Milliomos nyugdíjas lehetsz, ha ezt a pár trükköt ismered

1 2 ›

Milliókra hízhat havi 20 ezer forint

Régóta hallani, hogy az állami felosztó-kirovó nyugdíjrendszer hosszú távon valószínűleg nem lesz fenntartható; rengeteg elemző számít arra, hogy évtizedek múlva az állami nyugdíjak jelentősen csökkenni fognak (akár az utolsó fizetés 20-30%-ára, ha a jelenlegi tendencia folytatódik) vagy akár el is tűnhetnek. Farkas András nyugdíjszakértő a Portfolio-n írt a nyugdíjrendszer összeomlásáról és ennek lehetséges alternatíváiról:Ha megvalósul a nyugdíjrendszer összeomlásának víziója, ha nem, célszerű félretenni nyugdíjra, hiszen ennyivel is könnyebb lesz az időskorban adódó extra kiadásainkat fedezni, amikor már nem számíthatunk munkából származó bevételre.

Alább kiszámoltuk, hogy mekkora megtakarításra számíthatunk, ha évi 240 ezer (havi 20 ezer) forintot teszünk félre nyugdíjas korra különféle életkorban megkezdve a rendszeres megtakarítást, különféle eszközökbe fektetve. A táblázat jól mutatja, hogy évi 240 ezer forint rendszeres befektetésével jóval nagyobb megtakarítási összeget lehet elérni, ha időben, 30-40 évesen kapcsolunk, mintha későn, 50-60 évesen, az utolsó pillanatban kezdünk el megtakarítani. Ha 65 éves nyugdíjazással számolunk, 30 éves kortól például egy átlagos abszolút hozamú alapban évi 240 ezer forintot megtakarítva 30,7 millió forintos nyugdíj-kiegészítést szerezhetünk, míg 60 évesen ez a szám alig 1,4 millió forint (a magyar abszolút hozamú alapok lehető leghosszabb track recordjának átlagával számolva, a módszertanról később részletesen is írtunk).

Jelentős segítséget jelent az öngondoskodónak, hogy az állam 20% adójóváírással kezdte el támogatni a kifejezetten nyugdíjcélú megtakarításokat (NYESZ, önkéntes nyugdíjpénztár, nyugdíjbiztosítás), melynek éves felső határa termékenként 100-150 ezer forint, összesen pedig 280 ezer forint lehet.

Ha maradunk a 20 ezres példánál, látható, hogy az évtizedek alatt akár milliós pluszt is jelenthet az adójóváírás igénybevétele, hiszen az adójóváírás is befektetésre kerül.

25 év megtakarítás alatt például egy NYESZ-számlán állampapírban megtakarítva, az adójóváírást igénybe véve több mint hárommillió forinttal nagyobb megtakarítási összeget tudunk felhalmozni, mint anélkül.

Mennyit tegyek félre, ha...

Kiszámoltuk azt is, hogy mennyit kell havonta félretennie egyes megtakarítóknak, akiknek egzakt megtakarítási összeg lebeg a szemük előtt, nem pedig egy havi fix befizetés.

Ha az ember nyugdíjba megy, a bevételei jelentősen csökkennek: Magyarországon 2018. júliusi adatok szerint nettó 217 ezer forint az átlagfizetés, míg az átlagnyugdíj legfrissebb elérhető, 2017-es adatok szerint 124 ezer forint - ez 93 ezer forintos különbség. A KSH adatai szerint az átlagos várható életkor Magyarországon 76 év, célszerű viszont arra számítani, hogy ennél tovább élünk. Ha valaki tehát ennek kétszeresét, vagyis ha arra számítunk, hogy az ember 22 évet tölt majd nyugdíjasként és számít állami nyugdíjra, de nem akar életszínvonalbeli visszaesést elszenvedni, ha a fenti átlagokkal számolunk, 24,5 millió forintos megtakarítást kell elérnie (az inflációtól egyelőre eltekintünk).

Az alábbi táblázaton látható, hogy ha 50 évesen jut eszünkbe megtakarítani és nem akarunk túl nagy kockázatot vállalni (tehát például állampapírba fektetünk) havi 73 ezer forintot kell félretennünk, hogy az említett összeget felhalmozzuk magunknak. 30 évesen elég ehhez 13 ezer forint havonta.

Itt is érdemes persze lecsapni az adójóváírásra, hiszen aki így tesz, jelentősen csökkenti havi terheit. 30 évesen megtakarítva elég 10 ezer forintot állampapírba tenni ahhoz, hogy 24,5 milliós megtakarítást halmozzunk fel, míg 50 évesen már 62 ezer forint szükséges ehhez.

Előfordulhat persze, hogy semmilyen állami segítségre nem számítunk - nem vesszük igénybe az adójóváírást és nem számítunk arra sem, hogy kapunk akár egy forint állami nyugdíjat, tehát saját magunknak kell annyit megtakarítanunk, hogy 217 ezer forintos havi nyugdíjat kapjunk megtakarításunkból. Ebben az esetben a fenti paraméterek mellett hozamokkal együtt 56,5 millió forintnyi megtakarítást kell felhalmoznunk, így lényegesen nagyobb megtakarítási összegeket kell megmozgatnunk havonta. Még 30 évesen is 30 ezer forintot félre kell tennünk nyugdíjra, ha állampapírba fektetünk, ami sokaknak irreálisan nagy összeg.

Módszertan Számításainkban a következő kitételekkel, feltételezésekkel éltünk:

• A nyugdíjkorhatár 65 év lesz hosszú távon (valószínű, hogy emelkedni fog).
• Nincs infláció.
• Nyugdíjba menetelkor egy összegben likvidáljuk az összes megtakarításunkat, nem marad befektetett rész (egyébként a kifejezetten nyugdíjcélú termékeknél lehet járadékfizetést kérni).
• A hozamot minden esetben visszaforgatjuk, tehát kamatos kamattal számoltunk.
• Nem számoltunk a pénzügyi intézmények által felszámított különféle díjakkal.

Számításainkban a következő eszközök szerepelnek, a következő hozamadatokkal:

• Párnaciha: nem fektetjük be a pénzünket, hanem otthon tartjuk készpénzben, nem termel hozamot.
• Bankbetét: a 2008 óta elérhető átlagos éven belüli forintkamattal számoltunk, ez az MNB adatai alapján 3,92%.
• Abszolút hozamú alap: a Magyarországon kezelt abszolút hozamú alapok tízéves, évesített átlaghozama, 6,36% a BAMOSZ adatai szerint.
• Állampapír: az ötéves lejáratú állampapírok éves átlaghozama 1996 óta 7,47% volt, ebbe nemcsak a lakossági, hanem az intézményi állampapírok is beletartoznak.
• Amerikai részvények: az S&P 500 éves átlaghozama osztalékokkal együtt 11,08% az első indexkövető ETF 1976-os megjelenése óta.
• Feltételeztük, hogy az első állami támogatást csak az év végén kapjuk meg, így csak a következő évben termel hozamot.
• Feltételeztük, hogy az otthon tartott készpénzhez és a bankbetéthez is jár állami támogatás, ha az ügyfél dönt ennek igényléséről, jelenleg viszont egyik esetben sem elérhető valójában. Ellenben léteznek olyan termékek, melyek hasonló hozampotenciállal bírnak, így a számítás nem teljesen irreleváns.

Fontos megjegyezni, hogy ezek múltbéli hozamok, semmi nem garantálja, hogy a jövőben is ezek az értékek maradnak. Egyes eszközök esetén a vizsgált hozamadatok időtávja jelentősen eltérő, mivel igyekeztünk minden eszköz esetén a lehetséges leghosszabb elérhető hozamadatot vizsgálni ahelyett, hogy egységes időtávot választottunk volna. Éppen ezért nem érdemes ezek alapján a számítások alapján konkrét pénzügyi döntést hozni, csak illusztrációs célt szolgálnak.

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ

• Címkék:
• nyugdíj,
• megtakarítás,
• nyugdíjbiztosítás,
• adójóváírás,
• nyesz

Ez a cikk folytatódik

• Mennyit tegyek félre?.
• Íme pár hasznos trükk.