Az Európai Unió Energy Performance of Building Directive (EPBD) klímasemlegességi javaslatai alapján 2030-ra más csak ténylegesen nulla energetikai szintű új épületeket lehetne építeni, miközben a 'Fit for 55' – szintén uniós – kibocsátáscsökkentési terv szerint a megújuló alapú fűtés arányának 2030-ra el kell érnie a 49%-ot.
Mivel főleg megújuló energiával működik, a hőszivattyú az egyik legkeresettebb fűtési megoldás az építkezők és építtetők körében: a technológia nyáron a hűtést, télen pedig a fűtést is képes biztosítani, és melegvíz előállítására is alkalmas. Mivel tisztán árammal működik, egy háztartási napelemes rendszerrel kombinálva egy fenntartható, takarékos és alacsony karbonlábnyomú háztartási fűtési rendszer kialakítására alkalmas.
A gázkazán alternatívájaként pedig
a földgáz kiváltásának lehetőségét kínálja, ami különösen felértékeli a jelenlegi helyzetben, amikor az orosz gázimport kilátásai bizonytalanná váltak.
Nem meglepő tehát, a földgázárak elszállása és az orosz gáztól való függetlenedési szándék miatt Európa-szerte olyan mértékben ugrott meg a hőszivattyúk iránti kereslet, hogy a kínálat alig képes tartani vele a lépést. A gyártók igyekeznek bővíteni kapacitásaikat, de az iparágat a képzett munkaerő hiánya is sújtja. Magyarországon a rendelésállomány alapján legalább 20-30%-kal nagyobb lehetett volna az értékesítési szám az elmúlt egy év alatt, ha az ellátás szűk keresztmetszetei ezt nem akadályozták volna meg.
Az előrejelzések szerint a telepített hőszivattyúk száma a következő években ezzel együtt is gyorsulva nőhet tovább, amit alátámaszt az is, hogy az Európai Bizottság orosz gázimport-függőség megszüntetését célzó terve (REPowerEU) nagy szerepet szán a hőszivattyúknak is.
Miután a hőszivattyúk az energia akár 75 százalékát a környezetből (levegőből, vízből, talajból, de akár a szennyvízből is) gyűjtik, a maradékot pedig villamos energia biztosítja, egy egységnyi energia bevitelével akár három-négyszer több hőenergiát is elő tud állítani. A beviteli és az előállított energia különbözete megújuló energia, így az új építésű ingatlanokra 2022 júliusától vonatkozó új hazai előírás 25%-os megújuló energia követelménye hőszivattyúval, más kiegészítő gépészeti megoldás nélkül is teljesíthető.
Egyre többen keresik a prémium kategóriás termékeket
Külföldön egyre népszerűbbek a prémium kategóriás hőszivattyúk, amelyek bekerülési költsége ugyan lényegesen magasabb, de számos előnyük is van. Ez a termékkategória már Magyarországon is elérhető – mondta el a Portfolio-nak a gázüzemű fűtőkészülékeket és hőszivattyúkat is kínáló Immergas Hungária Kft. szakértője. Egy ilyen termék ára a 4 millió forintot is megközelítheti, igaz, számos előnnyel is rendelkezik.
Ez egy kompakt berendezés, egy egységben található a rendszer összes eleme, úgy kell elképzelni, mint egy nagyméretű hűtőszekrényt.
Ennek azért van jelentősége, mert a mai milliós ingatlan négyzetméterárak mellett, megjelent az igény arra, hogy a lehető legkisebb területet kelljen elvenni a hasznos lakótérből, márpedig egy hagyományos hőszivattyús rendszer elemei – tartályok, hidraulika, szivattyú, vezérlő – jellemzően több négyzetmétert foglalnak el, és nem feltétlenül esztétikusak, ezért egy külön helyiségben, általában erre a célra kialakított gépészeti helyiségben vagy kazánházban kapnak helyet. A prémium termékeink viszont úgy vannak kialakítva, hogy azokat be lehet tolni egy lépcső alatti tárolóba, de akár a konyhába is a hűtőhöz hasonlatos, esztétikus megjelenése miatt” – tette hozzá a szakember.
A prémium megoldások népszerűségének csak egyik oka az esztétikai előny, illetve a drága négyzetméterárak miatti praktikus elhelyezés, a szakértő szerint az is mérlegelendő, hogy egy hagyományos rendszer utólagos telepítése a nagyobb helyigény mellett nagyobb átalakítást is igényel, amely a kivitelezésben is időigényesebb, így a munkadíj is magasabb lehet. A magyar piacon ugyanakkor egyelőre a prémium lakásokat, házakat építő befektetők, illetve magánszemélyek választják ezt a kategóriát.
A bekerülési költségeket tekintve a legolcsóbb megoldás a gáz kiváltására a split –– hűtő-fűtő klíma felszerelése, ami egy átlagos, 50 négyzetméteres lakásra vonatkoztatva 250-350 ezer forint körül alakul. Előnye, hogy nem szükséges hozzá mélyfelújítás, mint a levegő-víz hőszivattyúnál, ahol a fűtéscsövek kialakítása lényegesen nagyobb átalakítással – és költséggel – jár.
Azonban hátrányosan befolyásolja a komfortérzetet, ha a lakás hőmérséklete csak a levegő keringtetésével szabályozható, nem beszélve róla, hogy így a külső hőmérséklettel csökkenésével a klímák hatékonysága is romlik.
Ezzel szemben a levegő-víz hőszivattyús rendszerek több funkciót – fűtés, hűtés, melegvíz-előállítás – is ellátnak. Ezek
bekerülési költsége az ingatlan adottságaitól függően már 1,2-1,5 millió forinttól indulnak, de a magas komfortot a gázénál alacsonyabb üzemeltetési költségszint mellett biztosítják,
ráadásul a karbantartási igénye sem haladja meg egy gázkazánét és kémény sem kell hozzá.
A hőszivattyú jósági fokban – vagyis az 1 kW energiából előállított fűtési energia értékében – is hatékonyabb, a gázkazánnál: egy fokkal magasabb beltéri hőmérséklet-növeléshez a hőszivattyú 40%-kal kevesebb energiát használ fel, mint egy kondenzációs gázkazán. További előnye, hogy kedvezményes 'H'-tarifa is igényelhető rá a szolgáltatónál, melynek díja akár 30-40 %-kal kedvezőbb, mint az A és B tarifáé.
Egy hagyományos kéményes gázkazán körülbelül 16-17, egy kondenzációs gázkazán mintegy 14 forintból képes 1 kWh energiát előállítani.
Ha a hőszivattyú jósági fokát vesszük alapul, akkor 1 kWh energia 12-13 forintból jön ki, de ez kedvezményes tarifa igénybevételével akár 7-8 forintra is le tud csökkenni, így a hőszivattyú telepítése 8-10 év alatt megtérülhet.
A cikk megjelenését az Immergas Hungária Kft. támogatta.
