Brüsszel titkos, több milliárd eurós fegyvert vet be Donald Trump kedvencei ellen
Uniós források

Brüsszel titkos, több milliárd eurós fegyvert vet be Donald Trump kedvencei ellen

Portfolio
Az Európai Unió ismét napirendre vette a digitális adó bevezetését, válaszul az Egyesült Államokkal kiéleződő kereskedelmi konfliktusra és a globális technológiai cégek adóelkerülési gyakorlataira. A cél az amerikai techóriások – mint a Google, Meta és Amazon – szigorúbb európai adóztatása, különösen Donald Trump elnök globális minimumadót elutasító lépései fényében.
A magyar gazdaság kilátásaival, helyével az újraformálódó világgazdasági rendben kiemelten foglalkozunk a Portfolio gazdasági csúcskonferenciáján, a Budapest Economic Forumon. Ne maradj le róla, jelentkezz Te is!

Az Európai Unióban ismét előtérbe került a digitális adó bevezetésének lehetősége, válaszul Donald Trump kormányának büntetővámjaira és a nagy amerikai technológiai vállalatok piaci dominanciájára – írja a Handelsblatt.

A lapnak nyilatkozva több közgazdász, köztük Monika Schnitzer (SVR), Clemens Fuest (ifo) és Marcel Fratzscher (DIW), szerint ez lenne az egyik leghatékonyabb és legcélzottabb válaszlépés, amely érdemben érintené a Google, Meta, Amazon és Netflix kaliberű cégeket.

Ezek a vállalatok évente több tízmilliárd eurós bevételt termelnek az európai egységes piacon, miközben minimális adót fizetnek az EU-ban.

Az uniós digitális adóra vonatkozó első komoly javaslat 2018-ban került napirendre, amely háromszázalékos kulccsal sújtotta volna a nagy forgalmú, digitális alapú szolgáltatások – például online hirdetés, felhasználói adatok értékesítése – után keletkező bevételeket. A szabály kizárólag a legalább 750 millió eurós globális, illetve 50 millió eurós EU-s bevételt elérő cégekre vonatkozott volna.

Németország az amerikai megtorlásoktól tartva akkor visszakozott, miközben a zeneipari szereplők, például a Spotify, szintén ellenezték az elképzelést.

A kezdeményezés végül háttérbe szorult az OECD-féle globális minimumadó előretörése miatt, amely legalább 15 százalékos nyereségadót írna elő ott, ahol a profit keletkezik. Bár 137 ország megegyezett a szabályozásról, az Egyesült Államok – Trump újraválasztása után – egyértelművé tette, hogy nem alkalmazza az egyezményt.

Ez nyitva hagyta az utat az EU-nak, hogy újra napirendre tűzze a saját digitális adóját, különösen most, hogy az amerikai kormány elutasítja a nemzetközi konszenzust.

Amint arról írtunk, a CEPS brüsszeli agytröszt becslése szerint az EU digitális adója közel 40 milliárd euró bevételt hozhatna évente – ez az uniós költségvetés közel egyötöde lenne. Franciaország, Spanyolország, Olaszország és Ausztria már működtetnek saját, korlátozott digitális adókat, amelyek Franciaországban például évi 700 millió eurót termelnek.

Bár Ursula von der Leyen bizottsági elnök jelenleg inkább a digitális piacokat szabályozó új törvények – DSA és DMA – érvényesítésére helyezi a hangsúlyt, a digitális adó a Trump-féle vámháború eszkalálódása esetén stratégiai tartalékként ott lebeg az EU eszköztárában.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az Európai Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.
FIN-CON 2025

FIN-CON 2025

2025. szeptember 3.

Portfolio Sustainable World 2025

2025. szeptember 4.

Sikerklub hazai kkv-nak

2025. szeptember 16.

Követeléskezelési trendek 2025

2025. szeptember 16.

Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Díjmentes előadás

A platformok harca – melyiken érdemes kereskedni?

Online előadásunkon bemutatjuk a különböző kereskedési felületeket, megmutatjuk, melyik mire jó, milyen költségekkel számolhatsz, és milyen funkciók segítenek a hatékony befektetésben.

Ez is érdekelhet