Digitális fizetések: így áll most a készpénz elleni harc Magyarországon

Lassan, de biztosan digitalizálódnak a fizetések

A fizetéstechnológiai cég Digitális Fizetési Indexe (DFI) három pillérből és ezen belüli további alkategóriákból áll össze, az infrastruktúra, a tudás és a használat pillérből:

Az infrastruktúra pillér értéke 76-ról 78-ra emelkedett főként az új technológiák megjelenése, elterjedése miatt, gondolhatunk itt például a qr-kódos fizetésekre, és a fizetési kérelmekre, a telefonterminálok elterjedésére.

A tudás pillér értéke 55-ről 54 pontra csökkent. Általános nemzetközi tapasztalat, hogy amikor új fizetési megoldások jelennek meg, a felhasználóknak időre van szükségük, hogy felzárkózzanak.

A használat pillér esetében folytatódott a növekedés, 52-ről 54-pontra emelkedett az index értéke. Bár a készpénzhasználat a felhasználók körében még mindig magas, a mobilfizetés, a mentett kártyás fizetések gyorsan terjednek, és a készpénzfelvételek aránya is csökken a kártyás tranzakciókon belül. Az Azonnali Fizetési Rendszerre épülő új megoldások (qvik fizetés) a használat pillér növekedését hozhatják.

A pénzügyi digitalizációban a továbblépés jelenleg alapvetően a Tudás pillér megerősítésén, vagyis az ismeretek és a lehetőségek közötti olló összezárásán múlik. A most közreadott DFI fő konklúziója, hogy a további fejlődés jelentős részben azon múlik, hogy az edukáció révén mennyire lesznek képesek a piaci szereplők és a szabályozók eredményeket elérni az új technológiák iránti bizalom erősítésében

– mondta el a friss eredményeket bemutatva Márkus Gergely, a Mastercard Magyarországért és Szlovéniáért felelős country managere.

Infrastruktúra pillér

Az infrastruktúra pillér értéke 2022-ről 2023-ra 76-ról 78 pontra nőtt, amely a magyarországi digitális fizetések szilárd alapját tükrözi. Ez az a pillér, amelyben a legjobban teljesítünk az elmúlt években:

• A felnőtt lakosságot tekintve az egy főre jutó bankszámlák száma 1,21, a bankkártyáké 1,13 Magyarországon.
• A fizetési kérelem támogatása 89%-ról 100%-ra ugrott, idén április óta ugyanis az MNB előírása szerint minden pénzintézetnek kötelező fogadni a fizetési kérelmeket.
• A terminalizációban enyhe megtorpanás látszik, itt 47%-ról 46%-ra csökkent az arány. Itt még bőven van tere a fejlődésnek, a mikrokereskedőket és az egyéni vállalkozókat a legnehezebb megszólítani, egyrészt edukálni kell őket, másrészt kedvező pénzügyi kondíciókkal is meg kell őket szólítani.
• A mentett kártyaadatok tokenizációja nem nőtt az előző évhez képest, ezen a területen is a kereskedők aktivitására volna szükség.

Tudás pillér

Míg az infrastruktúra és a használat pillér leginkább a Mastercard belső adataiból, és nyilvánosan elérhető forgalmi és egyéb adatokból áll össze, addig a tudás pillért nagyrészt egy kutatás eredményei adják.

Az látszik, hogy ha új technológiák jelennek meg – és ez jellemző volt az elmúlt időszakra - akkor nehezebben zárkóznak fel a felhasználók a tudás terén, időre van szükség ahhoz, hogy megismerjék őket a fogyasztók. A tudás területen látható az elmúlt 4 évben a leglassabb növekedés.

A biztonsági intézkedések ismerete 58%-ról 60%-ra nőtt. Ez a felívelő csalási trendek miatt kiemelten fontos terület, ezt a fajta tudást a piaci és állami szereplők idén erőteljes kommunikációs kampánnyal támogatták. Az Index elkészítésekor azt is megkérdezték a kutatásban résztvevőktől, hogy mit kell tenni, ha csalás áldozatává válnak. Meglepően magas, 14% volt az aránya azoknak, akik a kártyatársaságot hívnák fel, ha visszaélés történik a kártyájukkal.

Érdekes eredmény, hogy a vélt biztonság és kényelem szempontjából továbbra is a készpénz vezet, azonban számos digitális fizetés elkezdte „utolérni” a bankjegyeket és érméket. A mobiltárcás terminálos fizetés biztonságérzete sokat javult, felzárkózott a bankkártyás fizetéshez. Korosztályonként is látható eltérés, a banki átutalás és a mobilfizetés ugyanolyan biztonságosnak ítélik meg a 30 alatti korosztályban, mint a készpénzt.

A digitális fizetésekről megszerzett objektív tudást tekintve a felülteljesítők aránya nem változott, de a közepes tájékozottságúak és az aluledukáltak között nőtt a szakadék pénzforgalmi területen.

Ezt is az új technológiák megjelenése okozza, akik eddig sem rendelkeztek megfelelő tudással, még kevésbé igazodnak ki a fizetési módok között, nőtt szakadék e két csoport között.

- fejtette ki Martinovic Boris, a Mastercard Public Policy igazgatója a DFI-t bemutató sajtótájékoztatón. Megjegyezte, hogy az aluledukált kategóriába jellemzően az alacsonyabb iskolai végzettségűek, alacsonyabb jövedelműek és az idősek tartoznak.

Használat pillér

A kártya-készpénz használati ráta 56%-ról 62%-ra nőtt, azaz a tranzakciók számát tekintve közel kétszer annyiszor használunk kártyát fizetésre, mint amennyiszer készpénzt veszünk fel velük. Ebből is látszik, hogy a digitális fizetések irányába tolódik el a hangsúly.

• Ha valaki a teljes jövedelmét digitális úton kapja, nagy eséllyel digitálisan is költi el. De ha valaki a jövedelme nagyobb részét készpénzben kapja, akkor nem digitalizálja azt. Ezen a fronton 3 százalékpontos visszaesés történt az előző évhez képest: az előző felmérés idején még 74 százalék kapta teljes egészében a jövedelmét digitálisan, ez 71%-ra csökkent.
• A mentett kártyás online fizetéssel egyre komfortosabbak az ügyfelek. A tokenizáció magasabb biztonsági szintet jelent az online fizetéseknél, ilyenkor nem a kártyaadatok „utaznak” a rendszerekben, hanem egy token, amely a fizetési tranzakcióban részt vevő bankkártyára hivatkozik. A legfrissebb adatok szerint 10%-ról 13%ra nőtt a tokenizált tranzakciók aránya.  
• A mobiltárcával való fizetés gyorsan terjed, 17-ről 23%-ra nőtt a mobilfizetési arány.
• A viselhető eszközök esetében is megtorpanás látszik, ezeket a megoldásokat a jelek szerint egyelőre csak egy szűk affinis réteg használja.
• Egyre több BNPL-szolgáltató (Buy Now Pay Later - vásárolj most, fizess később) van a piacon, ennek ellenére mindössze 1-2% azoknak az ügyfeleknek az aránya, akik használták valamelyik BNPL megoldást.
• Elárasztották a magyarokat az e-mailes, sms-es csaló üzenetek, de már sokan fel is ismerik a csalárd próbálkozásokat. A megkérdezettek 18%-a esett csalás áldozatává, 30%-nak pedig a barátja, családtagja esett áldozatul.

A cikk megjelenését aMastercardtámogatta.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images