, amelyet a biztosítók ügyfélszolgálatán lehet beszerezni. A kétpéldányos nyomtatványból a kitöltés után mindkét félnél egy-egy eredeti példány marad az ügyintézésre.
  • Ha egyik résztvevő sem rendelkezik ilyen nyomtatvánnyal, akkor egy normál papírra kell a legfontosabb információkat feljegyezni.
  • A lehető legtöbb körülményt érdemes fényképen is rögzíteni.
  • Személyi sérülés esetén mindenképp rendőri intézkedésre van szükség.
  • A károsult kárigényét 30 napon belül jelentheti be a károkozó biztosítását kezelő biztosítóhoz.
  • A kárbejelentést online, telefonon, személyesen, a biztosító szerződött javítóinál, illetve a biztosító mobil applikációján - ha van ilyen - teheti meg.
  • A károkozónak 5 nap áll rendelkezésére, hogy az általa okozott kárt saját biztosítójánál bejelentse.

Holdblog

Szabó Dávid: Érik a kriptó iparág

Mintha a korábbiaknál jóval kisebb hype mellett lenne alakulóban a kriptománia újabb köre. Milyen gátak szakadtak át az elmúlt időszakban, hol tart a szabályozás, hogyan... The post Szabó Dá

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Két éve erre a pillanatra vár Oroszország, most úgy érhet célt, hogy a Nyugat csak nézi

Senior web fejlesztő

Senior web fejlesztő
Vállalati Energiamenedzsment 2024
2024. április 11.
Sustainable Tech 2024
2024. április 24.
Portfolio Agrofuture 2024
2024. május 23.
GEN Z Fest 2024
2024. május 9.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Díjmentes előadás

Hogyan vágj bele a tőzsdei befektetésbe?

Mire kell figyelned? Melyek az első lépések? Mely tőzsdei termékeket célszerű mindenképpen ismerned?

Díjmentes előadás

Ami még az állampapírnál is jobb befektetés

Az állampapírok mellett számos más befektetési lehetőség érhető el a piacon azoknak, akik szélesebb portfóliót szeretnének építeni és hosszú távon növekedést elérni.

Ez is érdekelhet
házaspár