Adómentes milliárdok: merre tart a bizalmi vagyonkezelés Magyarországon?

Mi történt az elmúlt években?

A jogintézmény hazai ismertsége és népszerűsége a bevezetését követően éveken át folyamatosan és töretlenül nőtt; sőt,

2023 nyarán, amikor úgy tűnt, hogy a felértékelés jelentette adóelőny egy jogszabályváltozás miatt elveszik, még azok is siettek létrehozni családi vagyonkezelőjüket, akiket addig nem foglalkoztatott a lehetőség

– vázolta fel a hátteret dr. Simon Stella, a bizalmi vagyonkezelési struktúrák felállítására specializálódott AegisLegal vezető ügyvédje.

Maga a felértékelés, azaz a piaci áron történő vagyonrendelés azt jelenti, hogy a vagyonrendelő az adott vagyontárgyát (például a családi céget vagy értékpapírokat) valós piaci értékre felértékelve adja a vagyonkezelő kezelésébe. Mivel 2023 szeptembere előtt ez teljesen adó- és illetéksemleges ügylet volt, mindez a gyakorlatban azt jelentette, hogy ha a vagyonrendelő a nála a hárommillió forintos törzstőkének megfelelő szerzési értéken nyilvántartott, de ténylegesen egymilliárd forintot érő családi kft.-t annak valós piaci értékén vagyonkezelésbe adta, majd a vagyonkezelő a kft.-t egymilliárd forintért értékesítette, akkor a vagyonrendelőnek sem merült fel adófizetési kötelezettsége a vagyonátruházáskor, és a vagyonkezelő is adómentesen adhatta ki a kedvezményezetteknek a vételárat a példában szereplő egymilliárd forintos tőkeösszegig.

A jogalkotó 2023 szeptemberében előbb megszüntette ezt a lehetőséget, majd pár hónappal később ismét lehetővé tette bizonyos korlátozásokkal – mondta el az AegisLegal ügyvédje.

A most hatályos szabályok tehát továbbra is kifejezetten lehetővé teszik, hogy a vagyonrendelő a vagyontárgyait a valós piaci értékre felértékelve adja bizalmi vagyonkezelésbe, és ez után továbbra sem kell sem adót, sem illetéket fizetnie. A lényeges változás abban áll, hogy a vagyonkezelő köteles nyilvántartani ezt az értéknövekményt, és ha abból a kedvezményezettek részére a vagyonrendeléstől számított öt éven belül kifizetés történik, akkor az ilyen kifizetés osztalékként adózik.

Ugyanakkor, ha a kedvezményezetti kifizetéssel (a fenti példánál maradva a családi kft. egymilliárd forintos vételárának kifizetésével) a vagyonkezelő megvárja az öt évet, akkor ez az összeg változatlanul adómentesen tud eljutni a kedvezményezettekhez – összegezte dr. Simon Stella.

További adótervezési lehetőségek

Az adóelőnyök azonban itt nem érnek véget.

A kezelt vagyon részére ugyanis már nyitható tartós befektetési számla is, és számos bank nyújtja ezt a szolgáltatást.

Továbbgondolva a családi kft. példáját: ha a cégeladást követően az egymilliárd forintos vételárat a vagyonkezelő elhelyezi egy tartós befektetési számlán, majd a gyűjtőévet követő öt év lejártával az egymilliárd forintos tőkét és annak ötévi hozamát kifizeti a kedvezményezetteknek, akkor sem a tőke, sem a hozamok után nem kell személyi jövedelemadót fizetni.

Ahogy az AegisLegal szakértője fogalmazott, ez egy egyedülálló, nagyon jól használható adótervezési konstrukció a magyar jogban. Ha valaki cégeladást tervez a következő 1-5 évben, akkor a bizalmi vagyonkezelés átgondolt alkalmazásával jelentős adómegtakarítást érhet el, és az ötéves időszak okán, amíg a vételárat a kezelt vagyonban kell tartani, ilyen tervek esetén nem érdemes halogatni a struktúra felállítását.

Mik a további előnyök?

Ha az adóoptimalizálás oldaláról közelítjük meg a kérdést, akkor további lehetőségek is nyitva állnak – tette hozzá dr. Simon Stella. Így bizonyos feltételek esetén a konstrukció alkalmas lehet arra is, hogy a cégből fizetett osztalék adómentesen kerüljön a kedvezményezettekhez.

Ha viszont nem adótervezési oldalról nézzük a bizalmi vagyonkezelést, akkor mindenképpen érdemes kiemelni az örökösödési problémák megoldását. Társas vállalkozásoknál a cég jövője is múlhat azon, hogy az örökösödés megfelelően van-e kezelve. A szakértő elmondta, hogy

a bizalmi vagyonkezelés egy egyszerű végrendeletnél jóval biztosabb, egyben rugalmasabb, a végletekig testre szabható struktúra.

Az AegisLegal-nél tapasztalták, milyen sok családi cég került már súlyos válságba az alapító-családfő váratlan elhalálozása miatt. Túl azon, hogy egy kulcsfigurát elveszít a cég, még egy hagyatéki eljáráson, sőt, akár jogvitán is át kell esnie. Nem ritkán előfordul, hogy a hagyatékátadás elhúzódik, és közben tisztázatlan marad, hogy kik a cég tulajdonosai, amelyben ügyvezetés híján a napi döntések meghozatala vagy a taggyűlés összehívása sem megoldott. Ha mindez alkalmatlan időpontban történik, meghiúsulhat a beszámoló elfogadása és benyújtása, ami akár az adószám törléséhez is vezethet.

Mindez megelőzhető egy kellő előrelátással kialakított bizalmi vagyonkezelési rendszerrel, ahol a vagyonkezelő az alapító-vagyonrendelő halála után is zavartalanul tudja gyakorolni a vagyonkezelés alatt álló cégek feletti tulajdonosi jogokat.

Mire érdemes figyelni?

A szakértő szerint nagyon fontos a vagyonkezelés felállítását megelőző adó- és számviteli strukturálás, mert később az egyes vagyonelemek mozgatása extra adó- és illetékfizetéssel járhat. Ezért mindenképpen javasolt olyan tanácsadót keresni, ahol kulcsrakész ás átgondolt struktúrát tudnak létrehozni. Az AegisLegal tapasztalatai szerint ez kritikus kérdés, ugyanis az utóbbi időben nagyobb számban hoztak az ügyvédi irodához javításra a 2023. őszi adóváltozás miatt sebtében létrehozott struktúrákat, és ezeket a korrekciókat némely esetben szinte lehetetlen adóhatékonyan megtenni.

Dr. Simon Stella úgy látja, hogy igen távol áll a valóságtól az a vélekedés, hogy a jogszabályváltozások elvették a bizalmi vagyonkezelés előnyeit. Épp ellenkezőleg – ahogy a szakma folyamatosan dolgozik a jogintézmény jobbá, hatékonyabbá tételén és megismertetésén, úgy kerülnek elő mindig új és új, izgalmas lehetőségek, amik biztosítják, hogy egy bizalmi vagyonkezelés felállítása hosszú távon is a családi vagyontervezés szíve-lelke maradjon.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ