A Stabilitás Pénztárszövetség tagjai értetlenül állnak a kormány "nyugdíjvédelmi megbízottjának" kinevezése előtt, mivel a pénztárak nemcsak hogy megőrizték az elmúlt években egyéni számlára befizetett megtakarítások reálértékét, hanem többségében az inflációt meghaladó mértékben gyarapították is azt. A következőkben a Stabilitás Pénztárszövetség sajtóközleményét tesszük közzé.
Az állami nyugdíjrendszer nagyobb veszteségeket volt kénytelen elkönyvelni bizonyos időszakokban, mint amelyet a magánnyugdíjpénztárak szenvedtek el a 2008-as válság kapcsán - derül ki a TÁRKI Társdalomkutatási Intézet Zrt. (Tárki) tanulmányából. A következőkben a Stabilitás Pénztárszövetség közleményét tesszük közzé.
A siófoki nyugdíj, egészségügy és pénztárkonferencia befejező részében az előadók az egészségügyi szektorra koncentráltak, Szócska Miklós államtitkár például elmondta, hogy hamarosan törvényváltoztatásokra lehet számítani, 2011-ben pedig elkezdik az egészségügy átalakítását. Heim Péter előadásában kitért a szerdai bejelentésre is, szerinte még hétfőig változhat a helyzet, az viszont biztos, hogy nem szabad bizonytalanságban hagyni a nyugdíjpénztári szektort, meg kell világosan mondani, hogy mi várható 14 hónap múlva. Ezt meghaladóan figyelmeztetett arra, hogy súlyos hiba lenne megnyitni a visszalépéseket ilyen körülmények között, hiszen az az egész szektor létét veszélyeztetné.
A Stabilitás Pénztárszövetség és Pénzügykutató Zrt. közös konferenciájának a második napjának elején Oszkó Péter, Bod Péter Ákos és Surányi György is szót kapott. Az előadásokat sok esetben átírta a szerdai kormányzati bejelentés, azonban abban egyetértettek a felszólalók, hogy a rövid távú előnyökért a kormány hosszabb távon meg fog szenvedni. Oszkó Péter szerint a kormány nem gondolta át rendesen a nyugdíjrendszert érintő változtatásokat, míg Surányi György szerint az elszámolási szabályokat kellene megváltoztatni. Bod Péter Ákos a magyar gazdaságra tért ki, véleménye szerint az ERM2-höz a ciklus közepén csatlakozni kellene, hiszen ez a lépés nem csak választási szempontból lenne kedvező.
Havonta átlagosan 10 ezer forint egyéni számlán elhelyezett nyugdíjcélú megtakarítást von el a kormányzat több, mint 3 millió aktívan dolgozó magyar munkavállalótól azzal, hogy 2010. november 1-től 2011. december 31-ig befagyasztják a magánnyugdíjpénztári befizetéseket - állapította meg a Stabilitás Pénztárszövetség elnöksége a szervezet Siófokon tartott konferenciáján. A magánnyugdíjpénztárak 100 százalékát tömörítő szakmai szervezet szerint a tervezett kormányzati intézkedés minden, jelenleg is aktívan dolgozó, adót és járulékot fizető, 20 és 50 év közötti magyar állampolgár jövőjét és időskori biztonságát teszi kockára rövid távú fiskális érdekek miatt. A következőkben a Stabilitás Pénztárszövetség sajtóközleményét tesszük közzé.
A tegnapi kormányzati bejelentés ellenére sem marad el a Stabilitás Pénztárszövetség és a Pénzügykutató kétnapos nyugdíj, egészségügy és pénztárkonferenciája, sőt a tervezett intézkedések (magánnyugdíjpénztári járulékok átmeneti elapasztása, visszalépések megnyitása) még inkább arra ösztönözték a szervezőket, hogy a szektor bemutathassa, hogy mit tud. A konferencia jelentősége ennek megfelelően nagyon nagy, érezhető a feszültség, a szektor ugyanis egy nagyon nagy kihívás előtt áll.
Gyakorlatilag tényként kezelhető, hogy novembertől nem fog az egyéni nyugdíjpénztári számlánk gyarapodni a korábban jogosan, törvényekben lefektetettek szerint, hiszen a kormány az adócsomag finanszírozására kiveszi az emberek zsebéből a bruttó bér 8 százalékát. Igaz ez nem jelenik meg azonnali sarcként, hiszen úgy sem tudnának a tagok hozzányúlni a nyugdíj előtt az egyenlegükhöz és a nettó jövedelmük nem változik, de ettől még ez a lépés akkor is megszorításként kezelhető. Annál is inkább, mivel egyelőre nem lehet látni, hogy egyáltalán a kieső járulék mikor és hogyan lesz pótolva a tagok számláján? A lépés azért is érdekes, mert miközben az egyik kezével ad a kormány, a másikkal elvesz. A nagyobb baj, hogy a magánpillért olyan támadás éri, amire a rendszerváltás óta nem volt példa, és csak reménykedhetünk, hogy túléli a viharokat pénztári szektor.
A hazai nyugdíjpénztárak számára nem túl fényes bejelentés érkezett a kormányfő részéről, Orbán Viktor szavaiból arra lehet következtetni, hogy 2010 november és 2011 december vége között a magánnyugdíjpénztárakhoz nem utal az APEH járulékokat, a 8 százalékos rész pedig az állam markát ütheti. Ezt azért sem lenne egyszerű megvalósítani, hiszen a pénztárak működése a befizetéseken áll vagy bukik. A szektor számára további negatív tényező, hogy a visszalépés lehetőségét is meg akarja nyitni a kormány, bár azt még nem lehet tudni, hogy milyen feltételekkel.
Hasonlóan a két évvel ezelőtti helyszínhez, 2010. október 14-15-én is Siófokon kerül megrendezésre a Stabilitás Pénztárszövetség és a Pénzügykutató Zrt. közös konferenciája, melynek címe: "Van-e, kell-e magyar modell? Nyugdíj-, Egészségügy- és Pénztárkonferencia 2010." A már 1996 óta hagyományosan megrendezett konferencián a pénztári témákon kívül most kiemelt szerepet kap a nyugdíj és egészségügyi rendszer, különös tekintettel az európai szintű nyugdíjvitára. Külön szekcióülések foglalkoznak majd olyan érdekfeszítő témákkal, mint a befektetések, a tagszervezés vagy éppenséggel a járadékszolgáltatás.
A válságot követően a régió politikusai több esetben is belenyúltak a nyugdíjrendszer magánpillérébe, ami nem feltétlenül váltotta ki a szakma és a szakértők elismerését. A Financial Times újságírója, az IPE oldalán jelentetett meg egy cikket, amiben sorra veszi az elmúlt egy év eseményeit, mindebből pedig az derül ki, hogy nem csak mi hagytuk bizonytalanságban a szektort, és több országban is hasonló trendek mentén támadták a nyugdíjalapokat, és szigorítottak a feltételeken. A lépések között találhatunk a lakosság számára kedvező megoldásokat is, azonban több esetben is inkább arról volt szó, hogy a komoly vagyonokat kezelő nyugdíjalapokból hogyan lehet pénzt kiszivattyúzni. A cikkből azonban egyértelműen kiderül, hogy mivel hasonló úton indultunk el a jövőnk is közös, és ennek tudatában nem véletlen, hogy az összefogás megvalósult a reform költségeinek elszámolása kapcsán.
Történetében először a feltörekvő piacokon akar befektetni a japán állami nyugdíjalap, ami akkora vagyont kezel, mint India egész gazdasága. A mandátumok kiosztása vélhetően decemberben zárul le, belső források szerint viszont csak 100-200 milliárd jent helyezhetnek ki, mivel a környezet nem teszi lehetővé a nagyobb elmozdulást. Az alapnak a következő években komoly nyugdíjkiadásokat kell teljesítenie, és nem engedhetik meg maguknak, hogy túlságosan nagy kockázatot vállaljanak fel.
Szakértők szerint a közös belső piac kiépítésének egyik fő akadálya, hogy a tagországokban eltérő szabályozói feltételek érvényesek, ami például megnehezíti a négy fő szabadság elvének érvényesülését. A német nyugdíjalapok szövetségének konferenciáján elhangzottak szerint a nyáron kiadott Zöld Könyvet éppen ezért nem csak egy Fehér Könyv követheti.
Újra eltelt egy év, napokon belül sor kerül a Stabilitás Pénztárszövetség kétnapos konferenciájára, ami a pénztári szektort érintő legfontosabb kérdések sorra vételén kívül nemzetközi kitekintésre is alkalmat ad. A konferencia mottója "Van-e, kell-e magyar modell?", ami arra utal, hogy meg kell állnunk és el kell gondolkoznunk azon, hogy hol tartunk most és hova, milyen módon akarunk eljutni. A cél, hogy a szektor be tudja mutatni, hogy milyen kitörési lehetőségekkel rendelkezik. Mi készen állunk, most már a politikusokon a sor - mondta el Nagy Csaba, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke, aki azt is hozzátette, hogy kényesen ügyeltek arra, hogy az egyes pénztári ágazatok között meglegyen az egyensúly a konferencián, hiszen mindannyian egy közös célért küzdenek.
A kelta tigris nagyon rossz állapotban van, betegeskedik, a romokban heverő bankrendszert a kormány pedig már sokadszorra próbálja megmenteni tőkeinjekcióval. A katasztrofális helyzetet úgy próbálják rendezni, hogy az állami nyugdíjalap pénzét allokálják, nem is először a bankmentésre. Az alapot még 2001-ben hozták létre, jelenleg 24 milliárd eurós vagyont kezel, a pénz 40 százalékát minden bizonnyal a Bank of Ireland és az Allied Irish Bank részesedés teszi majd ki az év végén. Teljesen egyértelmű, hogy semmi keresnivalója sem lenne ilyen részvényeknek a nyugdíjalap portfóliójában, legalább is ilyen mértékben. Az államosítást felvetők számára tanulságos példával szolgálhat az eset, hiszen a napnál is világosabb, hogy a politika képes megdöbbentő dolgokra, ha szorongatott helyzetben érzi magát.
Nem kell aggódniuk a románoknak, hiszen az alkotmánybíróság nem talált kivetnivalót az új nyugdíjtörvényen. Még júniusban a bírák nem egyeztek bele abba, hogy drasztikusan csökkentsék a nyugdíjasok járandóságát, ennek megfelelően most ezzel már nem is próbálkozott a kormány, ezzel szemben inkább korhatáremeléshez, és a nyugdíjak emelésének csökkentése mellett kardoskodtak a politikusok.
A csehek évekkel ezelőtt még a régióban egész jól álltak, azonban az utóbbi években a csillagok kedvezőtlen állása miatt lemaradtak a tőzsdei versenyben. Miközben a lengyelek a kötelező nyugdíjalapokra vonatkozó befektetési korlátok, valamint az állami vállalatok privatizálása miatt Európa élvonalába kerültek, addig a cseh tőzsde kispályássá vált, a tőzsdén forgó vállalatok száma drasztikusan visszaesett. Szakértők szerint a lengyelek példájából tanulva a kormánynak lépnie kell, egyrészt jó lenne a nyugdíjreformot folytatni egy új kötelező pillér bevezetésével, miközben az önkéntes nyugdíjalapokra vonatkozó hozamgaranciát is meg kéne szüntetni, hiszen az arra ösztönzi a szereplőket, hogy kisebb kockázatot vállaljanak.
Felmérések sokasága bizonyítja, hogy Németországban a munkavállalók többsége nincs felkészülve az öregkorra. A jövedelembiztonság mindenkinél fontos szempont, az emberek azt is belátják, hogy nem várhatják csak az államtól a nyugdíjas kori betevőjüket, azonban csak kevesen jutnak el arra szintre, hogy tegyenek is ez ellen valamit. A nyugdíjrendszer második pillérét jelentő vállalati nyugdíjalapokban, és a harmadik pillérben ennek megfelelően nem olyan sokan vesznek részt, pedig ez lenne az elvárható.
Közgazdaságilag értelmetlen az Európai Bizottság javaslata, ami szerint a jövőben csak feltételekkel és átmeneti időre lehetne elszámolni a nyugdíjreform költségeit - véli Simonovits András nyugdíjszakértő, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos tanácsadója. A Portfolio.hu-nak adott interjújában a szakember elmondta, hogy a legsürgetőbb a járadékszolgáltatás kérdéskörének tisztázása, jelen helyzetben pedig valószínű forgatókönyv, hogy a kormány a 2009-es törvénycsomaghoz fog visszatérni. Simonovits András szerint az állami pillért finomhangolással sokáig fent lehet tartani, a kulcskérdés a bizalom, viszont 30 év múlva elképzelhető, hogy csak bevándorlással lehet a rendszert egyben tartani, annak minden hátulütőjével együtt.
Csalódottan nyilatkozott tegnap a lengyel pénzügyminiszter, az Európai Bizottság túlköltekező országokra vonatkozó javaslata ugyanis a nyugdíjreformban érdekelt országoknál meglehetősen szigorú. A pénzügyminiszter szerint nem megfelelő a szabályozás, hiszen az visszatartó erővel bír, miközben azt is kifogásolta Jacek Rostowski, hogy az EU maximum 4 százalékos hiányig lenne elnéző. Magyarország esetében a feltételek annyira korlátozóak, hogy ekkora mozgástérre nincs lehetőség, sőt több szempontból is azt lehet mondani, hogy mindösszesen néhány tized százalékpontos teret kaphat a kormány, ami valós könnyítést nem jelent.
A fejlődő piacok hozzájárulása a világ GDP-jéhez a következő húsz évben a jelenlegi 37%-ról közel 60%-ra bővül. A következő két évtizedben az évesített átlagos növekedés 4%-os lehet a fejlett piacokon, ezzel szemben a fejlődő piacokon elérheti a 9,3%-ot - foglalta össze az elemzői várakozásokat a Generali Alapkezelő befektetői estjén Pillár Zsolt, a társaság befektetési igazgatója. A szakember az eseményen az energetikai innovációban és a K+F területen érdekelt vállalatokkal kapcsolatban kifejtette: "Az iparág hosszú távú kilátásai attraktívak, s a szektor legfontosabb reprezentánsainak emelkedési potenciálja mintegy 35%-os." A következőkben a Generali Alapkezelő közleményét tesszük közzé, amely négy új alapot indít útjára.
Pár darab AT&T-adtam el, mert kellett egy kis pénz, és kaptam pár osztalékot is, más említésre méltó dolog...
Tegyük fel, hogy most ülsz le először tárgyalni a privát bankároddal. Befektetőként ilyenkor az a legfontosabb kérdés...
Az elektronikai hulladék világszerte az egyik leggyorsabban növekvő hulladéktípus. 2022-ben 62 millió tonna e-hulladék...
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! CSOK átvitele másik ingatlanra 2025-ben - Mit tehetsz eladáskor? CSOK átvitele...
A magyarországi székhelyű gazdasági társaságok tulajdonosai számára az exit lehetősége gyakran egy külföldi befektetőnek... 
Az energetikai fenntarthatóság és az innováció kéz a kézben járnak a hazai pályázati palettán - ez az összefoglaló... 
Az invazív szúnyogfajok megjelenésével új kórokozók is felbukkanhatnak.
10 milliárd forintos támogatással mentenék meg a nyarat.
Így termelj, tárolj és válj le a hálózatról egyszer és mindenkorra!
