Kibertámadás ellen is van biztosítás, de van, amit egy társaság sem vállal be

A biztosítás intézménye ma már hozzátartozik az emberek hétköznapjaihoz: kevesen indulnak nyaralni utasbiztosítás nélkül, ahogy a baleset - és életbiztosítások is részei életünknek, nem beszélve a vagyontárgyaink védelméről. Nincs ez másképpen a vállalatok esetében sem, ahol a klasszikus vagyonbiztosítás mellett fontos szerepe van a felelősségbiztosításnak is. Bár Magyarországon egyelőre a biztosításokból befolyó díjbevétel mindössze 10 százaléka származik a cégektől, a szektor évente 5-6 százalékkal bővül.

A nagy nemzetközi cégek közel 100 százaléka rendelkezik valamilyen biztosítással, ami a vállalat tevékenységéhez kötődik, értem ez alatt a klasszikus vagyon- és felelősségbiztosításokat. A nagy magyar cégeknél ez az arány szintén közelít a 100 százalékhoz, de legalább 95. Ahol még van tér, az a kkv szegmens, mert ott teljesen vegyes, hogy rendelkeznek-e egyáltalán biztosítással, milyen fedezetekre vonatkozik a biztosítás, és ha van is, nem biztos, hogy az adott helyzetben megfelelő térítést nyújt

- mondta el a Portfolio-nak Dénes Attila, az Aegon Magyarország vállalati biztosításokért felelős igazgatója. Bár a kis- és középvállalkozások a legalacsonyabb szinten biztosított szektor, éppen ez a kör a legsérülékenyebb, ha váratlan káresemény történik.

Erőműtől a virágárusig

Hogy milyen biztosításokat érdemes megkötni egy vállalkozás esetében az nagyban függ attól, hogy a cég milyen tevékenységet végez.

Ha például háborús területen próbálnak kőolajvezetéket fektetni, az általában minden biztosítási fedezetből kizáró ok

- utalt egy extrém esetre Dénes Attila, de hasonlóktól eltekintve jellemzően minden vállalkozás esetében szükség van vagyon és felelősségbiztosításra.

Utóbbi nem mindenki számára egyértelmű, pedig a vállalkozások és intézmények vagyoni káraik mellett a gazdálkodási, működési körükben bekövetkezett, nem várt események miatt kártérítési felelősséggel is tartozhatnak. Nem kell messzire menni közismert magyar példáért, gondoljunk csak a vörösiszap katasztrófára. Egy felelősségbiztosítási csomag elemeit pedig a tevékenységi körnek, termelési és szolgáltatási tevékenység sajátosságainak megfelelően kell összeállítani.

Egy építőipari cégnél például vannak törvényi előírások: közbeszerzések, tenderek esetén sokszor előírás, hogy milyen kötelező biztosítással kell, hogy rendelkezzen az ügyfél ahhoz, hogy az első kapavágást meg tudja tenni.

Attól függetlenül, hogy egy erőműről vagy egy virágárusról van szó, mindkét esetben vannak biztosítandó vagyonelemek. Azonban amíg utóbbinál a kockázati összeget a klasszikus fenyegetettségek, mint a tűz, betörés, vihar, földrengés, csőtörés stb. alapján kalkulálják, addig az erőmű esetében nyilván egy komplexebb és drágább megoldás lesz elérhető. További lényegi különbség, hogy amíg a virágbolttól a biztosító nem kér önrészt, vagy csak nagyon kicsit, addig az erőműnél ez sokkal jelentősebb lesz.

Ilyenkor opciókat szoktak felkínálni az ügyfelek számára: aki minél nagyobb önrészt vállal, annál alacsonyabb díjat kell fizetnie. Ami nagy különbség a vagyonbiztosítás szempontjából, hogy az erőműnél elvárás az, hogy egy üzemszünet-fedezettel is rendelkezzen, vagyis, ha valamilyen káresemény kapcsán leáll az élet, és nem tud energiát termelni, akkor a kieső haszon egy részét a biztosító fedezze. Ez általában a gyártást végző cégeknél is elvárás. Ebben tevékenységtől függően van pár nap önrész, ami az ügyfél saját kára, a többi pedig a biztosítóé. Egy nagy erőműnél napi szinten több 10 millió forintos kiesés is lehet, ami azt jelenti, hogy mind a tulajdonosnak, mind a biztosítónak az az érdeke, hogy a helyreállítás minél előbb meg tudjon történni. A virágboltnál erre nincs szükség.

Felelősségbiztosításból többféle csomag elérhető. Lehet munkáltatói vagy általános, az Aegon igazgatója szerint lényegében mindkettő példában említett vállalkozás esetén a fedezet ugyanarról szól, csak az egyik 3, a másik pedig több 100 főre vonatkozik. Itt is a tevékenységtől függően lesznek különbségek a biztosítási összegekben, hiszen a virágboltnál túl sok mindenből nem keletkezhet felelősségi kár, amíg egy erőműnél erre sokkal nagyobb az esély.

"Egy virágárus sokkal alacsonyabb limitekkel, biztosítási összegekkel, díjjal köthet biztosítást, szemben egy erőművel, ahol akár egy munkavállaló által elkövetett hiba több 100 milliós kárt is maga után vonhat. Itt jön azoknak a szakembereknek a szerepe, nagyvállalatok estében főleg az alkuszoké, akik segítenek az ügyfélnek felmérni azt, hogy mi a valódi biztosítási igénye.

A gazdaság tükre? A biztosítási piac jó leképezése a gazdaság helyzetének. Ha többet építkeznek, akkor több lesz az épületbiztosítás, ha az embereknek több pénzük van, és többet utaznak, akkor több utasbiztosítást kötnek, ha több az autó, akkor több gépjárműbiztosítás fogy.

Új fenyegetések

Az egyik legnagyobb kihívásnak Dénes most, és várhatóan a következő években is a kiberbiztosítást tartja.

Naponta lehet olvasni a hírekben a kibertámadásokról, amire persze már megvannak a biztosítási megoldások is, de éppen azért, mert még nagyon kevés a múltbeli tapasztalat ezzel kapcsolatban, mind a biztosítók, mind a viszontbiztosítók egyelőre nagyon óvatosan kezelik ezt a kérdést. Belimitálva a biztosítási összeget viszonylag magas önrészeket alkalmazva, nagy biztonsági elvárásokat támasztva kötnek csak ilyen biztosításokat. De ez előbb-utóbb le fog szivárogni nemcsak a nagyvállalati szintre, hanem a lakosság szintjére is, és ugyanolyan elemmé fog válni, mint most egy csőtörés vagy egy vihar elem.

Ami még izgalmas mostanában, az a terrorizmusra vonatkozó fedezet, amit lehet már Magyarország területére, illetve külföldre is vásárolni. Ennek a mértéke azonban mindig egy nagy kérdés, attól függően, hogy országonként milyen a fenyegetettség.
A biztosításkötések száma a lakossági szegmensben jellemzően akkor ugrik meg, ha végigsöpör az országon egy nagy vihar, vagy jön egy nagy árvíz. A vállalati szektorban azonban ennek nincs nyoma, ott akkor vannak látványos ugrások, ha van valamilyen jogszabályváltozás, vagy valamilyen biztosítást kötelezővé tesznek. "De például a vörösiszap-katasztrófa utána láttuk, hogy nagyon sok cég elgondolkodott azon, hogy kellene valamilyen felelősségbiztosítás, illetve, ha már van, akkor ennek az összege megfelelő fedezetet is nyújtson" - mondta Dénes Attila.

A káresemény persze az ilyen nagy katasztrófák nélkül is általános. Magyarországon évente 2-3, egymilliárd forintot meghaladó nagyságrendű kár keletkezik, ami általában tűz vagy robbanás.

Egy virágbolt például minden szempontból kielégítő fedezetet éves szinten 50-60 ezer forintért tud vásárolni, a nagyvállalatoknál ezt sokkal nehezebb belőni. Ott több 10 millió forintos éves díjtól - tevékenységtől és fedezettől függően - akár 100 millió forintos nagyságrendig is terjedhet az éves biztosítási díj.

A cikk megjelenését az Aegon Biztosító támogatta.

• Címkék:
• kiberbiztonság,
• finanszírozás,
• biztosítás,
• kockázatelemzés