A tavalyi évben számos nehézséggel kellett szembesülniük a hazai gazdasági szereplőknek, és a bankszektornak egyaránt. Hogyan tudta ezeket kezelni a bankrendszer és az MBH Bank?
A gazdaságot és a bankrendszert az elmúlt években folyamatosan újabb és újabb globális és makrogazdasági kihívások érték. Ez megtanított bennünket gyorsan alkalmazkodni, felkészültünk minden váratlan eseményre. A bankszektor jól vette a tavalyi évet meghatározó akadályokat. Ezek közül is a magas infláció és az ezzel járó megugró forinthitel kamatok befolyásolták leginkább a hitelezési aktivitásunkat. Ennek ellenére kifejezetten jó évet zárt a bankszektor, általánosan elmondható, hogy rendkívül stabil tőkeellátottsággal rendelkeznek a hazai bankok, a hitel/betét arány is az egészséges, 80 százalékos szinten mozog, amely azt mutatja, hogy
a megfelelő tőkeháttér megfelelő likviditási háttérrel párosul.
Annak ellenére, hogy a gazdasági szereplőknek sokszor a korábbinál kedvezőtlenebb körülmények között kellett működnie, a hitelportfólió minősége sem romlott. Úgy gondolom, hogy az elmondottak az idei évben sem fognak változni, és hasonlóan stabil marad a bankszektor működése, a makrogazdasági mutatók javulásával pedig a vállalatok aktivitása is fokozódni fog, tehát optimistán tekintünk az idei év elé.
A lakossági és vállalati hitelezésben egyaránt látszott, hogy a magas kamatszintek nem segítették a beruházások megvalósítását, és ezeket sokan elhalasztották. Hogyan pörgethetők fel idén a vállalati beruházások? Hogyan tud ezekhez hozzájárulni a bank?
A magas infláció és az ebből eredő magas forintkamatszintek egyértelműen nehézséget jelentettek minden gazdasági szereplőnek. A vállalatok éppen ezért sokkal inkább a likviditásuk megőrzésére fordították a hangsúlyt, mintsem a beruházásaik megvalósítására, amelyekkel inkább igyekeztek kivárni a kedvezőbb hitelkondíciókat. Ez a viselkedés a hitelezési aktivitásunkban is visszaköszön:
a piaci alapú beruházási hitelek kereslete csökkent, a forgóeszközhitelek iránti kereslet viszont megnőtt.
A magas forinthitelkamatok miatt a szokásosnál is erősebb érdeklődést tapasztaltunk a támogatott hiteltermékek iránt, mint a KKV szektor számára kínált Széchenyi Kártya Program, illetve a nagyobb vállalatok számára is elérhető Baross Gábor Program. Mindkét hitelprogram idén is folytatódik, a népszerűségüket jól mutatja, hogy utóbbi esetén az idei évben megnyitott 200 milliárd forintnyi keret teljes egésze az első negyedévben felhasználásra kerül.
Aki tudta, ezeken a programokon keresztül finanszírozta és finanszírozza idén is a beruházásait, ugyanakkor a piaci alapú hitelezésben is jelentős előrelépést várok, főként az inflációs- és kamatkörnyezet pozitív változásai miatt.
Azt prognosztizáljuk, hogy 2024-ben 4 százalék körüli szintre fog visszaesni az infláció, és 3,5 százalék körüli GDP-növekedést fog tudni a gazdaság elérni idén.
Várakozásaink szerint, a jegybanki alapkamat 6 százalék körülire fog csökkenni, ennek megfelelően a BUBOR is erre a szintre eshet. Így még a kamatmarzssal együtt is 8-9 százalék körüli finanszírozási költséggel lehet számolni, ami már a vállalatok számára is reálisan kezelhető kamatterhet jelent.
Közel 13 ezer közép- és nagyvállalatot számláló ügyfélportfóliónkkal piacvezetők vagyunk a vállalati szegmensben, amely egyben nagy felelősséget is jelent számunkra, és igyekszünk a cégeket személyre szabottan támogatni a céljaik elérésében. Ennek érdekében folyamatosan monitorozzuk a magyar gazdaságpolitika valamint az MNB iránymutatásait, programjait, és próbálunk elsők lenni az új, támogatott termékek folyósításában is.
A Bankszövetség és a Nemzetgazdasági Minisztérium januárban megállapodott arról, hogy a BUBOR felett nem számolnak fel kamatfelárat a bankok az új változó kamatozású vállalati forinthitelek esetében, vagyis a futamidő első 6 hónapjában a BUBOR szintjével egyenlő kamatozással hiteleznek a vállalatok részére. Miért van nagy jelentősége ennek a döntésnek, és milyen eredményt várnak tőle?
A döntés mögött egyértelműen az volt a szándék, hogy a vállalatok mielőbb kedvezőbb kamatozású finanszírozáshoz juthassanak, és elindíthassák a beruházásaikat, ami természetesen a teljes nemzetgazdaságra pozitív hatást gyakorol. Ugyan elméletben a kamatszint az első 6 hónap után emelkedhetne, a BUBOR várható csökkenésével azonban az ügyfelek vélhetően nem fognak érdemi változást tapasztalni a kamatterheikben. Ez egyben azt is jelenti, hogy
a támogatott hitelprogramoknak újra valós alternatívát tudnak kínálni majd a piaci alapú hitelek.
Az általános makrogazdasági mutatók javulásának, illetve az imént említett döntésnek köszönhetően arra számítunk, hogy az idei első félévben aktivizálódik a vállalati hitelpiac, és a második félévben pedig számos eddig elhalasztott beruházás megvalósítását kezdik meg a vállalkozások.
Volatilis gazdasági környezetben a vállalatok különösen ügyelnek a likviditásuk fenntartására, és igyekeznek a körülményekhez képest tervezhetőbbé tenni a működésüket. Ezeket a célokat két banki szolgáltatás, a treasury és a faktoring is hatékonyan tudja támogatni. Mennyire elterjedtek ezek a megoldások, látható-e a népszerűségük növekedése?
A treasury szolgáltatás többek között a forint árfolyamingadozásából eredő üzleti kockázatok mérséklésének hatékony eszköze, és a közép- és nagyvállalati szegmensben szinte alapterméknek tekinthető. Ekkora méretű vállalatoknál a pénzügyi menedzsment általában próbálja hedgelni az árfolyamkockázatot, lefedezni akár határidős árfolyamokkal, vételekkel, eladásokkal, és a likviditást menedzselni egyedi lekötésekkel. Nagyobb devizaforgalom esetén akár spot árfolyamon egyedi árfolyammegállapodásokat kötnek.
Az ügyféligények minél szélesebb körű kiszolgálásának érdekében ilyen esetekben direkt treasury kapcsolattartót biztosítunk a vállalati ügyfelünknek, aki így a dealing roommal közvetlenül fel tudja venni a kapcsolatot, és gyorsan, szinte azonnali reagálással meg tudja kötni azokat az üzleteket, amelyek éppen szükségesek. Azt tapasztaljuk, hogy a volatilis környezet már egyre inkább a kisvállalatokat is arra ösztökéli, hogy igénybe vegyenek treasury szolgáltatást, hiszen
a vállalatok nem az árfolyammozgásokkal akarnak spekulálni, hanem az alaptevékenységükre szeretnének koncentrálni.
A faktoring szintén egyre keresettebb, hiszen egy gyorsan változó működési környezetben egy vállalatnak rendkívül fontos, hogy időben jusson hozzá az általa nyújtott szolgáltatás vagy termék ellenértékéhez, és folyamatosan kellő likviditás álljon a rendelkezésére. A követelések értékesítésével egyéb biztosítékok bevonása nélkül tudnak viszonylag egyszerűen forráshoz jutni, amely kényelmes és kiszámítható eszköze lehet a likviditásmenedzsmentnek. Éppen ezért nagy terveink vannak a faktoringgal, mert ez egy olyan finanszírozási termék, ami nagyon jól kiegészíti a forgóeszköz-, folyószámlahitelek körét, és tudunk vele rövidtávú forrást juttatni a gazdaságba.
Az ügyfelek értik és egyre inkább keresik a terméket, ugyanakkor a magas forintkamatok nem kedveztek a keresletnek, de a kamatszintek csökkenésével a faktoring esetében is élénkülést várunk.
Határozott célunk, hogy az elkövetkezendő 3 évben piacvezetővé váljunk a szegmensben,
ezért tavaly kifejezetten megerősítettük az üzletágunkat, sok új terméket vezettünk be, és már a második legnagyobb szereplők vagyunk a piacon.
Tavaly év végén kezdte meg a működését az MBH Befektetési Bank, amely egy különálló, befektetési termékekre és befektetési szolgáltatásokra specializálódott hitelintézetként van már most is jelen a piacon. A bank eddig is végzett befektetési tevékenységet, miért döntöttek mégis úgy, hogy egy önálló entitásba szervezik ki ezt a tevékenységet?
Tavaly döntöttünk úgy, hogy létrehozzuk ezt a struktúrát, mert a befektetési szolgáltatásainkat egy angolszász modellben képzeljük el, amelyben egy intézményen belül összpontosul minden szükséges kompetencia és feladat, legyen az elemzés, termékfejlesztés vagy tanácsadás.
Ez lehetővé teszi, hogy sokkal gyorsabban reagáljunk a piac változásaira, és egy dinamikus szervezettel szolgáljuk ki az ügyféligényeket.
A döntésben nagyon fontos szerepet játszott az is, hogy a tagbankok egyesülése után minden ügyfelet egyazon rendszerben, azonos folyamatok mentén egy informatikai háttérrel tudjunk kiszolgálni. Az értékpapírszámla-vezető rendszerünk és a termékkörünk is egységes, az ügyfelek állampapírokat, részvényeket, 350-féle befektetési jegyet, certifikátokat vásárolhatnak, de a nemzetközi piacokhoz is hozzáférést tudunk biztosítani.
Digitális területen is jelentős fejlesztéseket vittünk véghez: a Netbroker, és Mobilbroker megoldásainkon keresztül az ügyfelek elektronikusan is hozzáférhetnek az értékpapírszámlájukhoz, tudnak állampapírt, befektetési jegyet, vagy részvényt vásárolni. Emellett elindult egy elemzői központ felépítése is, mellyel szintén az ügyfeleink befektetési döntéseit szeretnénk segíteni.
Az új modellel az a célunk, hogy dinamikus fejlődés mellett, 3-4 éven belül piacvezetőkké váljunk a szegmensben.
Tavaly év végén derült ki, hogy az MBH Bank konzorciuma nyerte az uniós források kihelyezésére szolgáló MFB Pont Plusz hálózat üzemeltetését. A napokban pedig bejelentették, hogy a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz keretében összesen mintegy 910 milliárd forint EU-forrás meghirdetése várható a következő hónapokban. Milyen eredményeket várnak az új programtól?
Nagy tapasztalatunk van az MFB Pontok üzemeltetésében, az előző ciklusban (2014–2020) közel 550 milliárd forintot folyósított az MBH Bank, illetve a csoport korábbi tagbankjai a vállalkozások fellendítésére. Ezek a jövőben is alapvetően visszatérítendő támogatások lesznek, azonban kamatmentesek, amely a jelenlegi kamatkörnyezetben óriási segítség lehet a hazai KKV-k számára.
Az összesen közel 1000 milliárd forintnyi forrás az egész nemzetgazdaság teljesítményét figyelembe véve is jelentős összeg, amellyel a hazai vállalkozások versenyképességét lehet növelni. Azért is örülünk annak, hogy ezt mi tudjuk majd az ügyfeleknek kínálni, mert így olyan optimális forrásmixet tudunk a számukra kialakítani, ami a legjobban szolgálja a fejlesztési terveiket.
Kiemelten foglalkoznak a hazai agráriummal, külön agrár- és élelmiszeripari üzletágat üzemeltetnek. A magyar agrárium azonban komoly nehézségekkel nézett szembe az elmúlt néhány évben, amely a teljesítményén is meglátszik. Milyen évük lehet idén a gazdáknak?
Az agrárium helyzete speciális, hiszen nemcsak a gyorsan változó gazdasági körülményeknek, hanem sok más tényezőnek is ki van téve. Míg két évvel ezelőtt a történelmi aszály, tavaly a gabonaárak bezuhanása okozott problémát a gazdáknak, mindeközben az inputanyagárak és a költségek drasztikusan megemelkedtek. Ez a hitelezési aktivitásban is látszik, a gazdaság többi szereplőjéhez hasonlóan, az agráriumban tevékenykedők is elhalasztották a beruházásaikat, és a likviditás megtartására összpontosítottak tavaly, a beruházási hiteleket kevesebben, a forgóeszköz hiteleket pedig többen keresték. Bízunk benne, hogy a világpiaci gabonaárak is visszatérnek egy egészséges szintre, és olyan természeti körülmény sem fogja befolyásolni a gazdákat, mint tavalyelőtt.
Úgy gondoljuk, hogy az agrárium és élelmiszeripar nemcsak az ország hagyományai miatt játszik kiemelkedő szerepet a gazdaságban, hanem stratégiai jelentőségű is, élelmezési és agrobusiness szempontból egyaránt.
A tevékenységünk ezen a területen jelentősen túlmutat a klasszikus hitelezésen, 220 kollégám kizárólag ezzel a területtel foglalkozik a dedikált agrárüzletágon belül. Többek között ennek is köszönhető, hogy piacvezetők vagyunk a szegmensben, így az élelmiszer-gazdaság vezető finanszírozójaként mintegy 550 milliárd forint hitelállományt kezelünk, miközben
a Magyarországon művelt 4,5 millió hektárból már 2,2 millió hektárral vagyunk közvetlen kapcsolatban.
Mintegy 30 ezer számlavezető agrár-, élelmiszeripari és agribusiness ügyfelünk van, közülük 15 ezret közvetlenül finanszírozunk.
Elemzéseinkkel, tapasztalt szakértőinkkel szakmai segítséget is igyekszünk adni az ügyfeleinknek, legyen szó gépvásárlásról, technológiai fejlesztésekről, és bármilyen olyan beruházásról, amely segít a hazai vállalkozásokat a termelési értékláncban feljebb helyezni. Ezt kulcskérdésnek tekintjük, fontos, hogy ne primőr alapanyag termelő legyen Magyarország, hanem feldolgozva is tudja értékesíteni az élelmiszertermékeket.
Minél magasabb a hazai hozzáadott érték, annál nagyobb profitot lehet realizálni, és annál stabilabb és egyben függetlenebb tud lenni az ágazat.
Teljes vertikumban gondolkodunk, a termőföldtől a késztermékig. Úgy gondolom, hogy ilyen mélységben egy hazai pénzintézet sem foglalkozik a szektorral. Az agrárium kiemelt jelentőséggel bír a hazai gazdaság szempontjából, így ennek megfelelően mi is hasonlóképpen fontos területként tekintünk rá.
A következő 4 évben 2700 milliárd forint támogatás fog bekerülni az agráriumba, ami óriási összeg, és amit hatékonyan elköltve szintet léphet a hazai agrárium. Sokat segíthet ebben az Agrárminisztérium által indított Élelmiszeripari Bajnok Program is, amely a már említett hozzáadott érték növelését tűzte ki célul.
Év végén jelentették be, hogy átfogó ESG-programot indítanak „Fenntartható Jövő Bankja” néven. Hogyan tud hozzájárulni egy bank a vállalati ügyfeleinek fenntarthatóságához?
A bank ESG stratégiája alapvetően két fő pillérből áll: a saját működésünkre vonatkozó vállalásokból, illetve az ügyfeleink támogatásából. Fontos, hogy Magyarország egyik legnagyobb bankjaként és tőzsdei cégként komolyan vegyük a fenntarthatóság kérdését, és a saját működésünkkel akár példát is mutassunk más gazdasági szereplők számára. Működésünkből fakadóan több lehetőségünk is van arra, hogy az ügyfeleinket a fenntarthatósági céljaik megvalósításában segítsük saját termékeinkkel és zöld finanszírozáson keresztül.
Ezt a törekvést az MNB is erőteljesen támogatja, a zöld hitelek esetében a tőkekövetelmény is alacsonyabb, az ebből fakadó kamatkedvezményt pedig tovább tudjuk adni közvetlenül az ügyfelek számára. Arra törekszünk, hogy a hitelportfóliónkban is épüljön fel, és lehetőség szerint évről-évre nőjön egy zöldhitel-állomány.
Ez a cél a vállalatokkal foglalkozó kollégák felé támasztott elvárások rendszerébe is stratégiai elemként kerül be.
De a finanszírozáson túl szakértői segítséggel is támogatni kívánjuk az ügyfeleinket. Létrehoztuk az MBH Consulting nevű leányvállalatunkat, amely pályázati tanácsadás mellett többek között ESG tanácsadást végez ügyfeleink számára. Jól látható tendencia, hogy a fenntarthatóság témája egyre kisebb cégméretekben is fontossá válik, azonban egy KKV részéről nem teljesen reális elvárás, hogy a szervezetén belül építsen ki egy olyan dedikált csapatot, amely csak ezzel foglalkozik. Egy olyan külső szereplő azonban, mint az MBH Consulting tud abban segíteni, hogy milyen elvárásokat kell például teljesíteni egy-egy beruházás során, hogy érvényesülni tudjanak a zöld szempontok, vagy egy audit után javaslatokat tehet bizonyos folyamatok megváltoztatására. Egyértelmű célunk, hogy ezen a területen is magas hozzáadott értékű támogatást tudjunk nyújtani az ügyfeleinknek.
A cikk megjelenését az MBH Bank támogatta.
Címlapkép és fotók forrása: Portfolio - Stiller Ákos
