iconicchain
Bank

Visszatér a 2008-as válságot belobbantó eszköz, csak sokkal biztonságosabb formában

Varga Szabolcs
A 2008-as gazdasági válság kirobbanásában komoly szerepe volt az értékpapírosításnak nevezett eszköznek, melynek lényege, hogy a bank a nála levő hitelek egy csoportját „becsomagolja” és értékesíti, így továbbadva a kockázatot. Ez a megfelelő szabályozás mellett a banki kockázatkezelés egyik remek eszköze, azonban ennek szabályozási háttere 2008-ban még hiányzott, a következmények ismertek. Azóta azonban nemcsak, hogy megtörtént a terület szabályozása, de az európai bankhatóságok szorgalmazzák is az eszköz meghonosítását, mert kiválóan alkalmas lenne a korona-válság miatt bajba jutott cégek megsegítésére.

A regtech az új fintech?

A regtech szektor felfutása mögött több piaci folyamat is meghúzódik: a 2008-as gazdasági válság magával hozta a pénzügyi szabályok szigorítását, amely komoly kihívást jelentett – és jelent – a pénzügyi intézeteknek. A globális pénzügyi válságot megelőző alulszabályozott időszaknak a Dodd-Frank Act vetett véget, amely egy valóságos szabályozási cunamit indított el az Egyesült Államokban, amit később az egész világon hasonló folyamatok követtek.

A Medici Research felmérése szerint 2008 óta 500 százalékkal nőtt a pénzügyi szabályok mennyisége a fejlett országok piacain, amely jelentős terhet ró a bankokra. Szerencsére éppen ebben az időszakban indult extrém fejlődésnek a mesterséges intelligencia is, és a pénzügyi szereplők hamar megtalálták a módját annak, hogy a technológiát a szabályozási követelményeknek történő megfelelés szolgálatába állítsák.

Ugyanakkor a szabálymegfelelés (regulatory compliance) egy nagyon költséges terület: egy felmérés szerint egy fejlett gazdaságban működő cég bevételének akár 10 százaléka is elmehet erre.

„Ráadásul ezen a területen még mindig nagyon kevés az automatizáció, rengeteg a papírmunka, melynek zöme kézzel rögzített adat. De nemcsak itt jelenik meg a hatékonyság hiánya, hanem az ellenőrzésben is: a felügyelő szervek jellemzően minták alapján dolgoznak, vagyis kiragadnak egy részt a vizsgált cég adathalmazából, és ha az jól néz ki, akkor minden rendben van. Holott könnyen lehet, hogy semmi sincs rendben, csak nem megfelelő helyről vették a mintát” – mondta a Portfolio-nak Vajda András, a Finnországban bejegyzett iconicchain egyik társalapítója, vezérigazgatója.

Iconicchain
Kováts Zoltán és Vajda András az iconicchain magyar alapítói.

A cégnél éppen ezért eleve azt vizsgálták, hogy az adatközlés, adatvizsgálat folyamatát hogyan tudnák automatizálni. Így jutottak el a blokklánc technológiához, amely bár a kriptovaluták kapcsán került be a köztudatba, azonban alábbi jellemzői ezen a téren is rendkívül hasznossá teszik: 

  • ha valamit megosztunk a blokkláncon, az később nem módosítható a résztvevők konszenzusa nélkül
  • a blokklánc a rajta tárolt adatok teljes történetét megtartja, tehát bármikor visszakereshető, rekonstruálható, hogy korábban mi történt.

„Ha ezt szabálymegfelelésre alkalmazzuk, és abból indulunk ki, hogy a szabályozott cég blokkláncon keresztül megosztja az adatait a szabályozóval, egy beépített garanciát kap ő, és a szabályozó is, hogy az adatok nem módosíthatóak, és bármikor visszakereshetők. Ráadásul ez az adatmegosztás folyamatos lehet, így a szabályozónak nem kéne mintákból dolgoznia, az egész folyamatot tudná monitorizálni, miközben a saját, és a szabályozott cég költségei is csökkennének” – magyarázta az alapötletet a vezérigazgató.

Kapóra jött a bankok értékpapírosítási dilemmája

„Pont jól álltak a csillagok, az indulásunk egybeesett azzal, hogy az értékpapírosítás kezdett újra egyre népszerűbbé válni az EU-ban és az USA-ban, miután a 2008-as krízis után teljesen lenullázódott” – tette hozzá Vajda.

Értékpapírosítás a gyakorlatban
A művelet lényege, hogy a bank egy befektető javára lemond a kihelyezett hiteleinek jövőbeli pénzáramlásáról, cserébe ezek a hitelek kikerülnek a könyveiből, azaz nem kell rájuk tőketartalékot képeznie. Technikailag a művelet úgy történik, hogy a bankhitelek egy csoportját kiválasztja, ezek tőkerészét összeadja vagy átadja a csak erre a célra létrehozott entitásnak, egy különleges célú gazdasági egységnek (angol rövidítése: SPV – ezt nevezzük „true sale” értékpapírosításnak) amely kötvényt bocsát ki, aminek a pénzáramlása megegyezik az adott hitelek pénzáramlásával; vagy alternatívaként biztosítást vásárol egy külső befektetőtől a kockázat egy részére (ezt nevezzük szintetikus értékpapírosításnak). A kötvényeket, vagy a biztosítási garanciát azután befektetők - jellemzően pénzügyi alapok, privátbanki ügyfelek - jegyzik le, és ezzel együtt átveszik a kockázatot is a banktól. A művelettel banki tőke és likvid eszköz szabadul fel, amelyből a bank ismét hitelezni tudja a gazdaságot.

Sőt, erre még rátett a koronakrízis, az Európai Központi Bank (EKB) éppen az értékpapírosításban látta meg a lehetőséget a kisvállalkozások támogatására: az Európai Befektetési Alapon keresztül megvásárolják ezeket a kötvényeket, átvállalják a bankok kockázatát, lehetővé téve, hogy az így felszabadult forrásaikat a bajba jutott cégek hitelezésére fordítsák.

Ez egy lavinát indított el Európában, minden pénzintézet belevágott, de nagyon hamar kiderült, hogy miközben az EKB az egyik kezével ezt lehetővé tette, a másikkal annyira leszabályozta – pont a 2008-as krízis miatt – hogy a megfeleléshez szükséges befektetések felemészthetik az egész értékpapírosítással járó hasznot

– mutatott rá a bankok dilemmájára Vajda.

Itt jött képbe az iconicchain, amely pont erre dolgozta ki megoldását: lemodellezték ezt a feltételrendszert és egyszerűbbé, gyorsabbá tették az elvárt adatközléseket, adatfeldolgozást, mind – az értékpapírosítási tranzakciók esetében – a befektetők, mind a szabályozók felé. A megoldásért a bankok éves licenszdíjat fizetnek, cserébe mindig a megoldás legfrissebb verziója áll a rendelkezésükre, amely leköveti az esetleges jogszabályváltozásokat is. A cég vezérigazgatója szerint ez a modell növeli a bankok számára a kiszámíthatóságot, pontosan tudják, hogy ez évente mekkora költséget jelent számukra, miközben teljesen levédi az értékpapírosítás folyamatát. Érdekes módon a finn piacon egyetlen ügyfele sincs a cégnek, miközben Ausztriában elsők között vannak, ha nem piacvezetők, és a német piacon is számos ügyfelük van.

"Bár a front office szolgáltatások terén a bankok versenyeznek, a back office-ban ez a verseny már korántsem ilyen éles, sőt, elég szoros az együttműködés, akár a versenytársak között is, így az első német ügyfél után gyorsan jött a többi is" – mondta a vállalat terjeszkedéséről Vajda.

A cég középtávú tervei között szerepel más iparágak megcélzása is, ilyen, a bankszektorhoz hasonlóan leszabályozott terület például a gyógyszeripar is, de jelenleg a pénzügyi piac meghódítása a prioritás, sorra véve az európai piacokat, majd az amerikai piacra lépést.

A magyar piacon is megvetnék a lábukat

Az értékpapírosítás az elmúlt években mindenhol fókuszba került, Vajdáék úgy látják, hogy vannak Magyarországon olyan pénzügyi szereplők, amelyek számára ez gazdaságilag egy jó lehetőség lenne, és egy business case-en keresztül be is tudják nekik mutatni, hogy mi az a tőkemegtakarítás, amit ezzel el tudnának érni.

Úgy gondoljuk, hogy ez egy win-win szituáció, ezért célunk, hogy a magyar bankokat is bevonjuk ebbe a körforgásba. Uniós szinten is igény van erre, az európai pénzügyi intézmények is szeretnék azt látni, hogy a magyar bankok is piacra lépjenek az európai kohézió jegyében

– mondta Vajda.

A vezérigazgató szerint a magyar bankszektor van annyira jó állapotban, hogy lenne ilyesmire kereslet az európai nagybefektetők részéről: jó minőségű a hitelportfólió, amire lehet üzletet kötni, és erre megvan a hajlandóság az EU-szintű intézmények részéről is:

az Európai Befektetési Bank (EIB) az Európai Központi Bank pénzéből vásárolja fel ezeket a tranzakciókat, és kitűzött céljuk, hogy ezt elvigyék az EU minden országába, így támogatva a kohézió megerősödését.

Ezenkívül a magánbefektetők, nyugdíjalapok és más intézményi befektetők is érdekeltek lehetnek, főleg egy jól menedzselt, jó hitelállománnyal rendelkező bank esetében. A cég blokklánc alapú technológiai megoldása sok más pénzügyi területen is jól alkalmazható lehet, ilyen például a könyvvizsgálat.

Könyvvizsgálatban is otthon vannak
A könyvvizsgálat az értékpapírosításhoz hasonlóan egy szigorúan szabályozott terület, ahol a gyakorlat szintén hagy maga után kívánnivalót hatékonyság terén: eljön az év vége, a cég eredményeit a könyvelők előkészítik, és akkor jön a könyvvizsgáló, és pár hét alatt kell megnéznie, hogy mi történt az egész évben. Decembertől márciusig 24 órában dolgoznak, nyilván lehetőségük sincs arra, hogy a teljes folyamatot átvizsgálják: vesznek egy mintát, ha az jól néz ki, aláírják. A blokkláncot itt is alkalmazni lehetne, amely a cég pénzügyi mozgásait egész évben rögzítené, megosztaná a könyvvizsgálóval, akinek rendelkezésre állnának azok az automatizmusok, amelyek a megosztott adatmennyiséget folyamatosan fésülik, vizsgálják, akár vissza is jeleznek a könyvelőnek, ha hibát találnak, az év végére pedig a könyvvizsgálónak annyi feladata maradna, hogy a főkönyvi számokat összevesse, és ha azok egyeznek, alá is írhatja az auditnyilatkozatot. A cég könyvvizsgáló partnereivel jelenleg azon dolgozik, hogy ezt a folyamatot megvalósíthassa.

Az iconicchain-ben az OXO Technologies Holding is meglátta a lehetőséget és tavaly ősszel három angyalbefektetővel együtt összesen egymillió eurót fektetett a finnországi startupba, amit a cégnél a növekedés és a skálázhatóság támogatására fordítanak majd: közvetlen cél a német piacon való további piacszerzés, majd a legnagyobb európai piacon, az Egyesült Királyságban való megjelenés és felkészülés arra, hogy a következő lépésben az amerikai piacot is megcélozhassák. A másik cél a termékfejlesztés és a további üzletágak feltérképezése, kiépítésének előkészülete. A vezérigazgató szerint a befektetés nélkül is nőtt volna a piacuk, de ilyen léptékű terjeszkedéshez külső finanszírozásra volt szükségük.

A cikk megjelenését az OXO Technologies Holding támogatta.

Címlapkép: balról jobbra: Kováts Zoltán, az iconicchain egyik alapítója, Oszkó Péter az OXO Technologies Holding igazgatóságának elnöke, Illés Richárd az OXO Holdings befektetési vezetője és Vajda András, másik iconicchain-alapító.

home office dolgozó anyuka
budapest, város
richter4_forras_richter
GettyImages-502361474
2022. november 30.
Agrárszektor Konferencia 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Könyvelő munkatárs

Könyvelő munkatárs
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Díjmentes online előadás
December eleji részvénymustra, aktualitások, grafikonok, értékeltségek.
üresrégiház