Ez az igazán válságálló mezőgazdasági szektor

Magyarországon 2024-ben összesen 1598 hektáron folyt dísznövénytermesztés, amelynek túlnyomó részét – 93,1 százalékát – a faiskolai növények tették ki, jellemzően szabadföldi termesztésben. A cserepes és hagymás dísznövények a teljes terület 4,4 százalékát, míg a vágott virágok és zöldek 2,5 százalékát foglalták el. A termesztőterület 1513 hektár szabadföldi és 85 hektár fedett felületre oszlott, utóbbiból 70 hektár fűthető, 15 hektár pedig fűtetlen volt.

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) friss kiadványa rámutat, hogy a dísznövénycsoportok termesztőterülete és a teljes dísznövénytermesztésre használt terület között több okból is eltérés mutatkozhat. Egyes területeket adott évben nem használnak aktívan, például vetésforgó vagy talajjavítás miatt.

Gyakori jelenség az is, hogy ugyanazon földterületen egymás után több növénykultúrát nevelnek, ami torzíthatja a statisztikai adatokat.

A 2024-es tavaszt szélsőséges időjárás jellemezte: a középhőmérséklet több mint 2 °C-kal haladta meg a sokéves átlagot, ezzel 1901 óta a legmelegebb tavasz volt Magyarországon. Bár a csapadékmennyiség országosan csak 7%-kal maradt el az átlagtól, az eloszlás rendkívül egyenlőtlennek bizonyult – egyes térségekben csupán az átlag 40-60%-a hullott.

Az ágazatot nemcsak az időjárási kihívások, hanem gazdasági nehézségek is sújtották.

Az infláció és az energiaárak emelkedése jelentősen növelte a termelési költségeket, miközben a reáljövedelmek csökkenése miatt visszaesett a kereslet. A növekvő energiaköltségek hatására sok termesztő kényszerült energiahatékonyabb megoldásokra váltani, például a fűtés csökkentésével, a termesztési időszak lerövidítésével vagy alternatív energiaforrások alkalmazásával.

Pozitívumként említhető, hogy 2024-ben több támogatási lehetőség is elérhető volt az ágazat számára.

A KAP-RD09b-1-24 pályázat keretében akár 36,5 millió forintos támogatást is igényelhettek a díszkertészeti kisvállalkozások, legfeljebb 65 százalékos támogatási intenzitással. Emellett a dísznövénykertészeti vállalkozások fejlesztésére irányuló konstrukció akár 100 000 euró összegű támogatást biztosított 50 százalékos támogatási intenzitás mellett.

A foglalkoztatási adatok szerint 2024-ben a dísznövénykertészetekben összesen 2202 főt alkalmaztak.

Ebből 1262 fő teljes munkaidőben (57,3%), 225 fő részmunkaidőben (10,2%), több mint 710 fő alkalmi munkavállalóként, 63 fő pedig segítő családtagként dolgozott. Az ágazatban jellemzően mikro- és kisvállalkozások, családi gazdaságok, egyéni vállalkozók és kisebb számban társas vállalkozások tevékenykednek.

A dísznövényágazat 2024-es nettó árbevétele 20,1 milliárd forintot tett ki.

Ebből a faiskolai növények 11,4 milliárd forinttal (57%), a cserepes, balkon- és hagymás növények 6,6 milliárd forinttal (32,8%), a vágott virágok és vágott zöld pedig 2,1 milliárd forinttal (10,2%) részesedtek. Különösen figyelemreméltó a cserepes és hagymás növények szegmensének 22%-os növekedése, ami a lakossági kertészkedés iránti fokozódó érdeklődésre utal. Az egy hektárra vetített nettó árbevétel tekintetében a cserepes, balkon- és hagymás növények bizonyultak a legnyereségesebbnek 101,1 millió forinttal (+25,7%), ezt követték a vágott virágok 57,1 millió forinttal (+19,6%), majd a faiskolai termékek 8,4 millió forinttal (+20%). A külkereskedelmi adatok szerint 2024-ben a dísznövények importja 69,9%-os arányt képviselt, ami meghaladta az előző évi és a 2018–2020 közötti időszak átlagát is. Az exporton belül továbbra is a faiskolai termékek domináltak. A vágott virág importja (7,5 milliárd Ft) jelentősen felülmúlta az exportot (386 millió Ft), ami 22,3%-os külkereskedelmi mérlegromlást eredményezett ebben a szegmensben.

A magyar dísznövényexport rendkívül koncentrált: az öt legfontosabb célország (Románia, Szlovákia, Németország, Csehország, Szlovénia) a teljes kivitel 97,6%-át adta.

Románia önmagában a teljes export közel felét képviselte 307 millió forintos értékkel. A legnagyobb importőreink Hollandia, Szlovénia és Németország voltak, közülük is kiemelkedett Hollandia, ahonnan 2251 tonna dísznövény érkezett 4400 millió forint értékben. Összességében a magyar dísznövény-külkereskedelem 2024-ben 63,5 milliárd forintos importot (+11%) és 24,5 milliárd forintos exportot (-10%) mutatott, ami 39 milliárd forintos külkereskedelmi deficitet eredményezett. A dísznövények részaránya a teljes agrár-külkereskedelemben továbbra is elenyésző, kevesebb mint 1 százalék maradt.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images