Mennyire szippantja be a fiatalokat a „minden mindegy” költés? – Lüktető programmal izzított be a Portfolio Gen Z Fest

A program mindjárt rocksztár üzemmódban indult köszönhetően a Balogh Petya által a „nemzet matektanáraként” aposztrofált Gódor Zola, a Rapid Education alapítójának. Az oktatást, mint ilyet nulláról újragondoló szakember ezúttal is hatalmas érdeklődés mellett lépett fel, és magával ragadó stílusában beszélt arról, hogy minden a mentális felkészültséggel kezdődik, és egy megoldásfókuszú szemlélettel nemcsak a matematika rémét küzdhetjük le örökre, hanem az élet bármely területén sikereket érhetünk el.

A fiatalokat azonban messze nem csak a tanulásban való helytállás érdekli, a pénzügyekhez is sajátos intim viszony fűzi őket. Márpedig a permakrízis korában, amikor gyakorlatilag óráról órára változnak a gazdasági viszonyok, valahol érthető, ha a Zoomerek inkább a mának élnének inkább, és az idősebb generáció tagjaihoz képest gyakrabban csábulnak el impulzív vásárlásokra, ahogy azt egy McKinsey-kutatás is megerősíti.

A Z generációs körökben igencsak népszerű doom spending jelenségét ezért is járta körül külön kerekasztal olyan szakértők közreműködésével, mint László Miklós, a Diverzum társalapítója és Táncos Dóra, a BeHive Consulting viselkedéstudományi kutatója.

A szakemberek egyetértettek abban, hogy noha a fiatalok valóban hajlamosak minden mindegy alapot költekezni, a kiadásoknál lényeges számukra, hogy valós értéket képviseljen a költés tárgya.

A kerekasztalban ezen túl szóba került még, hogy

• mi az oka a jelenség elterjedésének,
• milyen egyéb praktikákkal lehet tudatossá tenni és nyomon követni a költéseket és
• hogyan találhatunk egyensúlyt a carpe diem hajtotta vágyak és a hosszú távú pénzügyi célokhoz horgonyzott pragmatizmus között.

A különböző célokra összekuporgatott pénz azonban könnyen veszélybe kerülhet: a kiberbűnőzök ugyanis nemcsak a gyanútlan cégvezetőket igyekeznek AI-modellekkel megkopasztani, hanem mindenki mást is. Az internetes csalók gondolkodásába Nemes Máté, a Mastercard kiberbiztonsági szolgáltatások igazgatója engedett részletes betekintést, hogy a Z generáció tagjai képesek legyenek azonosítani azokat a vészcsengőket, amelyek jelezhetik a bajt.

Az éberségre azért is kiemelt szükség van, mert

a komolyabb informatikai ismeretekkel felvértezett emberek, így a fiatal korosztály tagjai is gyakran esnek a csalók áldozatául éppen túlzott magabiztosságuk miatt.

A bűnözők egyre szofisztikáltabb módszerekkel dolgoznak, és mára mindenféle történetekkel árasztották el az internetet, amelyek egészen széles skálán mozognak – a közös bennük, hogy az érzelmekre játszanak, és céljuk, hogy egy óvatlan pillanatban kizökkentsenek és kattintásra sarkalljanak.

Ha olyat érzékelsz a kibertérben, ami kibillent vagy akár megijeszt, érdemes egyet hátra lépni, és utána kérdezni vagy nézni, hogy miről is lehet szó pontosan

– tanácsolta a szakértő, és felidézte, hogy csomagküldésnél az emberek 59%-át érte már támadás, 11%-uk pedig pénzt is veszített. A kibertámadásokat három dolog teszi lehetővé: az állandóan azonos jelszó vagy régi szoftver alkalmazása, illetve az adathalász támadások.

Nemes Máté végül arra is felhívta a figyelmet, hogy a szolgáltatók számára sem könnyű úgy kommunikálni, hogy azt ne nézzék csalásnak a felhasználók, ami külön felkészülést igényel.

A Portfolio Gen Z Fest kvízekkel, interaktív játékokkal és számos meglepetéssel tarkítva, igazi buli hangulatban, estébe nyúlóan zakatol tovább olyan, fiatalokat érintő kulcstémákkal, mint a lakhatási válság, a vállalkozásindítás szabályai és buktatói, az AI munkaerőpiacot felforgató szerepe vagy akár a pénzgyárként funkcionáló tartalomgyártás.

Címlapkép forrása: Portfolio

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ