Kötelező ATM-hálózat
Az átfogó készpénzellátási-kezelési szabálycsomag egyik legfontosabb eleme, hogy a bankok többségének ezentúl kötelező saját ATM-hálózatot fenntartani, méghozzá azt is meghatározták, hogy hol és mekkora készpénzfelvételi infrastruktúrával kell rendelkezniük. Az új szabályok február 1-jétől lépnek életbe, ám a csomagban foglaltak teljesítésére a bankoknak különböző határidőket szabtak.
A bankok által üzemeltetendő ATM-ek mennyisége az általuk kibocsátott, készpénzfelvételi funkcióval rendelkező bankkártyák mennyiségének függvényében változik.
Ha a pénzintézet piaci részesedése nem haladja meg az 1%-ot az MNB által a pénzforgalmi infrastruktúrákról közzétett statisztikai adatok alapján - erről a bankok meghatározott szabályok és határidők szerint jelentenek az MNB-nek - vagy nem vezetnek fizetési számlát fogyasztó részére, akkor rájuk nem vonatkozik az alábbi táblázat:
| Kötelező átlagos ATM-szám a kibocsátott kártyák függvényében | ||||
| Betéti kártyák+hitelkártyák számának fele | Fővárosi kerületben | Vármegye-székhelyen | Vármegye egyéb településein | Összesen |
| kevesebb mint 600 000 | 2,5 | 2,5 | 3,5 | 169 |
| 600 001 - 1 200 000 | 5 | 5 | 15 | 490 |
| 1 200 001 - 2 400 000 | 7 | 7 | 28 | 819 |
| több mint 2 400 000 | 12 | 15 | 60 | 1686 |
| Forrás: Portfolio, Magyar Közlöny | ||||
A fenti táblázaton túl néhány speciális szabályt is megfogalmaznak:
- amennyiben a hitelintézet a táblázat bármelyik 2 területi kategóriájában az elvárt értékek feletti darabszámú készpénzes automatát üzemeltet, úgy jogosult a harmadik kategóriában az elvárt készpénzes automaták darabszámának legfeljebb 25%-os csökkentésére,
- a táblázat szerinti összesen 600 000 – 1 200 000 kibocsátott kártyával rendelkező bankok kötelesek a vármegyeszékhelyen kívüli városok legalább 65%-ában ATM-et üzemeltetni, míg az ennél több kártyával rendelkező bankok legalább e települések 80%-ában.
Bár a pontos ügyfélszámokat illetve kártyaszámokat bankonként nem ismerjük, 600 ezernél biztosan több ügyfele van a OTP-nek, a Bankholdingnak, a K&H-nak és az Erstének. Az MNB adatai szerint szeptember végén összesen közel 8,9 millió betéti és közel 1,15 millió hitelkártya volt a magyar piacon, a negyedév alatt közel 7 millió kártyát használtak az ügyfelek.
Ha a fenti területi szabályok miatt bővíteni kell az ATM-hálózatot, akkor
- 25 ATM-nél kevesebb pótlására 18 hónap áll rendelkezésükre,
- 25 ATM vagy több pótlására 2 év áll a bank rendelkezésére.
Ha pedig az előírt ATM-darabszám rendelkezésre áll, de a települések között mozgatni kell az ATM-eket, erre 9 hónapja van a banknak. Azt is előírták, hogy egy-egy ATM ki- és befizetési forgalma nem lehet magasabb az MNB által előírt referenciaértéknél. (Az MNB e referenciaértékekről háromévente, a referenciaérték megállapításának alapjául szolgáló tárgyévet követő év március 31. napjáig tájékoztatja a hitelintézeteket).
Az új szabályok szerint amennyiben a hitelintézet egy fiókjában megszünteti a pénztárat vagy pénztárakat, köteles legalább két befizetési és kifizetési funkcióval is rendelkező készpénzes automatával bővíteni a hálózatát.
Ezek közül legalább egyet – amennyiben annak elhelyezése megoldható – az adott pénztár nélküli fiókban, a többit az adott településen vagy fővárosi kerületen belül olyan infrastrukturális csomópontban köteles elhelyezni, ahol egyéb szolgáltatások (így például orvosi ellátás, kiskereskedelmi üzlet, postai szolgáltatás, közösségi közlekedés) is elérhetők.
Bővülhet a hálózat?
Azt, hogy a bankoknak kell-e új ATM-eket telepíteni, vagy szükséges-e finomhangolni a meglévő hálózatot az új szabályok miatt, egyelőre nem tudhatjuk biztosan, vélhetőan a bankoknak időre lesz szüksége ahhoz is, hogy ezt saját szervezetükön belül feltérképezzék. Azt tudjuk, hogy 2021-végén a Portfolio felmérése szerint az alábbi volt a helyzet az ATM-hálózatok méretét tekintve:
A hazai ATM-hálózat az MNB tavalyi harmadik negyedéves adatai szerint 4780 ATM-ből állt, ám vélhetően azért is változtattak a szabályokon, mert a hálózat az elmúlt két évben láthatóan zsugorodott, a csúcson 5100 ATM üzemelt az országban.
Az ATM-hálózat visszaszorulása egyrészt teljesen érthető, mivel a digitális fizetések gyors ütemben terjednek: a harmadik negyedévben már több mint másfélszer több pénzt költöttünk el a bankkártyákkal, mint amennyi készpénzt felvettünk a segítségükkel.
Ugyanakkor különösen a vidéki kistelepüléseken, ahol nem igazán éri meg ATM-et vagy fiókot fenntartani, gondot okozhat a készpézhez való kényelmes hozzáférés. A kormány nem véletlenül igyekszik a bolti vásárláshoz kötött készpénzfelvételt, a cashbacket vonzóbbá tenni a boltok számára, erről részletesen itt számoltunk be. Mint ismert, a bankonak továbbra is 150 ezer forintig kell biztosítaniuk a készpénzfelvételt (havonta legfeljebb két tranzakcióval), emellett összesen legfeljebb negyvenezer forint értékben díjmentesen lehet készpénzt átvenni kártyás fizetés esetén kereskedőktől is - feltéve persze, ha a boltok is bevezetik a szolgáltatást, amire ma még alig akad példa itthon.
A fenti lépések a készpénz elérhetőségét javítják, vagy legalábbis ebben az irányban rögzítenek egy minimális elvárást a bankokkal szemben, ezért összességében a készpénzhasználatot támogatják. Pedig éppen az utóbbi hónapok kedvező jelensége (igaz, részben az inflációval és a devizakereslettel magyarázható), hogy stagnál a forint készpénzállomány.
Pénzváltási szabályok
A rendelet szerint a hitelintézet és a posta a forintbankjegyek címletváltását és átváltását egyes kivételekkel valamennyi állandó és mobil fiókjában köteles végezni.
A forintbankjegyek címletváltása keretében egy alkalommal legfeljebb 50 darab forintbankjegy cseréjét kell elvégezni, illetve legfeljebb 100 darab forintérmét kell kiadni. A pénzváltásért díjat is felszámíthatnak a bankok, az MNB az alábbi maximális díjakat szabta meg:
- ha bankjegyet váltanak, akkor a djí az ügyfélnek kifizetésre kerülő forintbankjegy névértékének 3%-a,
- ha érmét váltanak, akkor az ügyfélnek kifizetésre kerülő forintérme névértékének 10%-a lehet a maximális díj.
Vésztervet is készíteni kell
A rendelet kimondja, hogy a hitelintézetnek és a postának rendelkeznie kell az azonosított működési kockázatokból, a készpénzforgalmazás zavartalan ellátását veszélyeztető eseményekből és a kapcsolódó erőforrás-kiesésekből eredő, a készpénzforgalmazásában bekövetkező rendkívüli helyzetek kezelésére, így különösen a kritikusnak minősített infrastrukturális elemek, illetve postai fiókok készpénzellátására és a rendkívüli helyzetben történő továbbműködtetésére vonatkozó intézkedési tervvel.
Címlapkép: Getty Images
