Mi lesz a bedőlt hitelesekkel, ha már nem a banknak tartoznak?
Hitelt vennél fel? Válaszd a biztonságot és használd a Pénzcentrum kalkulátorát! Portfolio: Hagyományosan fedezetlen lakossági hiteleket vásárolnak a magyar követeléskezelők, de az elmúlt években jelzáloghitel-portfóliókat is nagy összegben vettek át a pénzintézetektől, az Intrum például az Erstétől, majd az Aegontól. Milyenek az első évek tapasztalatai? Felfalusi Péter: Nem telt el hosszú idő, az Erste Banktól vásárolt nem teljesítő jelzáloghitel-portfólió két éve került például hozzánk, míg az Aegon Hitel nem teljesítő ügyfelei csak idén. Bár a banktól átvett jelzáloghiteles ügyek 10-15%-a mára lezárult, összességében azonban 180 hónapos cash flow-val kalkulálunk, tehát nehéz lenne a tranzakció mérlegét már most megvonni. Terv szerint haladunk az állomány kezelésében. Hogy jártak az adósok? Könnyebb-e egy követeléskezelőnek tartozni, mint egy banknak? Mit tesznek azért, hogy megkönnyítsék az adósságtörlesztést? Mi az Intrumnál a végrehajtás alatt álló együttműködő adósok esetében sem ragaszkodunk az árverezéshez, a jogi út helyett pedig mindenkivel megállapodásra törekszünk. Szeretnénk megérteni az ügyfelek helyzetét és a konkrét szituációikra megoldást találni. Például, ha valaki együttműködő, de most éppen nincs munkahelye, ennek ellenére fizet havonta 20 ezer forintot fél évig, csak ne indítsuk el a végrehajtást, abba belemegyünk. A bankoknál ezzel szemben nagyon kötött eljárásrenddel szembesülnek az adósok.

Nem bővíti tovább a kormány a Nemzeti Eszközkezelő programját, pedig a piacon jellemzően dicsérték az intézményt. Mégis mi indokolhatja a program lezárását? Örül neki? Az, hogy a Nemzeti Eszközkezelő (NET) programját lezárják, régóta várható volt, így nem ért meglepetésként a bejelentés. Logikus is a lépés, hiszen az állam előtt oly mértékben kezdtek tornyosulni az ingatlantulajdonosi kötelezettségek, hogy azt már nehéz ellátni. A NET a legjobb adósmentő intézmény volt, 36 ezer ingatlan tekintetében nyújtott segítséget. A többi program nem nagyon működött a nem teljesítő adósok esetében. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy egy ekkora szervezet kezelése már nem fenntartható az állam számára. Egyébként mi is gondolkodunk egyfajta saját "NET" kialakításán, egy olyan opcióval egybekötött részletfizetéssel, amivel ki tudjuk váltani a NET-et. Önök is ingatlant vásárolnának adósaiktól az adósság elengedése fejében? Nem, ebből a szempontból nem követnénk az állami példát. A stabil részletfizetésért cserébe vállalt adósságelengedés gondolata azonban nem áll távol tőlünk: ha valaki kitartóan fizeti a hitelét, egy idő után nagyobb tartozáselengedést kaphat. Ez egyelőre kidolgozás alatt áll. Ilyenkor nem félnek a moral hazardtól? Nem azt az üzenetet erősíti egy ilyen megoldás, hogy nem érdemes szerződésszerűen teljesíteni? Az ingatlanpiaci folyamatokat is figyelembe véve, szociális alapokon vizsgálnánk a programra való jogosultságot. Ingatlanpiaci szempontból jól menő, környéken például nem ezt az utat járnánk.
Nálunk a moral hazad problémája sokkal kevésbé jelentkezik, mint a bankoknál. A hitelintézetek számára ez kardinális kérdés, és persze nálunk is van jelentősége, de a szociális rászorultságot is sokkal inkább figyelembe tudjuk venni. Ez egyúttal társadalmi kötelezettségünk is.
Az eszközkezelősök hamarosan kedvezményesen (egy összegben vagy részletfizetéssel) válhatnak ismét tulajdonossá ingatlanukban, de ez "csak" alig 30 ezer háztartást fog érinteni. Mi lesz a többiekkel? Szükségesnek tart állami beavatkozást vagy a piac (többek között a követéskezelői szektor) majd megoldja? Logikusnak tartom azt a kritikát, hogy az adómentések egy része kevésbé volt célzott, így egy széles réteget nem tudott elérni egyik állami program sem. A szociális alapú megoldáshoz mindenképpen az állam bevonására van szükség. A bankoknak abban igazuk van, hogy nagyon jól kell meghúzni azt a határt, hogy kinek kínáljuk fel az adósságkönnyítés lehetőségét. Berlinger Edina egyetemi tanár a közelmúltban nálunk megjelent cikkében sürgetett megoldást a legnagyobb szegénységben élők számára. Milyennek kellene lennie a magáncsőd kudarcát is figyelembe véve? Nehéz kérdés. A magáncsőd túl bonyolult a célcsoport számára, a túlzott adminisztráció hibáját biztosan el kellene kerülni. Az ördög a részletekben rejlik: milyen mélyen történne meg az elengedés és milyen feltételek mellett. Ezekről pedig csak a konkrétumok fényében lehet állást foglalni.

700 ezer végrehajtás van folyamatban a követeléskezelőknél, és egy év alatt 300 ezer fizetési meghagyás indult. A KHR negatív adóslistáján 1,7 millió esetet tartanak nyilván. Hogy jutottunk idáig egy 10 milliós országban? Az önkormányzatok, közmű- és közlekedési cégek, a társasházak felé is tartoznak a fogyasztók, így becslésem szerint összesen 6-8 millió lejárt fogyasztói tartozás lehet ma Magyarországon. A tartozásokon belül a jogi eljárások magas hányada részben annak a következménye, hogy a tartozókkal való kommunikáció lehetőségei adatvédelmi és szabályozási okokból rendkívül szűkek. Ha nem indul el a párbeszéd, a kommunikáció, akkor a követeléskezelőnek sincs más lehetőségük, mint elindítani a jogi eljárást. Ugyanakkor nagyon jó lenne végre megérteni társadalmi szinten, hogy amikor a követeléskezelési szakmáról beszélünk, ez már nem ugyanaz, mint 10-15 évvel ezelőtt volt. A követeléskezelők, akik megvásárolják a követeléseket, banki szintű stabilitással, szervezeti felépítéssel, megfelelő szabályzati rendszerekkel, felügyelettel rendelkeznek. A megbízható követeléskezelők számára lehetővé kellene tenni az adatok szabadabb kezelését az adósok érdekében is. Mennyi lehet az átlagos tartozás a banki ügyek esetében? A személyi kölcsön esetében 1,3-1,5 millióra, a jelzáloghitelnél pedig 8 millió körülire becsülöm saját portfoliónk alapján. Mekkora ezeken a követeléseken a követeléskezelők megtérülése manapság? Az ingatlanpiac és a gazdaság is pörög, ez növeli a követelések nominális árát a piacon. A másik oldalon a nominális megtérülés is jócskán megemelkedhetett. Hogy alakult e kettő kapcsolata, a hozam? A nominális árak és megtérülések valóban növekedtek. A háztartások rendelkezésre álló jövedelme nőtt, ezért értelemszerűen könnyebben tudnak törleszteni. Egy ugyanolyan jellegű portfóliótól többet vár el egy követeléskezelő, mint 4-5 évvel ezelőtt. Ugyanakkor a portfóliók árazása a mi szempontunkból katasztrofálisan emelkedik. Nemcsak azért, mert nominálisan nagyobb megtérülést várhatunk, de nagyot estek a piaci hozamelvárások is. Rengeteg helyi faktorcég működik Magyarországon a nagyobbak mellett, ők 5-6 százalékos hozammal is beérik manapság. Ez nyomást gyakorol a külföldi tulajdonú követeléskezelőkre is. Mi például az Erstétől átvett portfólió esetében még jóval nagyobb hozammal kalkuláltunk, mint idén az Aegontól átvett esetében. Nem az említett 5-6 százalék az a hozamszint, ami nemzetközileg elfogadott, Németországban minimálisan 8 százalék körüli elvárt hozam jellemző. Azt gondolom, hogy a magyar piacon tapasztalható gyakorlat nem fog jóra vezetni. Ha elindulnak felfelé a hozamok, forrásköltségek, nagyon komolyan meg fogják égetni magukat egyes magánbefektetők. A kisebb hozamelvárású, egyúttal kisebb méretű helyi vásárlók diktálják ezek szerint az árakat a piacon? A nagyobb portfóliók esetében értelmes, racionális árak a jellemzőek, az egyedileg értékesített vagy kisebb portfóliók esetében alakult ki több szegmensben is egészségtelen gyakorlat. A kisebb faktorcégek nem használnak elemzőket, azt mondják, hogy ha a nagy cégnek, amelyik külön elemzési osztályt tart fent, egy követelés 100 egységet ér, akkor számára 100,1-et-et is megérhet. Ezért ők nagyobb szereplők fölé ígérnek. Gyakran előfordul, hogy miután mi kiszállunk a licitből, még 4-5 cég bent marad, és az általunk korrektnek tekintett árhoz képest sok esetben 30-50 százalékkal magasabb árakon kelnek el a portfóliók, hiszen a lokális faktorcégek még azt hihetik, hogy a nagyokra licitálnak, holott már egymásnak verik fel az árakat.
Ez azért furcsa, mert ez számunkra már negatív belső megtérülési rátát (IRR) jelentene. Úgyhogy ezek a kisebb szereplők vagy nagyon tudnak valamit, amit mi nem, vagy nagyon drágán vásárolnak, és a pénzüket kockáztatják.
A KHR negatív listáján (régi nevén a BAR-listán) szereplők közel harmada még mindig a bankoknak tartozik. Vajon miért ülnek még mindig ezeken a bankok, amikor nagyon jó áron tudnák eladni a követeléseket? Különbözőképpen gondolkodnak a bankok. Vannak, akik leépítették az állományt, ezzel együtt a workout osztályukat is minimálisra redukálták, és vannak, akik nem akarják leépíteni, mert ha jön egy következő válság, akkor nem baj, ha ott van egy jól képzett workout osztály. Mind a kettőben van ráció. Felkészültebbek a követeléskezelők egy esetleges újabb válságra, mint 10 évvel ezelőtt?

Mindenképpen. Ma már nem okoz gondot a szektor számára, hogy átvegyen egy nagy méretű állományt. Korábban sokkal nagyobb létjogosultságuk volt a banki workout osztályoknak, mint jelen pillanatban. Most viszont helyük van olyan megállapodásoknak is, mint amilyen a nemzetközi Intrum és az Intesa Sanpaolo között köttetett: egy vegyes vállalat keretében közösen tulajdonoljuk a portfóliót, kikerült a bank konszolidációs köréből az állomány, 49 százalékot tartottak meg a tulajdonrészből. Magyarországon is képesek vagyunk már ilyen megállapodások megkötésére. Továbbra is hiányolják a követeléskezelői törvényt, a szektor nagyobb szereplőinek reményei szerint jövőre ismét terítékre veszi a kormány. Mi az, amit elsősorban orvosolna egy ilyen szabályozás? A követeléskezelési szektor szereplőit tömörítő MAKISZ a saját tagjai szempontjából kontrollt tart: megnézi, kiket vesz fel, minimális elvárás az ügyfelekkel való korrekt bánásmód és a jogszabályi környezetnek való megfelelés. A MAKISZ-on kívüli követeléskezelési szakma azonban nem ennyire egységes, és nem feltétlenül felel meg minden jogi és etikai elvárásnak. Egységesíteni kellene, hogy mit lehet és mit nem. Egyértelmű helyzetet kellene teremteni az adatkezelésben is, borzasztóan nehezen lefordítható például a GDPR és az Infotörvény a mi gyakorlatunk szintjére.
Összességében nagyon szeretnénk, hogy mint ahogyan az más európai országokban működik, a követeléskezelés és -vásárlás engedélyhez kötött tevékenység legyen. Ez a tisztességes piaci szereplők és az adósok érdekét is szolgálná.
Hitelt vennél fel? Válaszd a biztonságot és használd a Pénzcentrum kalkulátorát!
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
Hamarosan 1000 milliárd forintos árbevételű cég lehet a 4iG
Ezzel a 10 legnagyobb hazai vállalat közé bekerühet.
Kiakadtak a boltok és a kiskereskedők a kormány új tervére
Az OKSZ szerint több sebből vérzik a javaslat.
Hatmilliárdos nyereséget ért el az MBH Jelzálogbank
Közzétette gyorsjelentését az MBH Csoport jelzálog-refinanszírozója.
Videó: összecsapott az ukrán Neptun az oroszok rettegett Iszkanderével – Egyértelmű a győztes
Ukrajna egyik legjobb fegyvere veszhetett oda.
Hétfőn indul az Elektronikus Ingatlan-nyilvántartási Rendszer Budapesten
Vidéken már elindult a rendszer.
Akár havi 150 ezer forint támogatás lakhatásra? – Így segíthet a munkahelyed és az állam 2025-ben!
Az Otthon Start Hitel bevezetésével bővül az adórendszeren kívüli ösztönzők köre.
CNN: elfogyott Trump türelme – Több mint 3000 ERAM-rakétát kap Ukrajna
Mélyen Oroszország területén belülre tudnak majd vele támadni.
Ki igényelheti az Otthon Start hitelt?
Egy egyszerű kérdés, mégis ennek kapcsán voltak a legnagyobb változások az elmúlt 4-5 hét során. 2025 szeptember elsejével indul a program, a 2025.07.31-ei közlönyben a társadalmi egyeztetés
ESG és adózás: így kapcsolódik össze a társadalmi felelősségvállalás és a vállalati adományozás
Az elmúlt években egyre nagyobb figyelmet kapott az ESG, azaz a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontokat figyelembe vevő működés. Az ESG nem csupán trend vagy megfelelési k

A módosított szupernövények jelenthetik a jövőt
Tudósok olyan genetikai módosításon dolgoznak, amelynek köszönhetően a haszonnövények képesek fokozott ütemben megkötni a szén-dioxidot, miközben sokkal magasabb a ter
Ha láthatnánk a fizetésedet!
Különösen álláshirdetéseknél, de úgy általában is felmerül, hogy milyen jó lenne átláthatóbbá tenni a fizetéseket. Ha nyíltan lehetne arról beszélni, hogy ki mennyit keres, amiből az i
United Parcel Service Inc. - elemzés
'23-ban már elemeztem, akkor még csak 14 éves osztalékemelés múltja volt, ez azóta 16-ra nőtt. Akkor az tetszett benne, hogy amit mondtak a következő évre, azt kb. hozták is. Na, ez most egy k
Hétfőn indul az Otthon Start! Élőben jövünk a legfrissebb információkkal
Szeptember 1-jén hivatalosan is elrajtol az Otthon Start program. Ezzel párhuzamosan a bankok is elindítják saját ajánlataikat - de pontosan hol és hogyan lehet igényelni, mik lesznek a konkrét fe
Megnyílt a föld alatti aranybánya: geotermia kamatmentes forrással
Képzeld el, hogy van egy technológia, amely egyszerre csökkenti a költségeidet, zöldíti a működésedet és még állami forrás is jár mellé - kamatmentesen, két évtizedre.

Jelentősen hűtik a klímát az erdőtüzek
A Washingtoni Egyetem kutatóinak idén megjelent tanulmánya szerint a boreális erdőtüzek robbanásszerű növekedése nyomán jelentősen hűl a klíma.


Velünk marad az árrésstop, de mit fizetünk érte valójában?
Utánajártunk, vajon mit mutatnak a számok és mi várható a következő hónapokban
Meddig fékezheti az inflációt az árrésstop?
Kozák Tamással, az OKSZ főtitkárával beszélgettünk.
Nagy pofont kaptak a boltok - Mi jön most?
Örülhetnek a vásárlók ennek?
Limit, Stop, vagy Piaci? Megbízások, amikkel nem lősz mellé!
Ismerd meg a tőzsdei megbízások világát, és tanulj meg profin navigálni a piacokon!
Bikák és Medvék: Kivel jobb haverkodni a tőzsdén?
Hogyan ismerd fel, hogy épp emelkedő (bull) vagy csökkenő (bear) piacon jársz? Megtanulhatod, mikor érdemes növelni a kockázatvállalást, és mikor jobb óvatosan hátrálni.