Kiragadnák Ursula von der Leyen kezéből a gyeplőt

Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága szerdán szavazott a következő többéves pénzügyi keretről (MFF) szóló saját kezdeményezésű jelentéséről, amelyet 23 igen, 9 nem és 2 tartózkodás mellett fogadtak el.

Az MFF összege 1270 milliárd euró volt a 2021-2027-es ciklusban, aminek mintegy 93%-át helyi projektekre fordítják többek közt környezetvédelmi, felzárkóztatási és innovációs tevékenységek támogatásával.

A beterjesztés legfontosabb megállapítása, hogy

az eddig bruttó nemzeti jövedelmek (GNI) 1%-ából gazdálkodó MFF már nem lesz elég az Európára nehezedő válságok kezelésére

– különösen az USA új geopolitikai arcéle miatt –, ezért mindenképpen el kell gondolkozni ennek növelésén. Bár az meglehetősen véleményes, hogy a tagállami kormányokat tömörítő Tanács mennyire lenne nyitott a befizetések növelésére, az EP számos egyéb meglátásában is korrigálni igyekezett von der Leyen célkitűzéseit.

Míg az Európai Bizottság úgy néz ki, az Újraépítési Alap (RRF) mintájára reformálná meg a költségvetést, úgy, hogy kevésbé ő jelöli ki a fejlesztési területeket, hanem országonként elbírálná a forrásfelhasználásokat, addig az EP azt kéri, ragaszkodjanak az átláthatósághoz, és a kohéziós politika továbbra is a régiók integrációját és felzárkóztatását célozza.

A kohéziós forrásokat többek között a versenyképességre és a védelmi ipar fejlesztésére igyekszik átfordítani a Bizottság, de a Parlament szerint ez helytelen út, és ezeknek nem szabad a szociális és környezetvédelmi fejlesztések kárára menni. Inkább az InvestEU és az Innovációs Alap mintájára kéne a beruházásokat tömöríteni, a köz- és magánszférából.

Ugyanakkor az EP Költségvetési Bizottsága is úgy látja, hogy a bürokratikus korlátok lazítása sokat segíthet, de úgy vélik, ezt nem úgy lehet elérni, ha az elbírálás az EB saját hatáskörébe történne. Ez különösen jogos lehet, mert ahogy mi is írtunk róla korábban, a Bizottság gyakorlatilag hibátlan minősítést adott minden országnak az RRF-források eddigi elköltésére.

Egyszerűbb elszámolásokat akarnak az EP-ben is, de továbbra is fenntartanák ellenőrző szerepüket a Bizottság által kiállított számlák felett. Ugyanígy követelik, hogy

az EU-források hozzáférhetősége még következetesebben a jogállamisági elvárásokhoz legyen kötve.

Ehhez fűzve azonban azt is kérik, hogy dolgozzanak ki egy „okos kondicionalitási mechanizmust”, ami garantálja, hogy a támogatások eljutnak az EU-s polgárokhoz akkor is, ha egy kormány nem hajlandó működését az európai alapelvekhez igazítani.

Fontos tényező az is, hogy az új költségvetési ciklus elejétől,

2028-tól kell elkezdeni a NextGenerationEU-kölcsönök visszafizetését is, ami hosszú évtizedekre plusz kiadást jelent az EU-nak.

Bár az EP szerint a közös hitelfelvétel egy adekvát eszköz lehet a kríziskezelésre, az EB-nek muszáj lenne új bevételi forrásokat találni, amivel fedezhetnék a kölcsönök visszafizetését, és így azt semmiképpen sem kéne a fejlesztésekre félretett forrásokból finanszírozni.

Ezen felül fontosnak tartják a reagálási rugalmasságot is, de ezt nem gyors irányváltások mentén kéne elérni, hanem létrehozni két speciális eszközt: egyet konkrétan katasztrófaelhárításra, egy másikat pedig egyéb, nem várt kihívások gyors kezelésére.

A jelentésbe mintegy 2000 módosítást eszközöltek, mire elkészült, hogy valóban a többségi érdeknek megfelelő költségvetés jöhessen létre. A Költségvetési Bizottság után a Parlament plenáris ülésén, várhatóan május 5. és 8. között szavaznak majd. Az EB-től egyelőre úgy tűnik, júniusra kaphatnak választ, ami kései lehet, révén hogy Ursula von der Leyen csapata júliusban tervezi bemutatni az új MFF terveit. 

Címlapkép forrása: EU

Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az Európai Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.