Egy 30 millió eurós tőkebefektetés révén a Panasonic tovább mélyíti együttműködését a tado°-val, amely Európa piacvezető, gyártófüggetlen szereplője az otthoni energiamenedzsment megoldások terén – jelentette be a vállalat a napokban az IHS 2025 kiállítás és vásár keretében. A közlemény szerint a Panasonic négy európai gyára közül az egyik már idén szeptemberben karbonmentessé válhat.
Előnyeik ellenére 2023 után 2024-ben is esett az eladott hőszivattyúk száma Európában, és visszazuhant az orosz-ukrán háború kitörése előtti szintre. A hőszivattyúk terjedésének támogatása érdekében az iparág uniós szinten összehangolt cselekvést, egyebek mellett egységes adószabályokat, Magyarországon pedig nemzeti hőszivattyú-akcióterv megalkotását javasolja - hangzott el a Magyar Hőszivattyú Szövetség minapi rendezvényén, ahol az is kiderült, hogy a magyar kormányzati szándékok között szerepel, hogy elősegítsék a H-tarifával kapcsolatos gyorsabb ügyintézést, és hogy az Energiaügyi Minisztérium dolgozik azon is, hogy a támogatás alapú ösztönzésen túl specifikus ösztönzőkkel növelje a hőszivattyúk alkalmazását, illetve a villamosenergia-rendszer kiegyensúlyozásába való bevonhatóságát a keresletoldali szabályozás fejlesztésén keresztül.
Rendkívül érdekes tanulmányt olvastam az elmúlt napokban, amelynek szerzői a klímaváltozás lehetséges következményeit vetítik ki a hazai éghajlati viszonyokra. A szerzők a hűtési és fűtési foknapok számát elemezték, kilátásba helyezve azt, hogy 2030-2040 között a téli és a nyári, egymással ellentétes energiaigény-változások egyenlege a pesszimista forgatókönyv szerint még kedvező lehet, de időben előre haladva a hűtési igény – különösen az Alföldön – meghaladhatja a fűtési igényt. Európai hőszivattyú gyártóként megszólítva érezzük magunkat a témában. A lakossági légkondicionáló berendezések számának és használatának növekedéséből fakadó – megítélésem szerint - helyenként megkérdőjelezhető következtetések miatt egyrészt szeretném árnyalni a képet, másrészt az európai és hazai szakpolitikai irányok bemutatásával szeretnék egy szakmai párbeszédet is kezdeményezni.
Az ukrajnai orosz inváziót követően Bécs ambiciózus tervet fogalmazott meg annak érdekében, hogy megszabaduljon az orosz földgáztól való függőségtől, és egy olyan átalakító energiastratégiába kezdett, amelynek célja a fenntartható helyi fűtési megoldások biztosítása. Ezért az osztrák főváros előkapta a fiókból azt a 20 milliárd eurós, régóta tervben lévő projektjét, ami a geotermikus energia kiaknázását, a hőszivattyús technológia kiterjesztését és az energiahatékonyság növelését hozhatja el a város számára. Ám nem ez az egyetlen lehetőség, az osztrák város már több olyan, innovatív megoldást is használ a lakosainak fűtésére, ami Budapestnek is példával szolgálhat.
Magyarország több, a zöldátállás szempontjából nélkülözhetetlen tiszta technológia szempontjából fontos szereplője az európai uniós feldolgozóiparnak, melyek közül súlyát tekintve kiemelkedik az akkumulátorgyártás. Az elmúlt évek elsősorban ázsiai beruházásainak köszönhető eredménye azonban nagyrészt az olcsó munkaerőn alapul, és ennek biztosítása egyre nagyobb kihívást jelent.
A következő években tovább folytatódhat az elektromos autók, e-töltők, klímaberendezések és egyéb hőszivattyúk, valamint a háztartási méretű napelemes rendszerek hazai elterjedése, de ennek sebessége nagyban függ az elérhető támogatásoktól - áll az új hálózatfejlesztési terv prognózisaiban.
Óriási potenciál rejlik a hőtermelés elektrifikációjában, ami alapjaiban fogja megváltoztatni a villamos energia felhasználását, ezzel együtt a hőszivattyúk telepítése jócskán elmarad az Európai Unióban a 2030-ra megcélzott darabszámtól - mutatott rá Jan Rosenow, a Regulatory Assistance Project (RAP) európai programigazgatója a REKK elektrifikációs trendekről és ezek elosztóhálózati hatásairól szóló minapi régiós energiapolitikai fórumán. A fűtési ágazat villamosításának hajtóerőit ismertető előadása szerint a fűtés bizonyos szempontból elefánt a porcelánboltban - angolosan: a szobában -, amikor az energia- és klímapolitikai célok megvalósításáról van szó.
Már 2027-től betiltja a gázfűtés alkalmazását az új építésű otthonokban, ezzel ösztönözve az elektromos hőszivattyúk vagy egyéb alternatív fűtési rendszerek alkalmazását a brit kormány. A világ több országában, valamint az Európai Unióban is hasonló lépéseket terveznek, a brit szabályozás pedig megnyithatja az utat a további betiltások előtt.
Az ukrajnai háború jelentős pszichológiai-, társadalmi- és gazdasági hatásokat váltott ki Európában, különösen az energiaszektorban, ahol az energiaellátás biztonsága vált a legnagyobb kihívássá, miközben az árak drámai módon emelkedtek. Az oroszországi földgáz- és kőolajszállítások lassulása/megakadása arra kényszerítette a kormányokat, hogy felülvizsgálják energiaügyi politikájukat, miközben a polgárok is alkalmazkodtak, új viselkedésmintákat követve, és alulról szerveződő kezdeményezések révén hozzájárulva a megújuló energiaforrások fejlesztéséhez és elterjedéséhez. Ezek az erőfeszítések, különösen a háztartások által létesített napenergiával működő erőművek és az alternatív fűtési megoldások, például hőszivattyúk alkalmazása, a helyi energiaforrások használata felé való elmozdulásra utalnak. A decentralizált megújuló energiarendszerek lehetővé teszik a közösségek számára, hogy saját energiafogyasztásuk felett nagyobb ellenőrzést gyakoroljanak, ezáltal növelve ellenállóképességüket (akár katonai támadásokkal szemben is), és függetlenségüket a külső energiaszolgáltatóktól. Ez az átalakulás nem csupán a fenntartható jövőhöz járul hozzá, hanem jelentős mértékben csökkentheti az energiaköltségeket is. Fontos azonban kiemelni, hogy a válság súlyosbította az energia-szegénységet is számos háztartás számára.
Az Európai Unió energiaátállási törekvéseiben a hőszivattyúk központi szerepet játszanak az épületszektor szén-dioxid-mentesítéséhez, de elterjedésüket számos akadály hátráltatja, például a munkaerőhiány és az eltérő nemzeti szabályozások. Az Eurofound három kulcsfontosságú megoldást javasol az elterjedésük ösztönzésére: növelni kell az állami támogatásokat, módosítani az áram- és gázárak szabályozását a megtérülés javítása érdekében, valamint fel kell gyorsítani az olaj- és gázkazánok betiltását vagy fokozatos kivonását.
A hőszivattyúk elterjedése megállíthatatlan folyamatnak tűnik, ami nem csoda: az idén nyáron életbe lépett, minden eddiginél szigorúbb, új építésű ingatlanokra vonatkozó épületenergetikai szabályoknak szinte már csak ezzel a technológiával lehet megfelelni. A felújítások esetén is optimális választás lehet. Bár bekerülési költsége magasabb, mint egy kondenzációs kazáné, üzemeltetése jelentősen olcsóbb, hiszen a környezet hőenergiáját is hasznosítja hűtésre-fűtésre, a működéséhez szükséges elektromos áram érkezhet napelemből, de H tarifás hálózati energia is igényelhető. Az Immergas szakértője szerint összességében a technológiával önmagában is könnyedén elérhető az elvárt 30%-os energiamegtakarítás. A beruházási költségeket az Otthonfelújítási Programban jelentősen lehet csökkenteni, amire bátran lehet még jelentkezni, eddig csupán a befogadható pályázatok 10 százalékát adták be. Magyarország egyelőre jelentősen el van maradva a működő hőszivattyúk számában, de tavaly már 32%-os volt a bővülés, a támogatásoknak köszönhetően pedig még inkább felgyorsulhat a folyamat.
Tavaly hozzávetőleg annyi hőszivattyút értékesítettek Magyarországon, mint a nem sokkal több, mint feleakkora lakosságú Szlovákiában, míg a hasonló lélekszámú Csehországban körülbelül négy és félszer, a hazánknál közel négyszer népesebb Lengyelországban pedig több, mint tízszer annyi ilyen berendezést adtak el, és az eddig összesen telepített állomány is jóval nagyobb az említett országokban. Pedig igény lenne rá itthon is; kutatások szerint a gázzal fűtők mintegy fele váltana hőszivattyúra.
Közös állásfoglalásában 15 uniós ország szólította fel az Európai Bizottságot, hogy az energiafüggetlenség növelése és az éghajlati célok elérése érdekében helyezze előtérbe a fűtés és hűtés szén-dioxid-mentesítését. Az országok arra kérték a Bizottságot, hogy tegye közzé a hőszivattyúk támogatására vonatkozó cselekvési tervet, és vizsgálja felül a 2016-os uniós fűtési és hűtési stratégiát a közelgő 2040-es éghajlatvédelmi célokkal összhangban. Tavaly az Európai Bizottság már döntött arról, hogy betiltja az új olaj- és gázkazánok telepítését, helyette pedig a hőszivattyúk beépítését segíti.
Az Európai Unió Tanácsa jóváhagyta a hűtőszekrényekben, légkondicionálókban, hőszivattyúkban, illetve tűzvédelemben használt fluortartalmú gázok, az úgynevezett F-gázok és más ózonkárosító anyagok kibocsátásának csökkentését célzó jogszabályokat - tájékoztatott az uniós tanács hétfőn.
Napjainkra nem csak Magyarországon, de Európa és a világ más országaiban is a villamosenergia-hálózatok fejlesztésének lassúsága vált a zöld energiaátállás fő akadályává. A beruházások elégtelensége miatt sok országban a hálózat már képtelen megfelelni az új naperőművek, elektromos töltők vagy hőszivattyúk telepítésére vonatkozó igényeknek, sőt, előfordul, hogy a már működő felhasználói berendezésekre is korlátozásokat vezetnek be az ellátásbiztonság fenntartása érdekében.
17 hónap után novemberben véget ért a magyarországi áramfogyasztás visszaesése éves összevetésben, és ismét nőtt a bruttó felhasználás a villamosenergia-rendszerben tavaly novemberhez képest. Csak a rendszerváltás után esett hosszabban a felhasználás.
Percről percre tudósításunk az ukrán frontról.
Megint felpörögni látszanak az Ukrajna drónjai.
Nagy pofon elől sikerült kitérni.
Az elnök szerint "külföldi hatalmak" állnak a tüntetések mögött.
Külföldről vennék meg a krediteket.
Nagy gondot okoz a sószennyezés
A világ legnagyobb gyártója habozni kezdett.
Nagyon sok az előtörlesztés.
Mostantól sosem szabad hátradőlni, mindig félni kell valami újnak a megjelenésétől.
