Magyarországon 2018 januárjában 2,6 millió fő, minden negyedik lakos részesült nyugdíjban és egyéb ellátásban. Az ellátottak száma 1,6%-kal csökkent egy év alatt - derül ki a KSH legfrissebb, nyugdíjakról szóló kiadványából. Azt is megtudtuk, hogy az egy főre jutó átlagos öregségi nyugdíj összege 2018 januárjában 129 637 forint volt, ez egy év alatt közel 5%-ot növekedett. Hogy ez mekkora a magyarországi keresetekhez képest? Egyre kevesebb, aminek biztosan nem örülnek a nyugdíjasok, viszont a nyugdíjrendszerért felelős döntéshozók annál inkább.

Romlik a relatív pozíció

A napokban jelent meg a Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2018 című KSH-kiadvány, melyből megismerhetjük a legfontosabb adatokat a legutóbbi hazai nyugdíj-folyamatokról: mennyit költünk erre a célra, hányan vették újonnan igénybe, mekkora volt az átlagos összege (2017-es adatok alapján).

2017-ben 2,4%-os nyugdíjemelést hajtottak végre, ami a januári 1,6%-os nyugdíjemelés és a tervezettnél magasabb éves infláció miatti 0,8%-os korrekciós emelés együttes értéke volt. A nyugdíjas fogyasztóiárindex 2,3 %-os növekedése mellett a nyugdíjak reálértéke 0,1%-kal emelkedett - összegzi a folyamatokat a KSH. Közben ugyanakkor a keresetek látványosan emelkedtek tavaly, a reálbérek növekedése meghaladta a 10%-ot, ezért



Ahogy írtuk ezt legutóbbi ezzel kapcsolatos elemzésünkben, ez az arányszám 2003-ban volt ennyire alacsony. Ennek magyarázata, hogy a látványos hazai béremelkedés miatt elszakadtak a keresetek a nyugdíjaktól. Ez összességében javítja a nyugdíjrendszer stabilitását. "A munkaerőpiac feszességének csillapodásával és a munkaerőhiányos állapot oldódásával párhuzamosan a bérdinamika is visszafogottabbá válik, így ez a nyugdíjasok hátrányára látható túlszaladás mérséklődhet. Persze ez a különbözet ledolgozható egyszeri, a nyugdíjasoknak adott egyéb juttatásokkal, kompenzációkkal, amennyire a költségvetés mozgástere ezt megengedi (és ezt a kormány rendszeresen alkalmazta is), vagy egy másfajta rendszeres emelési rendszerrel, ami azonban a nyugdíjrendszer hosszabb távú fenntarthatóságát sodorhatja veszélybe" - írtuk akkor.

A KSH anyaga arra is emlékeztet, hogy 2017-ben kaptak először nyugdíjprémiumot az érintettek, mivel a GDP-növekedés meghaladta a 3,5%-ot.

Mire elég ez az EU-ban?

Európai uniós összehasonlításban a magyar átlagos öregségi nyugdíj vásárlóereje - az előző évekhez hasonlóan - az alacsonyabbak közé tartozott 2015-ben. A három balti tagállamban és további öt közép-, illetve kelet-európai országban volt ennél alacsonyabb az ellátás vásárlóerő-paritáson kifejezett összege. Bulgáriában volt a legkisebb az éves öregségi nyugdíj, ami a magyar ellátás mindössze 55%-ának felelt meg. A legtöbb terméket és szolgáltatást a luxemburgi, illetve osztrák öregségi nyugdíjból lehetett megvásárolni, kb. 2,6-szer annyit, mint a magyarból - összegzi a dokumentum.

Klikk a képre!

Az aggregált helyettesítési ráta a 65-74 évesek nyugdíját viszonyítja az 50-59 évesek keresetéhez, ezzel kifejezve a nyugdíjak keresetpótló képességét. 2016-ban a magyar 67%-os érték a negyedik legmagasabb volt nemzetközi összehasonlításban, ami 9 százalékponttal meghaladta az uniós átlagértéket. Ez alapján a nyugdíjba vonulás Magyarországon viszonylag kisebb törést jelentett az emberek anyagi helyzetében, míg pl. Írországban - ahol a ráta értéke a legalacsonyabb az EU-ban - a nyugdíj önmagában a jövedelemnek alig több mint harmadát tudta pótolni.

Kik lettek tavaly nyugdíjasok?

2017-ben a nyugdíjbiztosítási szervek összesen 129 895 új ellátást állapítottak meg, 21,5%-kal kevesebbet, mint az előző évben. A csökkenés fő oka az volt, hogy míg 2016-ban az 1953-as születésűek elérték a 63 évben meghatározott nyugdíjkorhatárt, az egy évvel később születetteknek a korhatár 63,5 évre emelése miatt csak 2017 második felétől kezdve nyílt lehetőségük nyugdíjba vonulni - emlékeztet a KSH. Az új megállapítások 57%-a öregségi nyugdíj, 37%-a özvegyi és szülői nyugdíj, 3%-a árvaellátás volt.

A nők 40 szabály 2017-ben 28 ezer nő esetében volt érvényes, vagyis ők mehettek el a korhatár előtt nyugdíjba. Ezen a jogcímen állapították meg a nők öregségi nyugdíjának 63%-át.

Az átlagos életkor az öregségi nyugdíjba vonuláskor 2017-ben 62 év volt, ezen belül a férfiaké 63,7, a nőké 60,9 év. A korbetöltött öregségi nyugdíjaknál mindkét nemnél egységesen 63,7 év volt a nyugdíjazási átlagéletkor, ami kismértékben meghaladta a nyugdíjkorhatárt. A "nők 40"-et igénybe vevők viszont jóval a nyugdíjkorhatár előtt, átlagosan 59,3 évesen mentek nyugdíjba.

Az öregségi nyugdíjasok induló ellátása átlagosan 131 706 forint volt, 11%-kal magasabb, mint egy évvel korábban. A férfiak ellátása 145 374 forintot, a nőké 123 016 forintot tett ki.

A legfontosabb szám

Az országos átlagot Budapest, valamint Pest, Fejér és Komárom-Esztergom megye értékei haladták meg, ugyanakkor Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun és Békés megye átlagösszegei nem érték el a 120 ezer forintot. A legalacsonyabb érték Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéhez tartozott, ami közel 39 ezer forinttal maradt el a legmagasabb - 154 ezer forintos - fővárosi átlagtól.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, valamint a dél-alföldi Bács-Kiskun és Békés megyében a 100 000 forintnál kisebb összegű öregségi nyugdíjban részesülők aránya 40% fölött volt, míg Budapesten az ellátottak ötödének volt ilyen alacsony a nyugdíja. A 180 000 forint feletti öregségi nyugdíjban részesülők aránya 29%-kal a fővárosban volt a legmagasabb, ami az országos átlagot 13,1 százalékponttal meghaladta. Ugyanebben a kategóriában arányukat tekintve Békés megyében voltak a legkevesebben, hányaduk 6,9 százalékponttal elmaradt az országos átlagtól.

2018.04.12 16:55 Négy látványos ábra: megérkeztek a friss számok a magyar nyugdíjakról

2018.01.27 10:22 Itt élnek Magyarország leggazdagabb nyugdíjasai